Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Szerda óta zajlik a MigroWave fesztivál az A38-on, ahol magyar előadók mellett Európán kívüli bevándorló zenészek adnak koncerteket több napon keresztül. Az ingyenes esemény egyik napján Alba Hyseni mellett fellép a Wattican Punk Ballet is, amely az örmény Arutjunján-testvérpár zenekara. A rendezvény előtt Gaja Arutjunján énekesnővel beszélgettünk, aki hosszú idő után a Másféllel is fellép a hajón, akikkel korábban sokáig együtt zenélt. Az évek óta Magyarországon élő örmény származású énekessel szóba került a magyar-örmény-azeri konfliktus, beszéltünk arról, miért nem zenekar a Pussy Riot és miért nem aktív már egy ideje a Deti Picasso.
Elég nehéz lenne nem azzal a kérdéssel nyitni, hogy hogyan érint téged a mostani örmény-azeri-magyar konfliktus.
Úgy látszik némely politikusnak ismét többet jelent a pénz, mint a saját országuk becsülete vagy más országgal való kapcsolatuk. Ez a konkrét eset pedig akár az egész régió stabilitására is kihathat.
Örmény rokonaid hogyan vélekednek erről az ügyről, milyen a hangulat most Örményországban?
Nagyon érzékenyen érintette az örményeket a kiadatás. Nem csak azért, mert egy kegyetlen gyilkosról van szó, hanem azért is, hogy ez milyen következményekkel járhat. Ez a diplomáciai baklövés akár még több ember halálát is okozhatja, vagy akár erőszakhullámot is elindíthat. Hallottam a magyar tévében olyan véleményt is, hogy Magyarország a jogi szabályok szerint járt-e el, és ez az eset elsősorban az örmények és az azeriek dolga, nekik kell megoldaniuk a problémát egymás között, Magyarországnak ehhez semmi köze. Az én véleményem szerint viszont teljesen alkalmatlan az a miniszter vagy politikus, aki ilyen kijelentéseket tesz. Ez az ő szűk politikai meglátásairól szól, és az ő korlátozottságáról.
Amikor meghallottad a hírt, nem merült fel benned, hogy elhagyd az országot?
Amikor megtudtam ezt az egészet, akkor egy nagyon jó ismerősöm esküvőjén voltam. Ezért csak este hallottam az egészről a facebookos ismerőseimtől. Aztán elkezdtem ilyen „sorry for our prime minister” című üzeneteket és emaileket kapni, majd személyesen kértek elnézést tőlem az ismerőseim. Amikor utánajártam, hogy pontosan miről is van szó, akkor kifejezetten rosszul éreztem magam. Ennek ellenére nagyon szeretek itt élni, az én mikroközösségem egy nagyon pozitív társaságból áll, amit a politika nem tud befolyásolni. Más országokban is vannak gondok, sőt, valahol még ennél nagyobbak is. Például Oroszországban börtönbe zárhatnak téged a puszta véleménynyilvánításod miatt. Én Moszkvában nőttem fel, egy nagyvárosban, mely kulturálisan gazdag, dinamikus és állandóan változó, de ugyanakkor veszélyes is. Többek között emiatt sem költöznék el Magyarországról.
Gondolom akkor a Pussy Riot-ügyről is van a véleményed.
Először is azt a téveszmét szeretném elhessegetni, hogy a Pussy Riot egy zenekar lenne. Ők egy kortárs művészeti akciócsoport. Ők nem egy koncertező együttes. Megmozdulásaikkal, botrányos akcióikkal váltak ismertté. Ezek mind tudatosan provokatív események voltak, vagyis tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a tetteik milyen következményekkel járnak majd. Pár éve volt egy akciójuk a zoológiai múzeumban, ahol egy kitömött medve előtt dugtak azzal a jelmondattal, hogy: dugunk a Medvéért! Ugye akkor még Medvegyev volt az elnök és hoztak egy olyan rendeletet, ami szerint a többgyermekes családok magasabb állami támogatásban részesülnek. Nem hiszem, hogy ez a legszimpatikusabb formája a véleménynyilvánításnak. Ennek ellenére a bírósági ítélettel én sem értek egyet, de politikai szempontból a mondanivalójuk egy nagy nulla, kizárólag a botránykeltésre játszanak. Megpróbálják kiélezni a konfliktust a kormány és a társadalom között.
Vegyük inkább pozitív példaként a Leningradot, akik ugye többször is felléptek a Szigeten. Ők például nagyon komoly, racionálisan kritikus szövegeket írnak, torzított tükröt tartva a társadalomnak. Volt idő, amikor őket is betiltották Oroszországban, Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester nem engedélyezte a zenekar fellépéseit a fővárosban. Ugyanakkor a Leningrad egy következetesen politizáló, szellemes humorral rendelkező zenekar ellenben a Pussy Riottel, ami kizárólag csak a botránykeltés miatt létezik, és ez az egész ügy nem más, mint az ő promókampányuk.
Visszatérve az örmény konfliktushoz, szerinted hosszú távra nézve milyen következményei lesznek ennek az egésznek?
Hallottam, hogy a magyar kormány be akarja vezetni az iskolai erkölcstanoktatást. Érdekes példát statuáltak most ezzel, miszerint mindig cselekedj az erkölcsöddel szemben. Az örményekre nézve ez pedig azért is aggályos, mert egyrészt egy nagyobb létszámú örmény diaszpóra él Magyarországon, akiknek nem lesz könnyű helyrehozni a kapcsolatokat az anyaországgal. Örményország a világ első, hivatalosan is keresztény országa, amely több évszázad óta tartó barátságot ápol Magyarországgal. Amikor Örményországban játszottunk Grencsó Istvánnal, akkor nagyon sokan jöttek oda – köztük a nagynéném is– hogy ők Petőfit olvasva nőttek fel, sőt sokan ismerik Jókai Mórt is. Az örmények szeretik és tisztelik a magyarokat. Ugyanakkor ez egy nagy pofon volt a számukra, hogy egy olyan aktív örmény diaszpórával rendelkező keresztény állam, mint Magyarország, képes egy ilyen árulásra.
Az ország történelme miatt jellemző az örmény népre, hogy nagyon sokáig emlékeznek a jó és a rossz dolgokra egyaránt. Vagyis ha valakit szeretnek, tisztelnek, akkor azt annyira mélyen teszik, hogy soha sem mondanának ellent az erkölcseiknek. Viszont, ha valaki okot ad arra, hogy ne kedveljék, akkor az sajnos akár egy nagyon hosszan tartó ellenszenvvé is változhat, amit nehéz helyrehozni. Most képzelj el egy országot, egy kis keresztény szigetet a rengeteg muzulmán állam között, akik rendszeresen megtámadtak őket, háborúban álltak velük. Egy ilyen nép arra számít, hogy szimpátiát keltenek a többi keresztény államban. De mindent félretéve a legszomorúbb az, hogy most Azerbajdzsánban egy azeri kisgyerek azt a példát látja, hogy úgy tud tiszteletet és hírnevet szerezni magának, ha megöl egy embert.
Hogyan kerültél kapcsolatba annak idején Magyarországgal?
2007-ben költöztünk végleg Magyarországra, mert fontos volt a régi zenekarommal, a Deti Picassóval, hogy ne Moszkvából kelljen állandóan repkednünk az európai turnéink során. Azóta persze megváltozott a helyzet, és más célok, más feladatok miatt élünk Magyarországon.
El lehet mondani a Wattican Punk Balletről, hogy mára ez lett az első számú projekted?
Igen, mivel a Deti Picasso tagjai most szétszóródtak a világban. A brácsásunk Genfben él, a dobosunk Moszkvában. Ennek ellenére lehetne folytatni a Deti Picassót, mivel a mai napig rengeteg megkeresés érkezik hozzánk, de ez a zenekar mindenkinek olyan volt, mint egy nagy család, ezért nem szeretnénk vendégzenészekkel betölteni a többiek helyét. Nehéz lenne mondjuk helyi zenészekkel pótolni az állandó tagokat, mert számukra ismeretlen az örmény kultúrát, nem ismerik az együttes történetét vagy a tizedik projekt lenne a sorban, ahol éppen vendégzenészkedik.
Ha jól tudom, a Másféllel is lesz egy különleges fellépésed, akikkel korábban többször játszottál együtt.
Nagyon régóta ismerjük egymást a Másfél tagjaival, sokszor zenéltünk is együtt, de lassan már két éve, hogy ketten közülük a Brains tagjai is lettek, ami rengeteg elfoglaltsággal jár. A Másfél egyébként is egy állandóan változó formáció, de én bízom benne, hogy a jövőben sikerül találni valami állandóságot.
Nemrég a Kodály Methoddal forgattatok videoklipet. Várható valamikorra új Wattican Punk Ballet-hanganyag?
A videó egy nagyszerű kísérlet volt, mivel ez volt az első alkalom, hogy egy kliphez a zenét élőben vettük fel. A klipért óriási köszönettel tartozunk Szimler Bálintéknak. Egyébként épp most készül az első stúdiólemezünk, amit ha minden igaz, novemberben mutatunk majd be.
