2015.10.26. 10:36 – Juhász Edina

A Brit Floydot még a Pink Floyd-tagok is megdicsérték - interjú

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Ha már Pink Floyd nincs, nem lép fel többet élőben, akkor be kell érnünk a különböző tribute-zenekarokkal. Ezek között viszont vannak olyanok, akik a lehető legnagyobb szabású show-t csinálják. Olyat, amire lehet még az eredeti zenekar is csak csettintene egyet. Ilyen a Brit Floyd is, akik november 8-án lépnek fel a Budapest Sportarénában. A zenekar főnökével Damian Darlingtonnal beszélgettünk.

Mit lehet várni egy ilyen nagyszabású tribute-koncerttől?

Az egyész egy látványos újragondolása az eredeti Pink Floyd-koncerteknek. A zenekar elmúlt ötven évéből játszunk majd dalokat, a Syd Barrett korszaktól kezdve egészen a legutóbbi lemezig és persze mindenről, ami közte jelent meg. Aztán persze a látvány is hasonló lesz, a fények és a többi ikonikus jegye a Pink Floyd-koncerteknek, de lesz lézer, lebegő malac és tényleg minden olyan elem, ami a Pink Floyd-koncerteken megjelentek.

Úgy tudom, hogy amellett, hogy a Brit Floydban játszol, zenei produkciók vizuális megjelenítésével is foglalkozol. A Brit Floydban is neked köszönhetőek a látványelemek?

A zenélés mellett a világosítás programozása, sőt még a videóbetétek szerkesztése is az én feladatom, úgyhogy kicsit többet dolgozom a produkcióval, mint a többiek.

Honnan jött az ötlet, hogy profi tribute-zenekart alapítsatok?

Valahogy nem is volt kérdés, hogy Pink Floyd-dalokat játszak, hiszen világ életemben imádtam a zenéjüket. Aztán már 20 éve csinálom ezt és a Brit Floyddal gyakorlatilag körbeutaztuk a világot.

Mi teszi a Brit Floydot különlegessé?

A minőség. Az, hogy a show-ba minden energiánkat és erőnket beleadva tudjuk teljesen visszaadni azt az élményt, mintha az eredeti tagokat és műsort látná a néző a színpadon. Beleadjuk a lelkünket is, de nem csak mi, zenészek gondolunk minden egyes koncertre úgy, mintha ezzel tisztelegnénk mindannyiunk közös kedvence előtt, hanem a velünk dolgozó technikusok és segítők is mind fontosnak tartják, hogy olyan minőséget adjunk a nézőknek, amilyet mi is elvárnánk rajongóként.

Egy sikeres zenekarnak számtalan tribute-verziója létezik, sokuk nagyon jól is játszik. Mekkora a konkurenciaharc a Pink Floyd zenekarok világában?

Nagyon sok zenész nyúl a Pink Floyodhoz, szóval mindenképpen népszerű zenekar a tribute-világban, de egy kezemen meg tudom számolni azoknak a zenekaroknak a számát, akik nem csak a zenét, de az egész körítést, a Pink Floyd-érzést is vissza tudják adni olyan szinten, mint ahogyan azt mi is csináljuk. Rajtunk kívül talán egy-két olyan zenekar van, akik a nagyszabású show-t is a színpadra tudják állítani.

Találkoztál már a Pink Floyd tagjaival?

David Gilmourral volt szerencsém többször is találkozni, sőt felléptem az ötvenedik születésnapján is. Találkoztam Richard Wrighttal is, akivel pedig egyszer együtt adhattam elő a Comfortably Numb című dalt. Ezek hatalmas élmények voltak, életem csúcspontjai.

Megnézték esetleg a Brit Floyd fellépését is?

Nem tudok róla, szerintem még nem látták élőben, pedig természetesen nagyon örülnénk neki, de ami biztos, hogy a koncert DVD-nket már látták és arról elismerően is nyilatkoztak.

Szerinted azok a tribute-zenekarok lehetnek sikeresek, akik beleviszik a saját egyéniségüket, vagy akik egy az egyben másolnak mindent az eredeti zenekartól?

Az egyensúly a legfontosabb, mert alapvetően természetesen az a cél, hogy az eredeti zenekart add vissza a nézőknek annyira hitelesen, amennyire csak lehet. De közben az is fontos, hogy a saját zenei egyéniségedet is belevidd. Mert ettől tudsz kapcsolatot teremteni a közönséggel.

Ki tudod élni a saját kreativitásodat egy feldolgozás-zenekarban?

Azt hiszem igen, a kreativitást abba kell belevinni, hogy hogyan oldd meg, hogy szinte teljesen ugyanazt add a nézőknek, mint az igazi zenekar. Hogy azt a hangzást, látványt, technikát és mindent visszaadd, mint amit a Pink Floydtól ismernek a rajongók. Például a vizuális elemeknél persze nem tudjuk pontosan ugyanazt visszaadni, mint az eredeti zenekar, úgyhogy valamit kreatívan ki kell élni.

Melyik a kedvenc Pink Floyd-lemezed?

A Fal. Azt hiszem 13 éves voltam, mikor hallottam és nagyon meghatározta az életem és elindultam abba az irányba, amerre most is járok. Rajongó lettem, és azóta is a Pink Floyd teszi ki az életem.

Te hogy viszonyulsz a kezdeti, a Syd Barrett-es Pink Floydhoz?

Ő volt az egész elindítója. Miatta nőtt ekkorára ez a zenekar és ő volt sokáig a mozgatórugója mindennek. Szerintem egyébként a Pink Floyd legerősebb időszaka a Dark Side Of The Moon és Wall közötti időszak volt.

Van a Brit Floyd mellett egy másik zenekarod is. Úgy tudom az akusztikus.

Igen, az Acoustic Unlimited eléggé eltér a Pink Floydtól és csak akkor tudok vele foglalkozni, ha Brit Floyd éppen nem megy turnéra. Itt olyan zenekarok előtt tisztelgek, akiket a Pink Floydon kívül nagyra értékelek, lehet az például jazz, kelta zene, népzene vagy éppen klasszikus zene. De nincs rá mostanában túl sok időm.


interjú rock pink floyd brit floyd



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása