2016.02.25. 09:55 – Nihil_AK

Díszdobozos Farkasmesék szimatszatyorban, vörösborral - Akela-interjú és dalpremier

akela_1.jpg

Hogy az Akela sosem volt egy hétköznapi zenekar, már régóta közismert. Náluk valahogy sosem átlagos módon történnek a dolgok. Ezt most követő interjúnk is bizonyítja, amely különböző okokból közel négy hónap alatt készült el. Kovács Attila gitárost, zenekari nevén Pókembert még a tavaly októberi koncert kapcsán kerestem meg, amelyet a legújabb, Farkasmesék című albumuk bemutatójának szántak. Akkor különböző elfoglaltságok, illetve kölcsönösen rosszul időzített másnaposságok okán végül pár héttel később sikerült beszélnünk, ráadásul a CD sem készült el a lemezbemutató koncertre. Ezután, mivel már amúgy sem kellett kapkodnunk, szép komótosan összeállt a végleges interjú, és még egy dalpremier is érkezett a majd’ tíz éve éheztetett farkastestvérek nagy örömére. Olvassatok tovább!

Hogy sikerült a 25. születésnapi koncert?

Pazar volt, meg pompás, meg egyéb szuperlatívuszok. Tényleg nagyon faszán alakult minden. A zenélős része különösen, de aznap nem ittam, így nekem kimaradt a koncert utáni nagy buli és a botránykodás, azt majd legközelebb.

Sikerült kitölteni a két és fél órát, amit ígértetek?

Olyannyira, hogy pár dal még ki is maradt. Annyival készültünk az elején, hogy mielőtt elkezdődött volna a buli, már tízet kihúztunk, és még így is kiesett három-négy szám. Az egész bulit egyben nyomtuk le, nem volt szünet a ráadások előtt, ennek ellenére pár perccel éjfél után hagytuk abba.

Milyen dalokat tanultatok most meg?

Eleve a Csak a Farkasok vadásznak volt a nyitódal, amit ez a felállás most játszott először. A Fővárosi Emberkertről az Apartheidet, a Fájdalomcsillapítótól a Félútont is összeraktuk, de pontosan mindre már nem emlékszem, vagy két A/4-es lapon volt a teljes repertoár. Az Emberkert dalaira eléggé rámentünk, mert az a korszak nagyon el volt hanyagolva az utóbbi időben, de menet közben kiderült, hogy ezeknek az eredetileg pincébe hangolt daloknak nem áll jól az, hogy most D-re hangolunk.

Volt aztán pár ritkaság is, például egy olyan dal, amit Szasza akart énekelni, aki végül aztán nem tudott eljönni. Mi még? Kő, Ítélet, Kiben higgyek, Lusta elemek dala, Menny a pokolba(n), utóbbi kettőt még biztosan soha nem adtuk elő koncerten - most se. Megtanultuk a Moby Dicktől a Talpakat, amit először az akelás verzióban játszottunk, aztán kiderült, hogy ők meg az eredetivel készültek. Ugyanígy jártunk a Gazemberrel is, aminek megtanultuk a lemezverzióját, Smiciék meg közölték, hogy soha nem úgy játsszák. Egyeztettünk buli előtt, aztán végül csak sikerült valahogy. Szóval belefutottunk pár ilyen tréfába most.

Ez ott derült ki a helyszínen?

Nem, az öltözőben már tudtuk.

Hogy végződött az este?

Mivel én kocsival mentem, ezúttal az egészséges életmódot követtem, de nyilván ott volt Pavelka Gyuszi, Gőbl Gabiék, Lojzi, szóval elég fasza afterparty kerekedett, hajnali három környékén már egy kis négykézlábas feeling is kialakult.

A lemez viszont a tervezettekhez képest nem jelent meg a koncertre.

Nem készült el sajnos időre. Mi úgy tudtuk, hogy addigra már le is lesz gyártva, úgyhogy emiatt nem volt egészen felhőtlen a hangulat. De amúgy meg lehet, hogy jól jövünk ki az egészből, mert felmerült egy olyan ötlet, hogy a lemez egy mesekönyv mellékleteként jönne ki, így kevesebb Áfát kell majd utána fizetni. Főnök már amúgy is írt mesekönyvet, szóval lehet, hogy végül így jelenik meg az album.

Legutóbb, amikor Főnökkel beszélgettünk, azt mondta, hogy két lemez jön majd ki, a Farkasmesék és a Függőségi nyilatkozat. Végül akkor szimpla lemez lesz?

A Függőségi nyilatkozathoz is készen van már egy csomó szám, de végül úgy döntöttünk, hogy most a Farkasmesék jön ki először, mert ahhoz, hogy a másikat is befejezzük, kellene még vagy fél év. Eleve én már inkább EP-kben gondolkodnék, mert egy nagylemezzel annyi meló van mindig, hogy őrület.

pokember.jpg

A Farkasmesékről mit kell tudnunk?

Főnök összeszedte az összes farkasos mesét, és ugye minden mesében a farkas a negatív hős. Mi ezt megfordítottuk, most a farkas szemszögéből vannak elmesélve a történetek, amelyekből kiderül, hogy a farkas igazából nem is akkora szemétláda, sokkal inkább a körülmények áldozata. Ő jót akart, csak aztán mindig félremagyarázták az egészet, holott ő a legjobb szándékkal ment bele ezekbe a helyzetekbe. A többi kiderül a lemezről.

Hány szám lesz a lemezen végül?

Tizenöt. Ez is egy őrült munka volt. Ilyen számok vannak, hogy a Farkas és Piroska, meg a Három kisfarkas és a malac. Illetve van egy Farkasrapszódia is, ami Liszt Ferenc Magyar rapszódiája gitárra átültetve. Az magában sziszifuszi munka volt, annyit dolgoztunk vele, mint más egy egész lemezzel.

A dalszerzés hogy nézett ki ezúttal? Próbateremben jammeltetek, vagy inkább otthon ment a dalírás?

Abszolút közös munka zajlott most. A dobosunkkal, Király Zolival még 2007-ben elkezdtük összerakosgatni az ötleteket számokká, így kettőnknél összesen valami hatvan nóta gyűlt össze. De persze Kareszt is hagytuk érvényesülni, meg ha Jocinak volt valami ötlete, azt is megcsináltuk. Az, hogy a riffet éppen ki hozta, tulajdonképpen mindegy. Játszótér van, nem csavarjuk ki egymás kezéből a homokozólapátot, hiszen az a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát.

Mi tartott ennyi ideig? Végül is bő nyolc év eltelt azóta.

Kezdődött azzal, hogy nem sokkal utána fel is oszlott a zenekar egy időre. Zolival persze összejárogattunk, de szó nem volt lemezről, csak így csörömpölgettünk a saját örömünkre, és persze gyűltek a témák. Aztán újjáalakultunk, de akkor is volt egy kis jövés-menés, amíg kialakult a mai felállás. Nagy érvágás volt például, amikor Szupermen kiszállt, pár nótát emiatt ki is kellett kukáznunk, és persze adnunk kellett egy kis időt, hogy a mai csapat összeérjen. Főnökhöz elmentem párszor úgymond alkotótáborba, hogy akkor írjunk énekdallamokat, találjuk ki, minek is híjják ezt, a koncepciót, mert ő mindenáron konceptalbumot akart. Aztán persze abból is az lett, hogy fetrengtünk a ház körül részegen, amíg el nem fogyott a pénzünk.

Végül is ez az alkotótábor lényege, nem?

Tényleg ez volt, elmentem hozzá, hogy haladjunk a lemezzel, találkoztunk ismerősökkel Tapolcán, ő meg mondta, hogy "nézd már, a többiek a nyakamra küldték Pókembert!" Minden nap volt valami őrület, voltunk lagziban, aztán fel kellett menni a hegyre a borász haverokhoz, és hogy úgy mondjam, valahogy ott is elszaladt az idő. Ott töltöttem tíz napot körülbelül, belekerült hetven vagy nyolcvanezer forintomba, és persze egy sort sem sikerült írni.

akela_2.jpg

Gondolom, ezt meg is kellett ismételni a nagy sikerre való tekintettel.

Azt hiszem, három ilyen alkotótábor volt, az egyiken a teljes zenekar is részt vett, de én kezdtem el ezeket az akciókat.  Először mondtam, hogy addig nem jövök el, amíg kész nincs a lemezanyag. Addigra ugyanis már elkészült egy szatyornyi nóta. Főnöknek meg ott volt egy teljes mappája, amit már alig lehetett összekapcsolni, abba gyűjtögette az ötleteit. A végére teljesen elvesztünk az egészben, lehetetlen volt kezelni azt az ötletmennyiséget, ami az évek alatt összegyűlt.

Végül hogyan sikerült letisztázni, hogy akkor tizenöt dal lesz a lemezen?

Annyi fért rá a CD-re! Dolgoztunk egy csomó másikon is egyébként, minimum két-három lemezre elegendő dalkezdemény van ezeken kívül, de nem akarom lelőni az összes poént. Főnök most eleve konceptlemezben gondolkodott, én egyszer mondtam is neki, hogy üljünk már be egy stúdióba, és írjunk valami tök egyszerű dologról, mondjuk az óráról a falon, nem kell mindig a megfejtés. Most is az volt, hogy az utolsó stúdiónapon még nem volt kész két-három dalszöveggel, így aztán kiült a stúdió elé, nézte az utcát, közben írta a szöveget, és végül ezekből lettek azok a dalok, amelyek a legtöbb embernek bejöttek.

Hol dolgoztatok most?

Az a szerencsénk, hogy a bőgősünk, Joci összerakott egy saját stúdiót. Nekünk szerencse, persze neki már nem biztos, hogy az volt. Ez alapvetően egy szinkronstúdiónak indult, amit elkezdett fejlesztgetni, és azt vette észre, hogy minden zenész haver megtalálta azzal, hogy nem vehetnének-e fel egy-két számot nála, hiába mondta, hogy ez egy szinkronstúdió, érted, tévés munkákra. Aztán csak mentek hozzá, így mit volt mit tenni, elkezdett venni mikrofonokat, felszerelést, és egyszer csak azt vette észre, hogy felvette az első lemezét, aztán a másodikat, a harmadikat.

Így aztán adta magát, hogy mi is nézzük meg, mit tudunk ott csinálni. Mi elégedettek voltunk, de ő meg persze kivolt attól, hogy állandóan ott esz minket a fene, hiszen nem konkrét határidőre dolgoztunk. Zoli is azt gondolta, hogy majd félórákra kimegy, feljátszik egy számot, aztán ha nem tetszik, később belejavítunk. El is húzódott több hónapig a lemez feldobolása.

Akkor nem csoda, hogy sokáig készült az anyag.

A gitárral ugyanez volt, az énekről meg már ne is beszéljünk. Ha egy olyan stúdióban dolgozol, ahol ketyeg az óra, ott gyorsan berongyolsz, persze felkészülten, hiszen kőkeményen fizetsz minden percért, és minél hamarabb túl akarsz lenni az egészen. De így, határidő nélkül stúdiózni kicsit olyan, mint a távmunka, amikor otthonról dolgozol: jajj, de fasza, nem kell bejárni, egy csomó időt megspórolsz, aztán persze mindig azt veszed észre, hogy már este van, és még a fele munkát nem végezted el, mert mit tudom én, ettél, teregettél, leszaladtál a boltba, és már el is ment az egész nap. Mindig van valami kifogás, tudod. Nem tudom, hogy mi lesz, mert van még egy csomó nóta, de lehet, hogy Joci kihajít minket, és azt mondja, hogy legközelebb inkább menjünk máshová.

Szerencsére a végére értünk a felvételeknek, és március 4-én a Dürer kertben, a 16. Farkasfarsangon sokadjára is megpróbálkozunk bemutatni az új lemezt, lassan olyan lesz, mint egy régi ismerős. Reményeink szerint ezúttal már kézbe vehető lesz a korong, a mesekönyv, meg minden más is, például díszdobozos verzió szimatszatyorban, vörösborral, azoknak, akik igazán el akarják kapni ezt az érzést.

Ízelítőként addig is ajánljuk az interjú elején beharangozott dalpremierünket! 

(Fotók: Akela Facebook, Németh Wera)


interjú farkas metál piroska akela dalpremier



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nihil_AK 2016.02.25. 16:18:11

Kifejtené nekünk bővebben kérdése mibenlétét? Az interjú nem tetszik, vagy az zenei produkció?

pikírt ódamondó · http://kocsma.blog.hu 2016.02.26. 15:08:16

Gyermekkorom legemlékezetesebb koncertjeit köszönhetem nekik 1993-tól 3-4 éven át. Főnök az Isten, egy vadállat!

zajzon_ágnes 2016.02.26. 18:06:13

@Nihil_AK: Az interjú rendben van. Nekem a szövegek elképesztően hatottak. Ismerem a munkásságukat, de ez olyan, mintha egy 6. osztályos fiú írta volna, aki magát okosabbnak hiszi a többinél. Kicsit kellemetlenül néztem körbe, hogy mi ez, kandikamera?
Vannak dolgok amiket nem érdemes erőltetni. A Főnök valamikor írt jó szövegeket, most meg mintha kicsit túl lett volna tolva az a kannásbor vagy mittomén micsoda