Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Rám aztán nem lehet azt mondani, hogy a zenében szűk látókörű lennék, hisz ugyanúgy rajongok a Burzumért, mint mondjuk a Darkthronért. Viszont az instrumentális prog rockhoz eddig annyi közöm volt, mint a moshpitnek a babazsúrokhoz, szóval nem sok. Kicsit kétkedve kezdtem neki a Vipassi ausztrál zenekar első Ep-jének szánt beharangozó tételével (Benzaiten), mert óhatatlanul is hokizásra, sehova se tartó egóból kifacsart gitárvinnyogtatásra számítottam. Vágjátok, ahol pörögnek a riffek, de se eleje se vége, a zenekar meg közben nagyon Művész és Fennkölt. Szerencsére egyáltalán nem ez a helyzet, a Ne Obliviscaris zenekar három tagjából és Ben Boyle gitárosból álló Vipassi ugyanis halálosan mókásan, fülbemászóan fifikásan és pörgősen tálalja nekünk ezt a bizonyos instru prog rockot, ráadásul pár percben, nem negyedóráig táncolva az idegeinken. Kíváncsian várom a teljes Śūnyatā EP-t, ami január 20-án jelenik meg.
