Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ismét itt a Valentin- vagy leánykori nevén Bálint-nap, a szerelmesek ünnepe, a nap, amikor a virágárusok, édességboltosok, élménykupont forgalmazók is nagyon boldogok. A kilencvenes évek eleje óta ezen az ünnepen a magyar szerelmesek is megajándékozzák egymást, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek párjuknak. Az országot elönti a szeretet, még a haragosok is egymással táncolnak, kopik az ALT+NUM3 billentyűkombináció. Már ha az ember van olyan szerencsés, hogy párkapcsolatban éljen. De mi van azokkal az egyedülállókkal, akiknek már a gyomruk is görcsbe rándul a Google főoldalán elhelyezett szívecskétől, és azt kívánják, bár akadna egymás torkán minden buszmegállóban csőröző tizenéves? A Lángoló szokás szerint nem feledkezik meg senkiről, ezért idén nekik segítünk önfeledten kívülállni minden idők garantáltan legjobb Valentin-napi dalválogatásával.
Maga a téma persze nem új, hiszen számos orgánum lőtte már el ezt a poént, ugyanakkor sajnos arra kellett rádöbbennünk, hogy ezek a listák egyszerűen nem elég jók. Egy igazi Valentin-gyűlölő nem elégedhet meg a langyos melankoliával, nem énekelhet őszintén olyan dalokat, melyek egyébként ugyanúgy a giccses, nyálas, rózsaszín akkordokkal megtűzdelt szerelmes slágerek hatásmechanizmusával dolgoznak, csak a valami van helyett arról szólnak, hogy valami nincs, vagy még, vagy már. Ennek szellemében következzenek tehát minden idők legjobb, valóban anti-szerelmes dalai. Küldjétek el őket exbarátoknak és barátnőknek, vagy a szomszéd Jucinak, aki sosem állt veletek szóba, amikor együtt mentetek iskolába, és ezt a mai napig nem tudtátok neki elfelejteni.
1. Type O Negative - Unsuccessfully Coping with the Natural Beauty of Infidelity
Aki a kilencvenes évek közepén, de mondjuk leghamarabb a Black No.1 klipjével ismerte meg Peter Steele kis csapatát, az első lemez hallatán garantáltan heveny homlokráncolásba kezdett. Az 1991-ben megjelent Slow, Deep and Hard ugyanis elég távol van még a Bloody Kisses, vagy az October Rust hangulatától. A frontember nyilatkozatai szerint négy óra alatt megírt, önéletrajzi ihletésű albumot korábbi barátnőjének félrelépése ihlette, és bár zeneileg már hallhatók a csapat későbbi stílusjegyei, ez a nyers debütáló anyag még sokkal inkább magán viseli az elődzenekar Carnivore hardcore behatásait, amelyek később fokozatosan eltűntek a Type O Negative lemezeiről. A három részre osztott dal a maga tizenkét perc fölé kúszó játékidejével, hirtelen váltásaival a spontán zsenialitás, és a zenei fekete humor jelentős epizódja, egyben a sértett férfiúi önérzet megkérdőjelezhetetlen himnusza. Ha már szóba került a Carnivore, ne hallgassuk el, hogy Male Supremacy című daluk szintén erős versenyző a mezőnyben.
2. Cannibal Corpse - Fucked With a Knife
A Cannibal Corpse-ra mindig is lehetett számítani, ha szexista, gyomorforgató szövegekre támad gusztusa az embernek az "egy sorozatgyilkos változatos módon lekaszabolja a nőt" témában. Az életmű kifejezetten bőséges e tekintetben, talán mégis a Bleeding album egyik legnagyobb slágere, a Fucked With a Knife lett ennek a vonalnak a legemblematikusabb képviselője: szinte minden koncerten elhangzik, a szimpatikus énekes, Corpsegrinder pedig hagyományosan szerelmes dalnak konferálja be. Ha pedig hasonló, de kevésbé elkoptatott, obskúrusabb dalokra vágyna a nyájas olvasó, sok szeretettel ajánljuk az Addicted To Vaginal Skin, vagy az Entrails Ripped From a Virgin's Cunt című remekműveket. A zenekar természetesen a hölgyekre is gondolt: a Vile album Orgasm Through Torture című dalában felcserélődnek a szerepek.
3. Impaled Nazarene - Steelvagina
Finnország - természetesen a Beherit mellett - legpatinásabb black metal csapata, az Impaled Nazarene tagjai garantáltan elszégyellnék magukat, ha egy ilyen listából kimaradnának. A frontember Mika Luttinen szövegeiben rendszeresen foglalkozik a párkapcsolat különböző, ínyenceknek szánt módozataival, erről olyan kiváló dalszerzemények tanúskodnak, mint a Punishment is Absolute, a S/M Party (ez utóbbi elkövetője eredetileg a Faff-Bey nevű finn ős-hardcore csapat volt, de ez az összkép szempontjából mindegy), vagy az itt hallható Steelvagina, mely az idők folyamán a kiváló Suomi Finland Perkele album másik nagy slágerévé avanzsált a Total War - Winter War mellett. További figyelemre méltó versenyző a népes mezőnyben az I Eat Pussy for Breakfast másfél perce a Latex Cultról, melynek hallatán még a Terveet Kädet tagjai is elismerősen csettintettek, amikor meghallották.
4. S.O.D. - PreMenstrual Princess Blues
Micsoda szerencse, hogy az Anthrax a Spreading the Disease lemezének felvétele után maradt még két nap kihasználatlan stúdióidő! Ahogy a Benjamin Button különös élete című filmben is látható, sokszor apró véletleneken múlik minden. Gondoljunk bele, ha Charlie Benante kissé másnaposan érkezik a stúdióba, és emiatt elront pár pörgetést, vagy Joey Belladonna gyengébb napot fog ki, lehet, hogy ma nem hallgathatnánk minden idők talán legjobb crossover thrash lemezét. Így viszont Scott Ianék még pont tudtak szólni a korábbi Anthrax-bőgős Dan Lilkernek, meg Billy Milano haverjuknak, és gyorsan felrántották a kultlemez 21 dalát, köztük a havi aktualitással bíró Pre-Menstrual Princess Bluest. Mivel mi a fiúkkal ellentétben tudjuk, mi az a politikai korrektség, a dalszöveg elemzésétől ezúttal eltekintünk, akit érdekel, elég könnyen rátalál a veretes sorokra.
5. Dismember - Skin Her Alive
Tájékozatlanabb olvasóink kedvéért a Dismember a svéd death metal közmondásosan másik legjobb zenekara az Entombed mellett. A HM-2 torzító által generált, láncfűrészre hajazó gitárhangzás és a szakzsargonban tuka-tukának nevezett tempók fetisizálása mellett további közös pont Nicke Andersson, előbbi zeneker akkor vezetője és dobosa, aki nemcsak a Dismember logóját tervezte, de az első, Like An Everflowing Stream című alapvetésen a gitárszólók nagy többségért is felelt. A lemez Skin Her Alive című dalának témája minimális angoltudással is könnyen kitalálható, stílszerűen vörös dobozos bonbon és/vagy konyakosmeggy átadásának háttérzenéjeként ajánljuk.
6. Slayer - Necrophiliac
A Fuck With a Knife után egy másik, a frontember által deklaráltan szerelmes témájú dal, annyi különbséggel, hogy ezt Tom Araya szokta hasonlóképpen konferálni. Nem érdemes a húszezerszer leírt méltató sorokat elismételni magáról a dalról, vagy a Hell Awaits lemezről, hiszen ezt a korai Slayer-klasszikust valószínűleg elég sokan ismerik. Ha pedig nem, itt az alkalom! A dal címe - melyet csak a kocaslayeresek kevernek össze a szintén kitűnő Necrophobic-kal - most is önmagáért beszél, témájában pedig megelőlegezi a Cannibal Corpse hasonlóan érdekes élményekről szóló dalait, csak itt lehet érteni a szöveget.
7. Nattefrost - Whore (Filty Whore)
Bár már a Black Shining Leather lemezcím is sokat elárult, a Carpathian Forest frontembere két szólólemezén sem tagadta meg magát, ami a magánéletről szóló dalokat illeti. Blood & Vomit című albumán azonban még a korábbiaknál is egyértelműbb formában közölte hasonló gondolatait, amelyekkel valószínűleg rengetegen tudnak azonosulni azóta is. Talán a legjobb példa erre a Whore (Filthy Whore) című dalocska, amely már a címével sem árul zsákbamacskát, és természetesen a dalszöveg is méltó az összképhez. A lemez és a dal mindezekkel együtt a primitív, nyers black metal egyik nem megvetendő fejezete, első randevúk zenei aláfestéséhez kifejezetten ajánlott, pláne, ha nem szimpatikus a másik fél. További hasonló alkotások a művésztől: Sluts of Hell, Nekronaut (Cunt Cunt Gimme More)
8. Verbal Abuse / Slayer - I Hate You
Természetesen gondolunk azokra is, akik épp most vannak túl egy kapcsolaton, de még dolgoznak bennük az indulatok, és egyszerűen csak közölni szeretnék a másikkal, mit éreznek irántuk. Az I Hate You-nál, melyet a korunkbeliek leginkább a Slayer feldolgozásában ismerhetnek, nem nagyon van nyilvánvalóbb és lényegre törőbb választás erre a célra. A Verbal Abuse verziója autentikusabb, Arayáék kicsit kifésülték az eredeti változat hamisságait, és punk-metál slágert faragtak belőle, ízlés szerint bármelyik megfelelő.
9. Pantera - Good Friends And a Bottle of Pills
A Far Beyond Driven talán legszélsőségesebb tétele kitűnő választás az igazán elborult gyűlölködéseket kedvelőknek. Anselmo egy megtörtént esetet dolgozott fel a dalszövegben, amelynek elemzésébe szintén nem mennénk most bele, mindenesetre az első sor - "I fucked your girlfriend last night" - önmagában is sokat elmond. Valójában nem ajánljuk senkinek, de biztosan lesz, aki értékelni fogja.
10. Today is the Day - Platinum Pussy
Válogatásunk nem lehet teljes Steve Austin gyűlöletcore zenekara, a Today is the Day nélkül. A még saját mércéjükkel is szélsőségesnek számító, itt-ott grindcore-ba hajló Kiss The Pig lemez egyik legjobb fejezete, a Platinum Pussy szabadversbe szedett sorokban, meglepő szerkezetű dal formájában keretezi a rossz fészekbe nyúlt férfiember érzéseit. Austin több sávon terpeszkedő, idegtépő éneke kiválóan illusztrálja a szereplőben viaskodó érzéseket, miközben a költő arra gondolhatott, hogy mi is történhetett a fekete zongorán, miközben... na de hagyjuk is ezt!
+1 Anal Cunt - Picnic of Love
A negatív előjelű érzések birodalmába tett kirándulás után levezetésként érdemes meghallgatni Seth Putnam kultikus Anal Cuntjának lírai pillanatait, melyben kiderül, hogy még egy politoxikomán, egyébként több mint öt éve halott grindcore-zenésznek is lehettek emberi érzései. Az I Wanna Grow Old With You, vagy az I'm Not That Kind of Boy megható lírai önvallomások egy olyan embertől, aki derűs bunkósággal buzizta le a fél világot karrierje alatt.
Ezekkel a dalokkal kívánunk tehát kellemes ünnepet minden olvasónknak. Ha van hasonlóan szép dal, mely kimaradt a felsorolásból, osszátok meg velünk!
