2017.05.31. 14:56 – Bihari Balázs

Lábjegyzetek Insta-sztorikhoz - Bruno Mars az Arénában

b_london2press3.jpg

1. Őszintén szólva már napokkal a koncert előtt prekoncepciókat gyártottam, és rögtön címet is adtam Igazságot a mainstreamnek! felkiáltással. A prekoncepció nem a közönségnek szólt, hiszen már karácsony előtt is már csak a legtávolabbi ülőhelyekre szólt pár eladó jegy, hanem úgy ánblokk a zenei sajtónak, amely általában félrenéz, ha egy nagy mainstream produkció érkezik, legfeljebb hirdetés fejében vagy pár jegyért cserébe foglalkozik az előadóval. Ezt a meglehetősen fura, ambivalens viszonyt elég jól leképezte a jelenkor egyik legnagyobb sztárjának budapesti koncertjének sajtópromóciója, miközben az Aréna totálisan megtelt.

2. Sajnálom azokat a zenekarokat és zenészeket, amelyek és akik ezen a napon játszanak.

3. - Érdekes, hogy van egy sportarénánk, egy sportlétesítmény, ahol konkrétan nem látsz biciklitárolót - jegyezte meg Rita, miközben a manchesteri tragédia miatt fokozott, négyszeres biztonsági ellenőrzés során próbálja lelakatolni bringáját. Minden más egyébként sorban állással jár, de a beengedés kifejezetten gyorsan és hatékonyan halad, ellentétben a büfével, ahol egész pontosan hét Anderson Paak-számnyi idő alatt lehet a megérdemelt sörhöz jutni. Aki ezt az áldozatot vállalta, a jelenkor egyik legfontosabb új R&B-hiphop előadójáról marad le - legalábbis nagy részéről.

4. Okoskodás on. Aki icipicit jobban odafigyel arra, mi történik a kortárs urban zenében, teljesen természetes, sőt revelációszerű élmény, hogy Bruno Mars előzenekara a kaliforniai, fekete-koreai családból származó Anderson Paak és a köré verbuválódott The Free Nationals. Hiszen meglehetősen jó idők járnak erre a koncepciójában sokszor hasonló, azaz a fekete zene történetét sokszor tablószerűen megidéző és mégis jövőzenés trendre, melynek Paak is részese: Childish Gambino, Flying Lotus, Thundercat, Kendrick Lamar, Solange stb. produkciói, melyek jellemzően egy-egy rendkívül karizmatikus, multiinstrumentalista-zenész-producer-dalszerző-előadó köré csoportosulnak. Ismerőseim jelentős része nyilván Paak miatt is érkezett, vagy otthon sírva posztol, hogy nem tudott bejutni, de a zenebuzikon túl is meglepően sokan ismerik az elsősorban a tavalyi Malibu albumról játszott dalokat. Annak ellenére, hogy koncertjének első feléről nem mondható el, hogy tökéletesen szól, Paak az első pillanattól kezdve átvette az irányítást a házban. Mint rapper zseni. Mint dobos zseni. Valószínűleg ezt ma még párszor le lehet írni. Már ennyi élménnyel is  boldogan mennék haza.

5. Vera. Anderson Paak sokkal esetlegesebb, kevésbé látványos, de sokkal inkább zenei nekem. Amikor egyenesen dobolva szépen mögé énekelt a groove-nak, akkor azért eléggé libabőröztem.

(Jónás Vera)

6. Úgy emberileg, mint szakmailag. Ami Bruno Mars kapcsán az elmúlt 24 órában legtöbbször elhangzott jelző - családanyától, családtagtól, zenésztől, baráttól, ismerőstől: a pozitív. Itt egy régi, cuki doku arról, amikor a hawaii család filippinó-puertórikói ősökkel megkeresi a Fülöp-szigeteki rokonságot. Nem lehet nem szeretni.

7. Reggeli kávé a cukrászdában. Dzsatka jön, aki azt magyarázza, hogy mennyire örül annak, hogy a gyerekeinek első koncertje Bruno Mars volt előző este és mennyire számít ez a fajta bevésődés.

8. Rewind. Igen, ezt valahogy nem adja vissza sem Insta-sztori, sem YouTube, konkrétan a magyar középosztály leképeződik itt, szubkultúrák és generációk olvadnak a mainstreambe, gyerekek táncolnak és éneklik a slágereket, közben a lépcsőn táncoló lányra rászól egy ülő férfi, hogy hozzáért a feleségéhez, érkeznek az unikumok és sörök, mobilok világítanak háttérként a grandiózus színpad előtt. Fürdenek az onnan leáradó  pozitív vibe-ban.

9. Még ha ez egy utolsó pillanatig megtervezett produkció is - hát nyilván, Mars a 24K Magic albummal újabb szintet lépett Jacko és Prince felé -, ez olyan láthatatlan logisztikai manőverek sorozata, amiből csak az látszik, hogy a legnagyobb popsztárok egyike kapott egy újabb eszközt, hogy még tökéletesebb legyen az, amit csinál. Márpedig az eleve elképesztő. így lesz valami egészen hihetetlen könnyedséggel egyben a műsor. Nem tudom, mikor láttam ilyet utoljára. Prince?

#brunomars

Lángoló Gitárok (@langologitarok) által megosztott bejegyzés,

10. Tibike. Vannak azok a koncertek amikor eszembe jut a mondat: de messze van Amerika és ezt most nem feltétlenül kilométerekben értem. Végig fenntartotta az érdeklődést, a kísérőzenekar szerves része a show-nak, koreográfiànak és olyan vizuált kapunk, amit nehéz lesz elmesélni annak, aki nem volt ott. Azért a koncert alatt sokszor eszembe jutott örök nagy hősöm Prince és hiányzott is.
(Pulius Tibor/Supernem)

11. Setlist. Mars nagyon nem változtat a 130 állomásos turnén. Számon lehet kérni rajta, de ez a 2017-es show. Én sem változtatnék, a Csárdáskirálynő dalainak sorrendjén sem szoktak.

Finesse

24K Magic

Treasure

Perm

Calling All My Lovelies

Chunky

That's What I Like

Straight Up & Down

Versace on the Floor

Marry You

Runaway Baby

When I Was Your Man

Grenade

Just the Way You Are

Encore:

Locked Out of Heaven

Uptown Funk

Így van ez.

12. Vera ismét. Profi volt minden perce, viszont egy icipicit hiányzott, hogy beengedjen magába. Elképesztő zenészek, pontos hangszerelés, lenyűgöző látvány, semmi se volt a véletlenre hagyva.

(Jónás Vera)

13. Talán mégis jó lesz az Igazságot a mainstreamnek! cím.

(A nyitókép a londoni koncerten készült áprilisban.)


funk pop koncertkritika bruno mars



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.