2018.05.23. 10:26 – dankógábor

Miből él a magyar zenész?

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

landscape2.jpg

Május 31-én, az egri Music Hungary Konferencián kerül a nyilvánosság elé a ProArt által készített ‘Zeneipar helyzete számokban 2017’ című jelentés, amelyhez egy reprezentatív zenész felmérés is készült arról, hogy hogyan és miből élnek a magyar zenészek. Ennek eredményeiről olvasható lent egy kis előzetes.

Kiderült, hogy a zenészek többsége nem zenei tevékenységből él, valamint egy jó évben átlagosan 4 millió, míg egy rossz évben 950 ezer forintot keres zenei tevékenységgel.

A zeneipar szíve: a zenészek

A zenészek többsége (több mint 75%) elsősorban nem zenélésből él, hanem kikapcsolódást, feltöltődést, hivatást és küldetést jelent számukra a zene. A válaszadók 87% gondolja úgy, ha megengedhetné magának, akkor csak zenével foglalkozna. Többségük, ha újrakezdené, nem változtatna a döntésein.

Miből élnek a zenészek?

A legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik építőiparban, kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbuszvezetőként dolgoznak. Azoknak a zenészeknek, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57%-át az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20%) valamint a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek (6%).

Mi kell a sikerhez?

A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője: YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések. A felmérésben részt vevő zenészek többsége szerint ugyan elengedhetetlen a jelenlét a digitális platformokon, az ebből származó személyes bevételeik a teljes jövedelmüknek csak a 2%-át érik el A kiadói bevételeknél viszont már a legnagyobb (50% fölötti) hányadot a hangfelvételek digitális értékesítései teszik ki. Magyarországon 25%-kal nőtt a digitális értékesítés, amelyből a legdinamikusabban növekvő szegmens az előfizetéses streaming. Ugyanakkor a reklám alapú streaming bevételek is nőttek -- 2016-ra a magyar digitális zenei piac 87%-át a streaming adják.

Mennyit változott a globális és hazai zeneipar 2016 óta? Hogyan születnek a szerzemények és megéri-e albumot készíteni? Mi a helyzet a fesztiválokkal és az élőzenével országszerte? Többek között ezekre a kérdésekről is szól „A Zeneipar helyzete számokban 2017” jelentés, amely május 31-én jelenik meg.

A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.


hír



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása