2017.08.17. 12:53 – dankógábor

A metálosok mennyországa és extrémsport-pályája - Ilyen volt idén a Wacken Open Air

img_7447.JPG

Talán 2004-ben sátoroztam utoljára fesztiválon. Nem volt szörnyű, de mivel 1996-tól kezdődően folyamatosan így laktam a fesztiválokon, úgy éreztem elég volt belőle. Hogy tizenhárom évvel később mi vitt rá arra, hogy mégis sátorral induljak el egy fesztiválra, nem tudom. Tény, hogy a Wacken Open Airre, mint a világ legnagyobb metálfesztiváljára már régóta kíváncsi voltam, de nagyon gyenge pillanatomban kellett elkapni ahhoz, hogy igent mondjak a bulira. Utána meg már nem volt visszaút. Nyugtattam magam, hogy legalább lesz Emperor, meg Morbid Angel, jó lesz ez, kibírom. Aztán végül nem csak kibírtam, de élveztem is, pedig a Morbid Angel még el is maradt. (Fotók: Kozmári Attila*)


metál beszámoló fesztivál henry rollins emperor mayhem katatonia 2017 wacken alice cooper prong nova prospect napalm death max cavalera possessed dillinger escape plan batushka iggor cavalera



2017.08.15. 17:56 – Kovács.Attila

Négyujjú Franky egy estére - Túlkorosan a Szigeten, 5. rész

20170815_143246.jpg

Megvolt a két szélsőérték a Szigeten, mondhatjuk. Vasárnap estére annyira elfáradtam, hogy fél kilenckor eldőltem, mint egy teleszart liszteszsák. Nem volt ez tervezve, de a fesztiválozást illetően már rég túl vagyok a csúcson. Hol vannak a régi szép idők, amikor egy hétig megállás nélkül tudtam inni, plusz még egy terméskő falat is lefejeltem, mert a többiek azt mondták, hogy kötekszik? Hol vannak az alkoholos filctollal készült "I love bunyó" és "Csak a Diósgyőr!" tetoválások, a vajazókéssel összekaristolt alkarok? Tovatűntek már, mint a költő lelkének ifjúsága. Tova bizony. 


beszámoló fesztivál sziget



2017.08.13. 17:55 – Kovács.Attila

Az ötszáz kilométeres kitérő és a nettó világszínvonal – Túlkorosan a Szigeten, 4. rész

sziget.jpg

Jó dolog fesztiválozni közönségként, hiszen lehet megkötések nélkül szórakozni. Nincs az, hogy egy óra múlva játszunk, és most már tényleg le kéne állni a fröccsözéssel, különben játék közben elperecelsz egy hegyoldalon, aztán meg rajtad röhög a fél internet. De a zenész mindig zenész marad, és ha alkalom nyílik rá, hogy besöpörhessen némi figyelmet, akkor az az alkalom meg lesz ragadva, pláne ha ezért nem kell a barátaival együtt Teletubbie-nak öltözni, elég kiállni egy színpadra pár saját dallal. Ennek köszönhető, hogy szombaton kora reggel vonatra pattantam, és elhúztam pár órára Bildeinbe, hogy aztán estére még pont visszaérjek a Szigetre, és begyűjtsem a fesztivál eddigi legkellemesebb meglepetését. (Fotó: Sziget Facebook, Rockstar Photographers)


beszámoló fesztivál sziget mastercard



2017.08.12. 20:18 – Kovács.Attila

Az olasz brazilok és a partysátrak átka - Túlkorosan a Szigeten, 3. rész

20729435_10156661317393975_8267782051026281702_n.jpg

Felmerült a kérdés, hogy vajon hogy lehet valaki túlkoros egy olyan fesztiválon, mint a Sziget? Ma hajnalban kitűnő példát találtam erre, így legalább nem kell körülírni a dolgokat. Negyvenhez közelebb végigsátrazni egy hetet sokkal inkább embert próbáló feladat, mint azt néhányan hinnétek. Ennek semmi köze a kényelemhez, ahhoz, hogy reggelente gyalogolni kell száz métert a zuhanyzóig, és szerencsére még a derekam sem fáj, ha pár napig hálózsákban kell éjszakáznom. De manapság már nem vágyom arra, hogy hajnalig úgy érezzem, egy rockkoncert, netán diszkó közepén alszom. (Fotók: Sziget Facebook, Rockstar Photographers, illetve a szerző képei.)


beszámoló fesztivál sziget mastercard



2017.08.12. 11:01 – Kovács.Attila

Váratlan meghatások – Túlkorosan a Szigeten, 2. rész

20170810_214557_sm.jpg

Az ember sosem tudhatja, hol érik új inspirációk, a Sziget eddigi két napjának talán ez a legfontosabb tanulsága. Ahogy a Billy Talent is teljesen ismeretlen volt számomra, úgy a Biffy Clyro is elment mellettem eddig, akár a székesfehérvári gyors, amikor egyszer kissé kapatos állapotban leugrottam a másik vágányon várakozó vonatról Agárdnál, miután másodszor is rossz szerelvényre szálltam fel. Tizenöt másodpercen múlott, hogy nem kerültem be a hírekbe akkor, de ez egy másik történet. A skótok mindazonáltal csak az egyik kellemes meglepetést jelentették tegnap.


beszámoló fesztivál sziget mastercard



2017.08.10. 18:33 – Kovács.Attila

Fiatalságom utolsó szalmaszálai - Túlkorosan a Szigeten, 1. rész

sziget_03.jpg

Kereken húsz éve, hogy először jártam a Szigeten. Aztán még sokszor, nézőként, fellépőként is, aztán pár éve meg egyáltalán nem. Amikor kiderült, hogy ebben az évben csinálhatok egy egész hetes élménybeszámolót, egyből záporozni kezdtek a frappánsnak szánt kezdőmondatok. Hogy hogyan lépett ki az időgépből a már negyven felé ballagó borsodi Marty McFly, és csodálkozott rá arra, milyen zenekarokra izgulnak a mostani tinédzserek, meg effélék. De aztán meggondoltam magam, és inkább csak írom, ami történik a hét nap alatt, ti meg ezalatt figyelemmel követhetitek, hogyan kapaszkodom fiatalságom utolsó szalmaszálaiba, ahogy ezt egy kitűnő barátom találóan megfogalmazta tegnap este. (Fotók: Sziget Facebook - Csudai Sándor; Rockstar Photographers.)


beszámoló fesztivál sziget mastercard



2017.07.23. 14:16 – Nihil_AK

Ütős élmények Bajorországban – Ilyen volt a Meinl Drum Festival

tas_6192.jpg

Gitárosként nem akármilyen kihívás részt venni egy dobfesztiválon. Már egy mezei dobbeállásnál tikkel a szemem a pergőütésektől, szóval el lehet képzelni, hogy milyen volt először belépni egy olyan bemutatóterembe, amelynek minden sarkában éppen valami ütőhangszert próbálgatott valaki, természetesen egyszerre. Az érzést elsőre ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valaki a biztonság kedvéért felteszi Ornette Coleman Free Jazz című albumát egy olyan zenekar próbatermében, akik először játszanak együtt, és mindannyian más dalt kezdenek el. De hát pontosan ezért mentünk oda! (Fotók (c) Meinl) 


beszámoló fesztivál szakma hangszer dob hangszerbemutató hangszerkiállítás meinl drum fesztivál



2016.11.27. 11:05 – m.adi

Amikor nem örülsz a négyesnek – az új Middlemist Red-lemez otthon és koncerten

Az utóbbi pár évre a Middlemist Red lett az a zenekar, amit a leginkább tudtunk mutogatni külföldi barátainknak, hogy nézd, milyen király nyugati zenét játszó előadók vannak itthon. Egyrészt azért, mert neo psych stílusú dalokat írtak, ami épp nemzetközi szinten is divat volt, másrészt azért, mert ezt tök jól csinálták. Az igazi sikerhez azonban az ígéretes kezdés még csak az alapokat rakta le, amelyre múlt héten megjelent második nagylemezével szeretne építkezni a zenekar. Erről mondjuk most meg, hogy milyen, méghozzá nem csak otthon hallgatva, hanem élőben is.


kritika beszámoló lemezbemutató middlemist red



2016.11.24. 09:26 – m.adi

Showcase fesztivál volt Budapesten

Túl vagyunk már néhány napja az első Budapest Showcase Hub-on, de még nem mondtuk el nektek, hogy milyen volt. Ennek a szomorú helyzetnek azonban most vége, a következő bejegyzés pontosan hazánk emberemlékezet óta első showcase fesztiváljáról fog szólni, egyrészt általánosságban, másrészt néhány fellépő zenekarról kicsit részletesebben is. Úgyhogy nincs más hátra, olvasd el, és találd ki, hogy jövőre eljössz-e te is. (A posztban szereplő összes fotót a címlapképpel együtt a fesztivál Facebookján találtam, fnyrzkny és sinco munkái.)


beszámoló gustave tiger budapest showcase hub



2016.07.19. 13:19 – Nihil_AK

Szenvedély, hadviselés, sokhúros gitárok

Beszámoló az Ibanez Gitárfesztiválról

57512730-steve-vai-announces-vai-academy-2017-passion-and-technique-image.jpg

Abban a szerencsében volt részem, hogy nemrég eljutottam a németországi Gutenstettenbe, a második Ibanez Gitárfesztiválra. A magyar különítmény tagjaként számtalan gitárt és gitárost láthattam a hétvége során, így erről is írtam egy összefoglalót, remélhetőleg a zene szakmai oldala iránt érdeklődő olvasóink örömére. Gitárok, szakmázás, emellett beszámoló Steve Vai koncertjéről.


beszámoló németország steve vai lukács peta ibanez gitárfesztivál



2016.07.08. 18:39 – Nihil_AK

Utazás a magyar reggae őshazájába

Tiszasülytől Ladánybenéig - El Rockamino, ötödik rész

dscn2978_pig.jpg

Bő egy hét után olyan érzés úton lenni, mintha évek óta ezt csinálnád. De hagyjuk az Oravecz Nóra-féle életbölcsességeket, mert a végén még befarolunk egy olyan kikötőbe, ahol a puding próbája az evés, bár ez két képzavar egy mondatban. Mindenesetre Tiszasülyön már annyira rottyon voltam, hogy meg kellett keresnem a szállás címét a neten, mivel a többiek már rég eltűntek a balfenéken, mire odavonszoltam magam. De hát semmi sem fontos, csak talán az eszme mindenek felett.


beszámoló fesztivál turisztika el rockamino