2014.05.05. 11:28 – Lángoló

Az Űrodüsszeia hangjával zárul a Ligeti-életműsorozat a Müpában

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Ligeti.jpgMájus 7-én záróestjéhez érkezik a Művészetek Palotája egyik legjelentősebb, 2006-ban indított koncertciklusa, amely az elmúlt évek során a 20. század világszerte elismert magyar zeneszerzőjének, Ligeti Györgynek az életművét mutatta be. Az Amadinda ütőegyüttes és Károlyi Katalin a szerző nekik dedikált, Síppal, dobbal, nádihegedűvel című kései dalciklusát adják elő, az est fénypontja pedig minden bizonnyal a várva várt, 1965-ös keltezésű, döbbenetes hatású Requiem lesz, amely születése pillanatától kezdve önálló életre kelt a koncerttermeken kívül is: a szférák zenéjét idéző, modern kori gyászmise részleteit többek között Stanley Kubrick is felhasználta 2001: Űrodüsszeia című filmjében.


müpa amadinda ligeti györgy



2013.05.19. 13:45 – Hirdetés

A nagy kaszás elpusztítana mindenkit, de lekési a világ végét – nyerj jegyet Ligeti György Le grand macabre című anti-operájának bemutatójára a Müpába

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

gyorgy-ligeti-04.jpgLigeti György, akinek művei számos kultikus mozifilm – többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás, a Tágra zárt szemek és a Charlie és a csokigyár – zenéjén keresztül is ismertek, idén lenne kilencven éves. A múlt század második fele legjelentősebb magyar zeneszerzőjének egyik főművét, a Grand macabre (magyarra fordítva A nagy kaszás) című operát május 22-én mutatja be a Művészetek Palotája – tizenöt év után első alkalommal Budapesten. A neves hazai és osztrák társulatok közreműködésével megvalósuló előadásra most a 2 darab páros belépőjegy egyikét nyerhetik meg, akik helyesen válaszolnak a kérdésünkre.

Ligeti operája abszurd anti-dráma, sőt a szerző meghatározása szerint „anti-anti-opera”, amely az 1978-as ősbemutatója óta eltelt időszak alatt mit sem vesztett aktualitásából: ma is épp úgy felráz és magával ragad. A fikció lazán követi Michel de Ghelderode 1934-ben íródott, La Balade du grand macabre című színművét, amely szerint a halál (operabéli nevén Nekrotzar, nem mellesleg egy hasonló nevű grazi black metal együttes névadója) az „ígyésígyedik században” megérkezik Breughellandba, és kisvártatva bejelenti, hogy a világvége éjfélre várható. Sietve közli, hogy az emberiség leigázásához lóra van szüksége, és a spicces kedvű borkóstoló, Piet vom Faß fogja betölteni ezt a szerepet. A halál így Piet hátán lovagolva állít be az udvari asztrológushoz, aki éppen női fehérneműben kelleti magát. Feltűnik Mescalina, akinek nemi vágya kielégíthetetlen, ezért kisvártatva megölik, majd a fiatal Go-Go herceg, akit cívódó és korrupt miniszterei próbálnak befolyásolni döntéseiben, akik azonban rögtön lelépnek, amint baljós hangulatot szimatolnak. Nekrotzar és kísérete ez után a hercegi palotából kívánja levezényelni a világ végét. Nagy lakomát csapnak, de a halál angyala úgy berúg, hogy elmulasztja a nagy eseményt: ilyen állapotban nem lehet kipusztítani az emberiséget, pedig a polgárok már a mennyben hitték magukat.


opera játék ligeti györgy



süti beállítások módosítása