2009.12.26. 14:11 – lánggitár

A hardcore nem tehetségkutatós műfaj – interjú Jakab Zoltán Brdige To Solace-énekessel

A Bridge To Solace-ben még most sem állt meg a nagy tagvándorlás, folyamatosan cserélődik a zenekar, de Jakab Zoltán énekes kitartóan viszi hátán az egészet, főleg mostanában. Jakab most egy mikrointerjúban mondja el, hogy ők annak idején csak viccből indultak tehetségkutatón, de ez ne tartson vissza senkit egy olyan megmérettetéstől, mint amilyen vasárnap lesz az A38 Hajón, ahol fellép 10 zenekar, akik egymással versenyeznek a jobbnál jobb díjakért, utánuk pedig maga a Bridge To Solace (és a Superbutt) mutatja meg mit is kell a színpadon csinálni.

Mi szerintetek a legnagyobb előnye egy tehetségkutatós fellépésnek? Mit lehet a legjobban elrontani?
Őszintén megvallva nem vagyok egy nagy tehetségkutató-expert és bár a múltban korábbi zenekaraimmal talán ha kétszer voltunk tehetségkutatón, az egyik ráadásul vicc volt: még a Newborn idejében kitaláltuk, hogy poénból menjünk el a numetal tehetségkutatóra, nagyjából ennyi a személyes élmény. Egy friss zenekarnak szerintem, főleg, ha jól el tudják játszani a számaikat, nem nagyon van itt vesztenivaló, egyrészt simán bekerülhetnek a körforgásba, másrészt azért élményszámba mehet nekik, hogy az ország egyik legjobb klubjában játszhatnak.

Ismeritek bármelyik vasárnap fellépő zenekart?
Igen, a Stiff Bastardot és az Emotions Until Death-t.

Milyen tanácsokkal látnátok el egy kezdő zenekart?
Igazából egy tanácsom van, anélkül, hogy a nagy megfejtő szerepében tetszelegnék, ez az egy tanács pedig pofonegyszerű: ahhoz, hogy előre juss a zenekaroddal szerintem a legfontosabb, hogy alázatos legyél. Ez a titka mindennek. Nagyon sok zenekar azt hiszi, hogy csak mert van jó cuccuk, jól fel vannak öltözve, akkor már ott a siker kulcsa a kezükben. Először is, ebben az országban a siker relatív, másodszor pedig ha nincs meg benned az alázat, nincs mögötted kemény munka, akkor soha az életben nem fogod átvészelni az esetleges nehéz pillanatokat turnén, koncerten stb. Nehéz, kellemetlen pillanatokból pedig van bőven, ezt bárki elhiheti nekem. Sose azzal foglalkozz, hogy a másik zenekarnak mije van, mije nincs, sose azzal foglalkozz, hogy másik zenekarra hányan fizetik be a belépőt, hogy milyen gitárja van, hogy melyik oldalra van fésülve a másik zenekar énekesének a haja. Mindig az legyen előtted, hogy húzás be a próbaterembe, legyenek jó dalaid, legyen mit mondanod, menj koncertezni és hozd ki magadból a maximumot. Ha mindezt megteszed úgy, hogy még jó arc is vagy és nem kínzod magad feleslegesen azzal, hogy másnak több-e vagy kevesebb-e a „siker”, akkor hajrá, már elértél valamit.

Ha most próbálnátok meg beindítani zenei pályafutásotokat, fontolóra vennétek, hogy beneveztek egy tehetségkutatóra?
Fogalmam sincs. Lehet, de az is lehet, hogy csak a poén kedvéért. A hardcore színtérből jövünk, nekünk mindig is mások voltak a lehetőségeink, mint más stílusú zenekaroknak. A hardcore színtér annyira önszervező, hogy a legritkább esetben szorul rá egy fiatal zenekar, hogy elmenjen tehetségkutatózni.

Mi minden történt mostanában a zenekar körül?
Idén két és fél év hallgatás után újra elmentünk turnézni Európába. 23 nap alatt nyomtunk 21 bulit, és szerintünk jól is sikerült, a nuskull.hu oldalon amúgy van is egy elég olvasmányos turnénapló 6 részben. Amúgy az elmúlt évek jegyében továbbra is sajnos ki-be járkálnak a tagok, hiszen Ernyes Kokó Szilárd dobos és a zenekar útjai elváltak egymástól, így Fellegi Ádi dobol majd pár bulin, illetve ír és rögzít új lemezt velünk, de jelenleg is doboskeresésben vagyunk, Ádi ugyanis nem szeretne turnézni, ami érthető, hiszen óriás karrierje van a MÁV kötelékében, illetve újra kell néznie az összes Jóbarátok és Férjek gyöngye epizódot (nevet).

Mivel zárjátok az évet?
A Superbutt zenekarral Pesten, Veszprémben és Győrben. Ezt várjuk nagyon, mert jó lesz több okból is. Egyrészt szeretjük a Superbuttot, mert nagyon rendes, kedves srácok, főleg a Vörös, aki nagyon sokszor elvisz engem a Dodóba, ami a város egyik legjobb burgerese, másrészt jó helyeken játszunk, az A38-on van jelenleg Pesten a legjobb hangzás, az Expresszóban Veszprémben játszottunk korábban és az egy nagyon jó buli volt, Győrben is mindig jó a party. Harmadrészt nagyon szeretem a saját zenekarom is, mert nagyon rendesek és Ádival új erőre kapott a setlist is.


interjú metál hardcore bridge to solace



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.