Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Péterfy Bori & Love Band második lemeze előkelő helyeken végzett a különböző 2009-es magyar lemezeket összesítő listákon és a december 27-i lemezbemutató koncertre is rengetegen voltak kíváncsiak. A Bűvös vadászhoz néhány hete készült videóról beszélgettünk Merényi Dávid rendezővel, a lemez munkálatairól és a tervekről pedig Péterfy Borival és Tövisházi Ambrussal.
Elkészült a második lemez második videója a Bűvös vadászhoz. Milyen volt az utcai forgatás?
Merényi Dávid: Elsősorban nagyon meleg. 34 fok volt a városban azokon a napokon, pedig szeptember legvége volt már. Ez sok nyűggel járt, sokkal nehezebb ment Boriéknak ilyen hőségben ősziesre tervezett ruhákban naphosszakat ugrálni. Viszont mindenkinek nagyon jól esett rövidnadrágban, kis ruhákban dolgozni ilyen gyönyörű időben. És mindezek felett elképesztően jól mulattunk.
Mennyire leptétek meg a járókelőket?
M. D.: Vicces és egyben gyászos is volt látni, hogyan reagálnak az emberek egy ilyen helyzetben. Ugye arról volt szó, hogy Gyabronka József és Bori táncolnak a városban, mi pedig elbújtunk a kamerákkal, hogy valóban autentikus reakciókat örökíthessünk meg. A szemtanúk legnagyobb része teljesen ignorálta, amit látott és pillanatnyi zavarát leplezve úgy csinált, mintha nem látott volna semmi deviánsat. Nem is tudom, mintha rettegett volna attól, hogy valami szörnyű kór megfertőzi azáltal, hogy megpróbál befogadni egy olyan dolgot az utcán, ami egyébként nem képezi hétköznapjainak szerves részét. Vagy néhányan nézték maximum pár másodpercig, mosolyogtak és tovább somfordáltak, hogy aztán péntek este a pubban elmeséljék a barátoknak azután, mit főzött az anyós múlt héten, rakott krumplit vagy sóletet vagy csevapot vagy konomijakit, és azelőtt hogy milyen sorozatot néznek. Voltak kevesen, akik hangot adtak felháborodásuknak, hogy ez itt kérem az utca, ez arra való, hogy gyalogoljunk rajta, nem holmi badarságokra. De nagyon kevesen olyanok is akadtak, akik őszintén boldogok voltak, hogy valakik viccelnek a saját és az ő szórakoztatásukra is. Érdekes lenne megcsinálni ezt a kísérletet más országok, más városaiban is.
Állítólag nagyon sokáig tanulták a szereplők a koreográfiát, honnan jött ez az ötlet?
M. D.: Bori nagyon rég szeretett volna egy táncos klipet, én egy szép nyári délután hazaértem, levettem a cipőm és megláttam ezt magam előtt, leírtam részletesen és így lett. Persze sokat dolgoztunk még rajta együtt, az pl. Bori kívánsága volt, hogy meghaljon, minimum egyszer és még egy csomó más részlet is a közös munka eredménye. Itt meg kell említenem Spike Jonze-t, az egyik általam nagyra becsült kliprendező mestert, akinek munkái rendszeresen adnak ihletet. Szóval mikor ez meglett, megkerestük Újvári Milánt, a koreográfust, akivel azért volt nagyon jó együtt dolgozni, mert pont úgy gondolkodik, mint mi. A devianciából, kreativitásból indul ki (rengeteg utcatánc-performansz kiötlője és alkotója ráadásul). Az mindegy is meddig tartott, nem ez volt a lényeg, hanem a közös lelkes és bátor hozzáállás.
Sokan találgatják mi is az a szépségversenyes kis videó a klip után, talán Bori is a gyerekek között van? Vagy egyszerűen csak a VHS-es megoldás adta magát, hogy kell oda egy ilyen?
M. D.: Erről csak annyit árulok el, hogy eredetileg is belekerült volna, de egy hirtelen ötlet nyomán lett ennyire hosszú. Azért nem mondom meg, mert van egy nyereményjáték, amin Bori 2 CD-t lehet nyerni a Lángoló Gitároktól annak, aki elsőnek kitalálja, hogy mi volt ez valójában. Azt az egyet lehet tudni, hogy Bori nincs rajta. Vagy, ha valaki jelentkezik egy ugyanerről készült videóval.
Nyár elején, még jóval a lemez megjelenése előtt dalszövegíró pályázatot hirdettetek, honnan jött ez az ötlet?
Tövisházi Ambrus: Onnan jött, hogy megfeneklett a szövegírás a lemezhez. Tariska Szabi akkori szövegeivel nem voltunk elégedettek, Lovasi nem írt semmit egészen a végéig, és Bori sem lendült be úgy, mint a később. A nyertes, Hujber Szabolcs passzentos és lendületes szövegeket hozott. Nekem jó érzés volt, könnyen ment a munka, hirtelen lett egy csomó szépen guruló dalszövegünk. Összességében én a Bori szövegeit szeretem a legjobban a lemezen. Csináltam egy teljesen agy-megállós kísérleti alapot, ez lett a Porszem, és Bori szövegével, Ádám beteg szólójával ez a hullaház-szagú sötét szám számomra a lemez egyik csúcspontja. Lovasi először nem szerette, de neki kevés popzenei érzékenysége van, csak abból ért, ha reszelnek a gitárok az elejétől. A végén azért ő is rájött, hogy ezek az érzékeny pillanatok milyen fontosak.
Ha végigszaladunk a dalokon, mi a legmeghatározóbb hangulat? Honnan merítettétek a témákat?
Péterfy Bori: Én két számot is írtam a halálról, vagy legalábbis valami ahhoz közeli állapotról. Színésznőként is nagyon szeretem azokat a szerepeket, amiben meg lehet halni. Most forgattunk klipet a Bűvös vadász c. számra, ami az első a lemezen és ebben a videóban is meghalok. A többi szöveg, amit írtam a szerelemmel és az ebből következő problémákkal foglalkozik.
Egyedi Péterrel (az Óriás zenekar énekesével) közös számotok felkerült a lemezre, nemrég pedig az új Hangmás-albumon is megjelent egy Endrével közösen előadott dal. Miért éppen őket választottátok?
T. A.: Én Egyedi Petit az első Fishing on Orfű fesztiválon láttam először. Nagyon bírom azt, ahogyan énekel, és azt a fajta érzékenységet is, ami az Óriás dalaiban van. Talán azért vagyunk rokon lelkek, mert a Péter dolgaiban egyfajta akadémikus, klasszicizáló szépség van. Mindketten énekeltünk kórusban. Én meg egyfolytában szolmizálok, bármilyen dallamot elszolmizálok, amit hallok, a félhangos, hülyébb dallamokat is. Az Újraélesztő című szám története amúgy cifra, a dal alapja az első zenekarom, a No Way Home egyik számából alakult ki. A No Way Home egy szintipop trió volt, Pet Shop Boys-feldolgozásokat is játszottunk, meg volt egy csomó saját számunk, amiket Maráczy Péter és Vékony Attila barátaim írtak. Szóval az ő két számukból van összegyúrva az Újraélesztő alapja. Általában nem szeretem azokat a számokat, amelyek a szexről szólnak, de az Újraélesztőből sugárzó Libidó Péter szövegével szerintem a lemez egyik legerősebb része.
P. B.: Én általában színész szemmel nézem a zenekarokat, hiába tetszik a zene, ha nincsenek olyan személyiségek a színpadon, akik lekötik a figyelmem akkor egy idő után a legjobb zenét is megunom sajnos. A Hangmás zenekar nagyon izgalmas figurákból áll, az élen Minda Endrével, az énekessel. Ahogy megláttam tudtam, hogy ez az én világom és szerintem nagyon jók vagyunk együtt.
Sok időt töltöttetek a dalok formálásával? Hogyan zajlik egy ilyen munkafolyamat ennyi tehetséges és határozott, eltökélt személyiség között?
T. A.: A számírás elég rövid idő alatt, tavasztól nyárig zajlott és majdnem kizárólag úgy, hogy én megcsináltam sok számot kompletten, de szöveg nélkül és aztán később valaki írt rá szöveget. Részemről nem lett volna az egészből semmi a feleségem és a májusban megszületett kislányom nélkül. A kisbaba várása elképesztő energiákat szabadított fel. Volt olyan nap, amikor három számot írtam énekestül, hangszerelésestül. Persze ez nem lenne nagy szám, hogyha szarok lettek volna, de nem lettek azok. Én büszke vagyok erre a lemezre, és egy picit frissebbnek érzem, mint a szeptemberben megjelent Erik Sumo Band-albumot. De ez egyáltalán nem baj: az egy négy éves korszakot dokumentál, a Bori-lemez pedig az elmúlt évet.
Ez az album sokkal pörgősebbre, de ugyanakkor érettebbre, egységesebbre sikerült, mint a korábbi, mi minden újat próbáltatok ki?
T. A.: Nem az újítások a lényegesek, szerintem ez egy elég konzervatív poprock lemez, ami főleg annyival tud többet, mint az első, hogy Bori sokkal jobban énekel rajta. Kevesebb a sanzon és jobban hallatszódik rajta az érett zenekar, de a munkamódszer majdnem pontosan ugyanaz volt, mint az első lemeznél. Jánossy Bélánál, a diósdi Főnix stúdióban rögzítettük az alapokat és az énekeket nálam, a kis keverőstúdióban, ketten Borival vettük fel. A billentyűknél van változás, többféle szintit használtam. A Vermona és a Farfisa orgonákon meg a VST-cuccokon (főleg ezt használtam, meg ezt) kívül kaptam kölcsön egy Roland D-20-asat, ezen elég sok számban játszottam, amitől egy csomó számnak kellően ormótlan kilencvenes évek pop hangzása lett.
Nem akartatok többet változtatni a dizájnon vagy fontos volt, hogy mindenképpen lehessen a korábbi képekhez is kötni az új borítót például?
P. B.: Annyira zseniálisnak éreztük az első borítót (Nagy Fruzsina rajzolta), hogy nem tudtunk tőle igazán elszakadni. Kicsit a zenekar védjegyének érezzük és lehet, hogy valamilyen formában mindig megtartjuk.
Mennyiben más a színházi és a koncerten fellépő Péterfy Bori?
P. B.: A színháznak mások a törvényei, minden előadásnak van egy rendszere, egy világa és abban kell létezni, és néha olyan ember bőrébe kell bújni, ami nagyon idegen tőlem. Az is előfordul, hogy az egész koncepcióval, rendezéssel nem értek egyet, nem tetszik, mégis meg kell csinálni. A koncertezés ehhez képest egy sokkal szabadabb dolog.
