2010.09.09. 09:36 – Szarvas Árpád

A kislemezek ideje jön most – Radio Dept-interjú

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A svéd Radio Dept a dream-pop, shoegaze rajongók körében már több éve nagy kedvencnek számít. Idén jelentették meg legújabb Clinging to a Scheme című albumukat, több dallal is hozzájárultak a négy évvel ezelőtti Marie Antoinette című Sofia Coppola rendezte film zenéjéhez, a zenekar azonban ritkán mutatkozik fesztiválokon, a sajtóban, az együttes tagai visszavonultan élnek Svédországban. Az OFF fesztivál második napján fellépő trió koncertje után azonban egy sör mellett sikerült diktafonvégre kapnunk a két alapítótagot, Johan Duncansont, és Martin Larssont.

Milyen volt a ma esti koncert?

Johan: Remek volt, nagyon örültünk, hogy ilyen sok ember eljött megnézni minket.

Ahhoz képest szerintem is sokan voltak, hogy a fesztivál egyik húzó nevével, a Dinosaur Jr-ral játszottatok egy időben.

Martin: Igen, szóval köszönjük mindenkinek, akik minket választottak. Az az igazság, hogy én is nagyon szívesen megnéztem volna a Dinosaur Jr-t, és, bár már évek óta nem követem a zenéjüket, J Mascis az egyik bálványom, gyerekkoromban miatta kezdtem el gitározni.

Hogy érzitek itt magatokat, milyennek találjátok a fesztivált?

Martin: Nagyon jól, nagyszerű a hangulat, és én enyhén szólva le vagyok nyűgözve a fesztivál koncertfelhozatalától. Egy csomó kiváló zenekar van itt, és bár a lengyel zenei színteret nem ismerem annyira, az együttesek, akiket ma láttam azok kellemes meglepetést okoztak.

Elég visszahúzódó zenekar vagytok, ritkán adtok interjúkat, nem is koncerteztek valami sokat, de underground körökben világszerte nagyon sok zenekarra vagytok hatással. Mondanátok valamit a Radio Dept kezdetéről, hogy jött össze a zenekar?

Johan: Azt mindig nagyon megtisztelőnek érezzük, amikor halljuk, hogy egyre több fiatal zenekar emleget minket fő zenei hatásként, ez nagyon hízelgő. Ami a kezdeteket illeti, a 90-es évek végén Martinnal már elkezdtünk együtt dolgozni dalokon, de én inkább 2001-re tenném a Radio Dept megalakulását, akkor kezdtek komolyra fordulni a dolgok. Martinnal már ezer éve ismertük egymást a suliból, és 2001-ben határoztuk el, hogy szerzünk egy dobost, meg egy basszusgitárost (aki végül Martin akkori barátnője lett, mostmár a felesége), hogy egy igazi együttes lehessünk. 2002-ben szerzői kiadásban kiadtuk az első kislemezünket, majd leszerződtünk a svéd Labrador kiadóhoz.

Martin: Volt néhány nagyobb kiadó is, aki érdeklődött utánunk, de gondolkodás nélkül visszautasítottuk őket, független együttes szerettünk volna maradni, fontos volt számunkra, hogy egy kis, független kiadóhoz kerüljünk, legyen beleszólásunk mindenbe.

Johan: A Labrador egy ilyen kiadó, bár egy kicsit ott is kilógunk a sorból, mert zeneileg szerintem nem igazán passzolunk az ő ízlésükhöz, sokban különbözünk az ottani többi együttestől, de ez nem baj, a fontos, hogy mi kézben tudjuk tartani a dolgainkat.

Áprilisban jelent meg az új albumotok (Clinging to a Scheme), az előző (Pet Grief) pedig 2006-ban. Volt valami oka a hosszabb szünetnek a két lemez között?

Martin: Igen, elég hosszú szünet volt a két lemez között, de semmi különleges oka nem volt ennek, egyszerűen így alakultak a dolgok. Az életben történnek dolgok, amik…

Johan: (Martinra nézve) például gyermeke születik az embernek.(nevet)

Martin: hát igen. Egyszerűen nem akartuk elsietni a dolgokat, nem vagyunk egy kapkodós zenekar, csupán jók akarunk lenni, mindig is azok akartunk lenni. Így alakult, hogy ez most négy évig tartott.

Akkor ezek szerint nem volt nagy a nyomás a kiadó részéről sem?

Johan: ööö, de az volt (nevet). A Pet Grief után körülbelül egy évig koncerteztünk, és 2007 elején kezdtük el felvenni az új albumot, ami végül közel három évig tartott. Pár héttel ezelőtt össze is számoltam; több mint 120 dalötletet, vázlatokat vettünk fel ez idő alatt, és ezekből választottuk ki azokat, amik szerintünk ráférhetnek majd az új albumra, azokat kezdtük el gyúrni.

Ti hogy látjátok, a Clinging to a Scheme sokban különbözik a korábbi albumaiktól?

Martin: Szerintem nagyon sokban.

Johan: Szerintem is. Egyes emberek szerint viszont egyáltalán nem, hallottam olyat is, hogy pontosan olyan mint a Pet Grief, és olyat is, hogy olyan mint a Lesser Matters.

Martin: és nagyon sokan dühösek, hogy nem folytattuk a kásás, shoegaze vonalat.

A Heaven’s on Fire című dal elején Thurston Moore, a Sonic Youth gitáros/énekesének a szövegelése hallható, amint a fiatal kultúrákat tönkretevő kapitalista vállalatok tönkrevágásáról papol. Thurstonnek megmutattátok a dalt?

Martin: Nem voltunk vele kapcsolatban, csak engedélyt kértünk a szöveg használatára. De majd megkérdezzük, hogy tetszik-e neki.

Johan: A Sonic Youth az egyik legmeghatározóbb zenei hatás a Radio Dept zenéjében, mindannyian imádjuk, és amikor a 90-es években láttam a “1991: The Year Punk Broke” című filmet, ami a Sonic Youth 1991-es európai turnéját bemutató dokumentumfilm (amiben többek között szerepel a Nirvana is, a Dinosaur Jr., stb) nagyon megragadt a fejemben egy rész amit Thurston mondott. Nem olyan régen újra megnéztem azt a filmet, és úgy éreztem valamilyen módon fel kellene használnunk az egyik dalunkban Thurston szövegét, így került bele a Heaven’s on Fire elejére. Nagyvállalatok elleni , komoly kirohanásnak tűnik a szöveg, de szerintem csak poénnak szánta.

Igen, és a számotok hangulata is olyan; vicces, nyári hangulatú, cseppet sem komolykodó. Teljesen máshogy hatott volna, ha mondjuk a Gang of Four használja fel, nem igaz?

Johan: (nevet)De igen! Mi csupán egy vicces nyilatkozatnak szántuk, ami szerintünk jól hangzik ott, azon a helyen.

Mi a véleményetek a kislemez kontra nagylemez dologról? Phil Spector azt mondta a hatvanas években, hogy nem érti miért jelennek még meg nagylemezek, mert csak 1-2 sláger van rajtuk, a többi pedig felesleges szemét, és a jövőben csak kislemezeket kellene csinálniuk az együtteseknek. Ti köztudottan szeretitek a kislemez formátumot, tíz éves fennállásotok során mindössze három nagylemezt jelentettetek meg, és egy rakás kislemezt.

Martin: imádjuk a kislemez formátumot, és ha megint három évig fog tartani, amíg összehozunk egy albumot, akkor én a későbbiekben inkább maradnék is a kislemeznél.(nevet)

Johan: Meg fogunk maradni mindkét formátumnál a jövőben, lemezeket és sok kislemezt tervezünk csinálni, ahogy eddig is. A kislemez formátum viszont sokkal közelebb áll hozzánk, nem olyan nagyszabású,  4-5 dal van csak rajta, általában a borító is jobban tetszik mint egy nagylemez esetében, szóval egy igazi kis kincs az ember számára.

Mi a következő lépés a Radio Dept számára?

Johan: ha már a kislemezeknél tartunk: a Never Follow Suit című dalunkhoz tervezünk egy kislemezt megjelentetni hamarosan. Tehát most a kislemezek ideje jön. (nevet)


indie interjú radio dept



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása