2011.03.03. 10:00 – Kovács M. Norbert

Erre így nincs semmi szükség! - a Fonogram-díjról

Ha valaki időnként megfeledkezne arról, hogy a magyar popipar javarészt szánalmas borzalmakat termel, annak a MAHASZ és az EJI által szervezett Fonogram - Magyar Zenei Díj minden évben garantáltan az eszébe juttatja. Megszokhatnánk már, mégis, amikor év elején nyilvánosságra hozzák a jelölteket, újra és újra elképedünk a listán. A nevetséges kategóriákon és a hozzájuk sorolt kiábrándító, az összeállítók totális inkompetenciáját bizonyító jelölteken. Ezt általában a díjak átadása már nem is tudja fokozni, így hát az, hogy végül kik lettek a győztesek, lényegében szinte mindegy is, a nomináltak listája beszédesebb.

Van például olyan kategória, hogy "Az év hazai klasszikus pop-rock albuma", amiben idén Ákos, Bereczki Zoltán, Demjén Ferenc, Keresztes Ildikó, Tóth Vera és Varga Viktor versenyeztek. Mindeközben "Az év hazai modern pop-rock albuma" jelöltjei között pedig Caramel és Dobrády Ákos szerepelt, de itt volt az Anima Sound System vagy a Vad Fruttik is. "Az év hazai alternatív albuma" kategóriában meg például a Quimby, a Magashegyi Underground, a Kispál vagy a 30Y mérhette össze erejét. Így aztán, még ha egyébként értenénk is ezt az amúgy erősen sántító "klasszikus", "modern" és "alternatív" különbségtételt, a hozzájuk sorolt jelöltek ismeretében máris teljes zagyvaság az egész.

De ami a csúcs, hogy ennek a listázásnak komoly szabályzata van ám, ami persze csak még nevetségesebbé teszi, tekintve, hogy a fentiek ismeretében az ember szinte látja maga előtt, amint a MAHASZ és az EJI munkatársai valami óvodai kiszámolóval döntik el, hogy ki hová kerüljön. Tessék bátran szemezgetni a lista egyéb részeiből is: ez 2011-ben a hivatalos magyar popszíntér.

Persze máris hallom, amint egyesek azzal érvelnek, hogy a szervezők csak összeszedték a rendelkezésre álló lehetséges versenyzőket, és az, hogy ezek jelentős része éppenséggel egy normális zenei kultúrával rendelkező országban említésre sem méltó szintet képvisel, már nem az ő hibájuk, nem rajtuk kell elverni a port. Nagy jóindulattal még elfogadható magyarázat lenne ez, csakhogy vannak ám itt nemzetközi versenyzőket felvonultató kategóriák is, amikre el sem tudom képzelni, mi lehet a mentség.

Most tessék kapaszkodni! "Az év külföldi modern pop-rock albuma" kategória: Adam Lambert, Alicia Keys, Jamiroquai, Linkin Park, Shakira. "Az év külföldi elektronikus zenei produkciója" kategória: Moby, Owl City, Pendulum, Röyksopp, The Chemical Brothers. Úgy fest az egész, mintha a lista összeállítóinak direkt előírták volna, hogy "Srácok, olyan legyen, ami tükrözi, hogy ez az ország mindig 10 évvel le van maradva az aktuális könnyűzenei irányzatoktól!" De persze az is lehet, hogy a jelölőbizottság tagjai ragadtak le valahol sok évvel ezelőtt, ráadásul már akkoriban is csupa szar zenét hallgattak.

És most tényleg, kinek javít ezen a szörnyű képen bármit is, hogy a nyertesek között Ákos, a Kowalsky meg a Vega, a Holdviola, a Mobilmánia, Mága Zoltán, Adam Lambert, a Hurts, a Pendulum, Ozzy, vagy teszem azt, a Bin-Jip szerepelnek?

Így hát, ezek után, Szalai-Burszán Balázs négy évvel ezelőtti jegyzetéhez hasonlóan én sem tudok mást kérni, mint hogy ezt az egészet most már tényleg mielőbb szüntessék meg. Nincs erre semmi szükség, eddig se volt, pláne állami támogatással, hiszen a színvonal egész egyszerűen nevetséges, és nem hogy kulturális haszna, de konkrétan kimutatható hátránya származik belőle az egész országnak.


vélemény zeneipar fonogram lemezipar



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.