2011.10.24. 12:35 – AronH

Új máz a markáns alapon – Coldplay-lemezkritika

Coldplay - Mylo Xyloto
(Parlophone)

Love Story, konceptalbum, graffiti, mint lírai inspirációs forrás, elektrós tipográfia, szabályos trance szintik, az intro után teketóriázás nélkül a kondérba csapott kattogó d'n'b alap. Az évtized popzenéjének legnagyobb ívű érzelmi kitöréseit szállító Coldplay látszólag pánikszerűen menekül az önismétlés lehetősége elől. Ahogy a három évvel ezelőtti Viva La Vida Dél-Amerikával, szokatlan felvételi körülményekkel, és a korábbiaknál egyszerre sötétebb és kísérletezőbb tónussal tekert egyet a zenekarról kialakult képen, úgy most a helyszín az előbb leírtaknak megfelelően a metró, sikátorok és klubok skálán terül el. Felmerül azonban egy csomó kérdés is: mennyire lóg ki a lóláb, mit kereshet Rihanna a lemezen, és mennyire baj ez, ha egyáltalán az?

Kicsit előrébb menve, érdekes elgondolkodni, hogy mikor lett sok haladó popkritikus (majd persze ebből fakadóan a haladó zenekedvelők) szerint a korrekt popslágereket is kitermelő nyálfaktúra Coldplayből, felhúzott orral vizsgálandó, ciki gigaprodukció. Az, hogy nem ebből indultunk, egészen biztos. Egy darabig szokás volt letudni a zenekart a Radiohead-mém címkével, ez azonban legkésőbb az X&Y albumnál hitelét vesztette. Nem is csak amiatt, hogy a Coldplay mindennemű, látszólagos alternatív hozzáállást levetkőzött, szabad utat engedett a Fix You léptékű érzelmi kirohanásoknak (amivel tulajdonképp az égvilágon semmi baj nincs), hanem azért is, mert a Radiohead időközben elment a Kid A- és pláne Amnesiac-féle, egyszerű halandók számára beszappanozott halnál is nehezebben megragadható művészetbe. Szóval mindketten kirúgták maguk alól az összehasonlíthatóság lehetőségét. Mit tud viszont felmutatni 2011-ben ez a hetvenszeres, Chris Martin vezette platinakollektíva?

Először is lássuk be, azért a Coldplay zongorázós, pánvesztern gitárvakarós világához mérve a mostani irány tényleg kivált némi kellemes homlokráncolást. A dalok első hallgatásra pont ugyanolyanok, mint tizedikre. Fogósak, érzelmesek, és igen, van bennük fura énekeffekt, visszhangos gépdob, dance szinti, fémgitár, együtténeklős refrén, Rihanna, így, egymás után, egymáson. Az egész alapja viszont annyira markáns, hogy szinte mindegy, mit dobálnak rá, úgyis hallottuk a legnagyobb részét legkésőbb a második lemezen. Ez a dalok értékéből persze nem von le, de a mindenféle újító máz nem is igazán tesz hozzá, viszont az is biztos, hogy nem válik az eladhatóság kárára sem. A konceptlemez is érdekes kérdés. A Viva La Vida esetében például mintha sokkal erősebb kohézió lett volna a dalok közt.

Mégis nehéz, és valahol felesleges is belekötni a lemezbe. A Coldplay hozza a maga jól kitalált dalait egy tudatos koncepcióra, amit sikerül úgy megvalósítania, hogy ne legyen kínos képzavar az eredmény, holott a lehetősége megvan. Új rajongókat ezzel maximum Amerikában szereznek, cserébe jó eséllyel elüldöznek párat a régiek közül, de érdemi változás csak látszólag történt. Viszont ez rendben is van így, nem mindenki szereti a Kid A-t.

A lemez megvásárolható a Bookline.hu-n.

Szerintünk: (3,5/5)
Szerintetek: (2,6/5)

lemezkritika pop coldplay



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guMe_._e · http://www.last.fm/user/gumee 2011.10.24. 13:53:04

Simán a legjobb popzenekar jó pár éve. 5/5

shitgun 2011.10.24. 15:55:04

Hát, ez még mindig nem az én zeném.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2011.10.24. 19:07:39

Szerintem zseniálisak, remélem jönnek Budapestre.

Babilen Tatarszkij 2011.10.24. 22:40:54

Jönnek elvileg január 7-én, bár még jegy nincs.

Melchi Zadok 2011.10.24. 23:04:11

figyelem, egy működő ellentmondás jön!
a coldplay igazi műmájer zene.

ja és persze profi tolvajok :)

scottish 2011.10.25. 09:11:11

A zenekarral semmi bajom, tehetséges iparosok, de mindig kiakaszt, ha ennyi kreativitás van bennük, miért kell mindig valaki más zenéjét (ellopni) feldolgozni? Azt tudják a tehetségtelenek is.
Az ez előtti Kraftwerk nóta,most meg Trevor Jones utolsó mohikán filmzenéje. Ejj-ejj.
Az ilyenekkel miért kell elrontani az egészet? Ettől fogva mondhatja bárki, mekkora ászok.

Loverman 2011.10.25. 10:02:05

Coldplay-t hallgatsz? Bzi e vagy? Kb ebbe minden benne van, amit gondolok róluk :D

fernetstock 2011.10.25. 10:16:11

@ManLover: Ezek szerint szimpatizálsz...