2012.01.09. 12:00 – Dankó János

Zenészek zenéje - Special Providence-lemezkritika

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Special Providence – Soul Alert
(Hunnia Records)

A Special Providence instrumentális zenét játszik. Könnyebb helyzet lenne persze, ha oda lehetne írni, hogy jazz vagy, hogy rock, sőt metál, de nem lehet. A sok helyről (Black-Out, Subscribe stb.), sok munka kapcsán ismert magyar zenészekből álló formáció eklektikus, sokirányú zenét csinál, amibe bármi belefér, a szó legszorosabb értelmében. A zenekar külföldön is sikereket arat, például Japánban is elég népszerűek, szóval nem nyeretlen kétévesek bátortalanul próbálkozásáról van szó.

Az instrumentális zene sajátossága, hogy nehéz vele a laikus érdeklődését is fenntartani, hiszen nehéz olyankor figyelni egy részletre, amikor az éppen egy dokumentumfilm aláfestőjeként is elmehetne, vagy szélsőséges esetben a lottósorsolásnak. Ezt jelen esetben ne vegyük lekezelésnek, mert általában azokat a zenéket is rendkívül jó hangszeresek rakják össze. És ez nem jelenti azt sem, hogy nem működőképes az ilyen zene, hiszen a Special Providence esetében is technikás, képzett és rendkívül nyitott zenészekről van szó. A harmóniamenetek, a dallamfelépítések gördülékenyek, tulajdonképpen zenei értelemben hibátlan az egész.

Nekünk, laikusoknak azt kéne elfogadnunk, hogy nincs, ami vezeti a fülünket. Hiszen hiába visz egy-egy alapdallamot a billentyű vagy a gitár, ha az egyszer csak átvált szólóba, tekerésbe, és nincs meg az átmenet, ugyanaz a hangszer szólózik, amelyik az előbb dallamot vitt. Ezt nem feltétlenül oldja meg egy énekhang, mert ugyanúgy elviheti a fülünket, mint ahogy támogathatja. A Soul Alert album utolsó dalában szerepel Tanka Balázs (Turbo). Az albumon instrumentálisként és hosszabban szereplő dalt (Lazy Boy) támogat meg énekkel, de a refrénen kívül szinte teljesen az alapdallamot követi, magyarán nagyobb pluszt nem rak hozzá.

Egyébként aki technikás instrumentális zenét akar hallani, az nem is kíváncsi énekre, de az szinte bizonyos, hogy túlnyomórészt olyan hallgatóról van szó, aki vagy zenél, vagy zenélni akar, és számára az szórakoztató, ahogy a zenészek megoldanak egy váltást, hogy a gitáros tappingel, hogy a basszusgitáros éppen egy bund nélküli hangszeren játszik, és hogy annak mennyivel puhább a hangja stb.

Szóval ez a jól összerakott zene egy laikusnak, nem zenélő és soha zenélni nem akaró embernek nehéz hallgatnivaló. Vannak eltalált hangulatok, és van olyan mondanivaló, ami átjön aktív figyelem, és ének nélkül is, de a Soul Alert ennél többet követel meg. Annak, aki hajlandó rászánni időt, energiát és mondjuk éppen hangszert tervez kézbe venni a progresszív rockot megcélozva, hosszú távú élményeket tartogathat.

(X) A Special Providence január 12-én az A38-on mutatja be új lemezét. Az est vendégei lesznek: Tanka Balázs (Turbo), Csongor Bálint (Subscribe), Tilk Máté (Subscribe), akikkel megszólalnak a zenekar vokális dalai is. Az estet a progresszív elemekkel tűzdelt modern metalt játszó Haelo nyitja majd mely csapat 2011 novemberében fejezte be Ageusia című debütáló lemezét, melyet aznap este a hajón bemutat.

Szerintünk: (4/5)
Szerintetek: (3,2/5)

lemezkritika jazz rock metál progresszív special providence



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása