2012.02.24. 11:00 – _fá_

A koncert, ami nem is lehetett volna jó – Emika fellépése az A38-on

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Emika @ A38 Hajó, 2012.02.23.

20120223 emika a38 mush011

Az egy dolog, hogy Emika egyértelműen a tavalyi év egyik legjobb lemezét adta ki, de ettől függetlenül nagyon nehéz volt elképzelni, hogy csütörtöki koncertje akár jól is elsülhet. Nem a szokásos fanyalgás mondatja ezt, egyszerűen elég megnézni egy koncertvideóját YouTube-on, ahol Emika tökegyedül áll a színpadon pár elektromos bizbasz társaságában, és nyögvenyelősen próbálja visszaadni azt a rideg hangulatot, amit az albumon komoly részben a stúdiós trükkök segítségével ért el. Kicsit úgy tűnnek, mintha felturbózták volna jobb zenével az éttermekben is idegesítő magyar slágereket éneklő szintiseket, ami azért tényleg nem túl mozgalmas, legalábbis annyira biztos nem, hogy akár egy órán keresztül is lekösse az embert, legyen itt bármilyen fasza fénytechnika.

Ettől függetlenül borzasztóan szerettem volna csalódni egyet, és úgy elhagyni az A38-at, hogy egy ember ennyire még nem töltötte ki a hajó színpadát. A szépen megtelt teremben tulajdonképpen mindenki ott volt, aki figyeli valamennyire a világ jobb helyein történő dolgokat, és egészen úgy indult, hogy Emika rá is szolgál az érdeklődésre. A cseh származású nő arcából az egész koncerten nem lehetett látni semmit a fénytechnika miatt, gyakorlatilag egy körvonalat láttunk, mindig más színű háttérrel valamivel több, mint egy órán keresztül. Emika szinte semmit nem változtatott a lemez hangzásain, ami persze azt is jelenti, hogy szó sem volt felesleges frazírokról, viszont cserébe rövid idő alatt beigazolódtak az elképzeléseim az éttermi zenész imidzsről. Sajnos mint kiderült, az otthoni körülmények között nyomasztó és távolságtartó zene tömeggel együtt gyorsan nagyszerű háttérré válik beszélgetésekhez, ami egy koncerten a folyamatos duruzsolást jelenti. A kezdeti tisztelet után jól láthatóan egyre többen beszélték végig a koncertet, és egyszer csak én is azon kaptam magam, hogy egy állófogadásra kerültem, ahol véletlenül olyan dalok szólnak a háttérben, amiket szeretek.

20120223 emika a38 mush001Fotók: www.mush.hu

Emika egyébként is szinte teljesíthetetlen feladatot vállalt be azzal, hogy tökegyedül állt ki a színpadra egy olyan zenével, ami mindenről szól, csak a közösségi érzésről nem. Ezzel a háttérrel jó koncertet adni még a Portishead is csak akkor tud, ha épp nem nyomja el őket a Rádió 1 színpad, de ott is azért, mert Beth Gibbons van akkora színész is, hogy el tudja játszani minden fellépésen a lányt, akit senki nem szeret. Ezzel Emika meg sem próbálkozott. Külön rontott a koncerten, hogy kifejezetten csendes volt, ami miatt a lemezen okosan kitalált basszusok sem érték el a kellő hatást. Sajnos élőben elbukott a zenész, de ez nem is feltétlenül az ő hibája, én el sem tudom képzelni, hogy ezzel az attitűddel hogy lehetett volna jó koncertet csinálni.


pop elektronikus dubstep koncertbeszámoló emika



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása