2012.02.29. 17:00 – Juhász Edina

Áldás, hogy nem vagyunk egy mainstream zenekar – dEUS-interjú Stéphane Misseghers dobossal + játék

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Ezen a héten szombaton, március 3-án az A38-on lép fel első magyarországi klubkoncertjén az elmúlt két évtized egyik legfontosabb belga zenekara, a dEUS, akik korábban eddig nálunk csak a Szigeten és 1999-ben a Kisstadionban zenéltek. A szombati koncert apropójából nemrég a zenekar tagsághoz 2004-ben csatlakozó Stéphane Misseghers dobossal beszélgettünk egy újszerű közösségi alkalmazásukról, az együttes korábban sűrű tagcseréiről, a zenekarvezető Tom Barmanről, a legutóbbi lemezen közreműködő Greg Dulliról, és egyebek mellett arról, hogy mit gondol a zenekar népszerűségéről. A lapozás után az interjú mellett egy játék is található, amivel egy szerencsés olvasónk két jegyet nyerhet a szombati koncertre.

Nemsokára Magyarországon koncerteztek, és a turnétok kapcsán a weblapotokon megjelent egy scrapbook, ami egyfajta közösségi oldal. Mi ennek a lényege?
Eljössz a koncertre, és csinálsz videókat, fényképeket, kommentelsz, aztán még aznap vagy másnap feltöltöd a közösségi oldalakra, betaggeled és szinte azonnal megjelenik a falon a koncertdátumnál. Van egy térkép az oldalon, ott vannak a városok, zölddel ahol márt játszottunk, pirossal pedig ahol majd fel fogunk lépni. Ha rákattintasz, láthatod a képeket, a videókat, a kommenteket. Nálatok is működni fog, szóval kérek, mindenkit használja, hogy aztán másnap ott legyenek az élményei az oldalunkon.

Elég sokat változott a zenekari felállás 2004-ig, azóta viszont állandó. Miért alakult ez így?
Ez egy kicsit ego-dolog. Mindenki dalszerző volt, mindenkinek voltak más projektjei. Ha már mondjuk dalszerzőként választanod kell, hogy a jó ötleteidet melyik zenekarodnak adod, már az visszás lehet. Aztán ott van az idő kérdése, ha az egyik zenekar jobban megy, mint a másik, akkor abba egyértelműen több időt kell beleölni, és ezt a másik zenekar nem biztos, hogy jó szemmel nézni. Ebben a felállásban csak Mauro és Tom az, akik zeneszerzők, úgyhogy szerintem egy egészséges konszenzusra jutottunk, és nagyon jól megértjük egymást, jó a hangulat, barátok, kollégák lettünk. Biztos ez a korral is jár egyébként, és megtanultuk értékelni azt is, hogy tanulhatunk egymástól.

Nem is hiányzik, hogy zenét írj?
De, és csinálom is, általában együtt írjuk és finomítjuk az ötleteket, és mindenki hozzárakhatja a maga ötletét, ahogy meg is mondhatja ha valami nem tetszik. Eddig azt hiszem, pont hogy ez nem volt meg a zenekarban.

2004 óta vagy a dEUS tagja, előtte szeretted őket?
Igen, megvolt az összes lemez. Hatalmas megtiszteltetésnek éreztem, amikor bekerültem a zenekarba. Azért nagyon elismert volt a dEUS már akkor is, mikor bekerültem, szóval végig az volt bennem, hogy meg tudjak felelni, és az, hogy na, most rengeteget fogok tanulni. És így is lett.

Tom korábban filmeket is rendezett. Megmaradt az életében ez is, vagy most csak a zenekar létezik?
Megmaradt, most éppen ha jól tudom, és nem árulok el nagy titkot, egy forgatókönyvön dolgozik, ami majd a következő két évben lesz valamikor igazán aktuális. De nagyon eltökélt, csak így a turné alatt azért nem jut rá sok idő. Talán egy kicsit vissza is fogja magát majd zenekarügyileg, és nem vesz majd részt annyira tevékenyen, de ha így dönt, mi azt is megértjük, de ez még nem aktuális, majd kiderül, mit hoz a jövő, szerintem még neki sincsenek pontos tervei ezzel kapcsolatban.

A Keep You Close című lemezetek nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a sajtótól. Te is elégedett vagy vele?
Nagyon sokat és nagyon keményen dolgoztunk rajta, és elég büszke vagyok rá. Nagyon érzelem gazdag, és személyes lemez lett. Persze erről sem a hallgatók, sem a kritikusok nem tudhatnak, csak mi, akik láttuk, hogy ahogy Tom írta a szöveget. Sokszor nagyon nehéz periódusokon ment keresztül, olyan emlékek, érzések és érzelmek törtek fel belőle, amik elég sokszor megviselték. De összességében nagyon jó lemez lett, szeretjük, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte az egész lemezt játsszuk a koncertek során.

Greg Dulli vendégszerepel a lemezen, hogyan merült fel az ő neve?
Antwerpenben játszottunk, és valahogy egy társaságba keveredtek Tommal, aki néhány ital után elkezdett azzal poénkodni, hogy van egy dal, amibe eléggé beillene a hangja, hát miért nem ugrik be a stúdióba. Ő meg mondta, hogy persze haver, megyek, aztán másnap tényleg besétált a stúdióba, és felénekelt két dalt.

Most állt össze újra a zenekara, az Afghan Wings, mit szólsz hozzá?
Remélem, csinálnak új lemezt, mert annak örülnék. Számomra ő az egyik legjobb rockhang, aki valaha énekelt, úgyhogy remélem tartós lesz az újjáalakulás.

A dEUS volt az első belga zenekar, aki egy külföldi multihoz szerződött. Szerinted ez kinyitott kapukat a következő generációnak is?
Azóta nagyon megváltozott a zenei élet, sokak szerint negatív, mások szerint pozitív irányba. Egy biztos, nagyon gyökeres változások mentek végbe. A dEUS a 90-es évek egyik legmeghatározóbb zenekara volt, és sok dolog vált elérhetővé általuk a belga rockszíntérnek, hogy megismerjék őket, és egy szinttel feljebb jussanak nemzetközileg is. Remélem, még ma is így gondolnak a zenekarra, attól függetlenül is, hogy számtalan változáson ment át az együttes, és ezzel együtt a zenénk is.

Hol vagytok sikeresebbek Belgiumban vagy a nemzetközi szinten?
Belgiumban szeretnek minket, mert hazai zenekar vagyunk. De az ország kicsi. A 40 állomásos turnénkból mindössze két állomás volt Belgiumban, a többi külföldön. Portugáliában, Görögországban, Olaszországban elég jó a bázisunk, de persze szeretnénk ezen országok listáját kiterjeszteni. Most először megyünk a Baltikumba például, meglátjuk, hogy mi vár ránk ott. Sok levelet kapunk, hogy várnak minket, szóval remélem, jó lesz. Aztán először Ausztráliába is elmegyünk majd májusban, megnézzük mi a helyzet arrafelé, és meg tudjuk-e vetni a lábunkat ott is.

Elégedett vagy azzal amit a zenekar elért, vagy te is úgy tartod, hogy sokkal többet érdemelnétek?
Erről zenekaron belül is megoszlanak a vélemények, mert vannak, akik szerint sokkal nagyobbnak kellene lennünk, de szerintem inkább áldás az, hogy nem vagyunk egy mainstream zenekar. Sokkal nagyobb lenne a nyomás, így meg azt csinálhatunk, amit akarunk, olyan lemezt csinálunk, amit mi szeretnénk, senki sem diktál, a saját komfortzónánkban mozgunk, és ezt nagyon élvezem.

***

Játék!

Aki szeretne belépőt nyerni a dEUS szombat esti koncertjére, az A38-ra, annak mindössze annyi a dolga, lájkolja a Lángoló Gitárok Facebook-oldalát, majd a jatek@langologitarok.hu címre egy Lángoló-dEUS-Játék tárgyú levélben elküldi nekünk a dEUS legelső nagylemezének a címét. Szokás szerint a megadott tárgy nagyon fontos, aki nem így küldi a választ, az rögtön kizárja magát a játékból. A válaszokat péntek délig várjuk, sorsolás még aznap, a nyertest emailben értesítjük.

***

Az alábbiakban pedig a dEUS teljes legutóbbi nagylemeze meghallgatható.


játék interjú rock deus



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása