Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ligeti György, akinek művei számos kultikus mozifilm – többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás, a Tágra zárt szemek és a Charlie és a csokigyár – zenéjén keresztül is ismertek, idén lenne kilencven éves. A múlt század második fele legjelentősebb magyar zeneszerzőjének egyik főművét, a Grand macabre (magyarra fordítva A nagy kaszás) című operát május 22-én mutatja be a Művészetek Palotája – tizenöt év után első alkalommal Budapesten. A neves hazai és osztrák társulatok közreműködésével megvalósuló előadásra most a 2 darab páros belépőjegy egyikét nyerhetik meg, akik helyesen válaszolnak a kérdésünkre.
Ligeti operája abszurd anti-dráma, sőt a szerző meghatározása szerint „anti-anti-opera”, amely az 1978-as ősbemutatója óta eltelt időszak alatt mit sem vesztett aktualitásából: ma is épp úgy felráz és magával ragad. A fikció lazán követi Michel de Ghelderode 1934-ben íródott, La Balade du grand macabre című színművét, amely szerint a halál (operabéli nevén Nekrotzar, nem mellesleg egy hasonló nevű grazi black metal együttes névadója) az „ígyésígyedik században” megérkezik Breughellandba, és kisvártatva bejelenti, hogy a világvége éjfélre várható. Sietve közli, hogy az emberiség leigázásához lóra van szüksége, és a spicces kedvű borkóstoló, Piet vom Faß fogja betölteni ezt a szerepet. A halál így Piet hátán lovagolva állít be az udvari asztrológushoz, aki éppen női fehérneműben kelleti magát. Feltűnik Mescalina, akinek nemi vágya kielégíthetetlen, ezért kisvártatva megölik, majd a fiatal Go-Go herceg, akit cívódó és korrupt miniszterei próbálnak befolyásolni döntéseiben, akik azonban rögtön lelépnek, amint baljós hangulatot szimatolnak. Nekrotzar és kísérete ez után a hercegi palotából kívánja levezényelni a világ végét. Nagy lakomát csapnak, de a halál angyala úgy berúg, hogy elmulasztja a nagy eseményt: ilyen állapotban nem lehet kipusztítani az emberiséget, pedig a polgárok már a mennyben hitték magukat.
Amint a mű rendkívül szerteágazó cselekményének kivonatából kiderül, Ligeti operájában nehezen találunk olyan szereplőt, akivel szívesen azonosulnánk. A zeneszerző és Michael Meschke librettista – a stockholmi bábszínház igazgatója – ugyanis a legválogatottabb emberi gyarlóságokat osztotta a mű hőseire. Mindennek a sok rossznak a megszületésében Ligeti lesújtó fiatalkori emlékei is szerepet játszhattak: a zeneszerzőt a világégés évei alatt zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra, közeli családjából a holokausztot egyedül édesanyja élte túl. A Grand macabre szereplőinek romlottsága mögött mégis az örökérvényű felismerés áll: ha már mindettől a szörnyűségtől képtelenség megszabadulnunk, ne féljünk tőle, hanem éljünk vígan, ameddig erőnk és jókedvünk engedni.
A művet a Neue Oper Wien és a Művészetek Palotája együttműködésében, a Pannon Filharmonikusok, az Amadinda Ütőegyüttes és a Nemzeti Énekkar közreműködésével mutatják be. A koncertszerű előadás karmestere az MR Szimfonikusok vezető karmestere, Vajda Gergely lesz. Érdekesség a dirigens személyével kapcsolatban, hogy az opera tizenöt évvel ezelőtti budapesti ősbemutatóját – első jelentős karmesteri megmozdulásaként – szintén ő tanította be a művet előadó zenekarnak.
A kérdés, amelyre a helyes választ várjuk: melyik európai fővárosban volt a Grand macabre ősbemutatója 1978. április 12-én?
A: Bécs
B: Stockholm
C: Berlin
A válaszokat május 21-én éjfélig várjuk, sorsolás másnap reggel, a szerencsés nyerteseket pedig nem sokkal utána emailben értesítjük. A játékban a szokásos módon először lájkolni kell a Lángoló Gitárok Facebook-oldalait, majd egy Lángoló-Ligeti-Játék tárgyú levélben elküldeni nekünk a megfejtést a jatek@langologitarok.hu -ra. Ezúttal is nagyon fontos, hogy az előzetesen megadott tárggyal érezzenek a válaszlevelek, aki ugyanis nem így küldi, automatikusan kizárja magát a játékból.
