2013.09.27. 15:51 – Kapusi Kitti

A célom, hogy megérintsem az embereket - Interjú Pátkai Rozinával a 2013-as International Music Awards Jazz Song kategória jelöltjével

hallgass hazait

rozinapatkai3.jpgPátkai Rozina az idei Independent Music Awardson közönségdíjas lett dzsesszdal kategóriában Vocé e Eu című szerzeménnyel. Az alábbi rövid interjúban mesél nekünk, hogy miért pont a dzsessz műfajt választotta, hogyan nevezett a versenyre és mióta zenélnek együtt a mostani zenekarával.(Fotó: Gács Tamás)

Mikor kerültél kapcsolatba a zenével?

Mindig sok zenét hallgattam, mert a szüleimnek nagy lemezgyűjteményük van, leginkább komolyzenei albumok. Szerették volna, ha zenei általános iskolába megyek, fel is vettek az első osztályba, de én mégsem akartam oda menni, mert a barátaim a közeli iskolába jártak. Nem is tudom, hogyan alakult volna az életem, ha zeneiskolába járok. Azt hiszem, így a szerencsésebb, mert már akkor is elég önfejű voltam, mégis nagyon hálás vagyok édesapámnak, amiért kötelezővé tette a családban a zenetanulást, így később zongorázni és gitározni tanultam. Még általános iskolás voltam, amikor megvettem az első CD-met a Moszkva téren, egy Louis Armstrong-válogatáslemezt. Ennek hatására egyre jobban érdekelni kezdett a dzsessz. Pár évvel később - amikor Londonban angol nyelvet tanultam -, a Portobello Roadon, a bolhapiacon rengeteg latin dzsessz kalózlemezt lehetett vásárolni, és ekkor tetszett meg a bossa nova. Aztán pedig jött egy underground korszak: a barátaimmal megalapítottam az első zenekaromat, a Rakéta együttest. Leginkább improvizatív rockzenét játszottunk, számokat írtunk és koncerteztünk kisebb klubokban és emlékezetes házibulikon.

A dzsessz műfaj iránti rajongásod mikor kezdődött?

Mindig sokféle zenét hallgattam. Azt hiszem, már a Louis Armstronggal elkezdődött. Emlékeim szerint azonban a fordulópontot a Different Garden című lemez hozta, amit az általam kivételes tehetségnek tartott dzsessz-szaxofonostól, Bacsó Kristóftól kaptam, és amit Winand Gábor énekessel és Gadó Gábor gitárossal együtt készített. Teljesen elvarázsolt a hangulata, a csodálatos összhang, ami a zenészek között megvolt. Ettől kezdve lettem a műfaj rabja, mindent tudni akartam róla. Úgy, hogy mindeközben már elvégeztem az angol-magyar szakot az egyetemen, diplomáztam is, de annyira izgatott a zene, hogy szenvedélyesen újra elkezdtem foglalkozni vele.

Egyértelmű volt hogy elkezded a dzsessz szakot is?

Igen, gyorsan rádöbbentem, hogy leginkább ez érdekelne, annak ellenére, hogy tudtam, rögös út, amire lépek. Elvégeztem az ETÜD Konzervatóriumot, Winand Gábornál. Nyaranta a Lamantin Jazztáborban és egyéb külföldi mesterkurzusokon ismertem meg más zenészeket is, így alakult, hogy Tóth Mátyás gitárossal elkezdtünk együtt játszani, majd koncertezni is - egyre gyakrabban, és jöttek a szakmai elismerések is. 2011-ben a Bossa Novas című műsorunkért a Budapesti Fringe Fesztiválon Szakmai Különdíjat kaptunk. Ez volt az első olyan komolyabb elismerés, ami jelezte számunkra, hogy jó úton haladunk. Aztán jöttek az egyéb díjak, a ’Gödöllői Jazz- és Könnyűzenei Fesztivál’ Legjobb Duó díja, a ’Veszprémi Utcazene’ Közönségdíja Cseh Balázs dobossal és most az Independent Music Award megtisztelő elismerése immár a Quintetnek szól, hiszen kiegészültünk Pecze Balázs trombitással és Soós Márton nagybőgőssel.

Hogy érzed, itthon van elég tere a dzsessz műfajnak?

Minden műfajnak van tere, ha jól játszanak a zenészek és hiteles az előadásmód. Tény, hogy a dzsessz sikeréhez vagy szeretetéhez valóban kell, hogy az emberben meglegyen a komolyabb zenei műfajok iránti kíváncsiság. Nagyon sok tehetséges dzsesszmuzsikus van nálunk, sőt szerencsére egyre több. Ez egy öngerjesztő folyamat, minél nagyobb teret kapnak, annál jobban felfigyelnek az emberek erre a műfajra és a műfajon belüli tehetségekre. Csak valahogy meg kell mutatni az embereknek a dzsessz könnyed, vidám, szerethető arcát is, és ha a közönség megérzi ennek a szépségét, akkor már nem is kérdés, hogy lesz-e tere ennek a műfajnak.

Játszol valamilyen hangszeren?

Játszom gitáron és zongorán is valamennyire, de nem színpadképes szinten. Jó volna, ha egyszer majd erre is sor kerülne.

A mostani zenekaroddal mióta zenéltek együtt?

A Quintet megközelítőleg egy éve alakult.  A Tóth Mátyással alkotott duónk először Cseh Balázs dobossal, majd Pecze Balázzsal trombitással, később pedig Soós Márton nagybőgőssel egészült ki. Meghatározó közös élményünk volt, amikor egy stúdiófelvételre próbáltunk össze egy crossover dalt, amelyet a későbbi zenei rendezőnk, a kitűnő dzsesszgitáros Fenyvesi Márton hangszerelt. Kifejezetten egy hullámhosszon vagyunk a zenekarral, szeretünk együtt lenni, együtt dolgozni és mindemellett jó barátok is vagyunk.

Milyen érzés volt az Independent Music Awards jelöltnek aztán pedig közönségdíjasnak lenni egy ilyen kicsi országból?

Az Independent Music Awards jelölése nem kis meglepetés volt! Büszkék voltunk már arra is, hogy - a négy amerikai mellett - az öt jelölt közé kerültünk. Tavaly ősszel neveztem be az egyik első stúdiófelvételünket és nagy öröm volt számunkra, hogy ilyen sikert arattunk vele külföldön is.  Ezt a díjat különösen fontos elismerésnek tartom, hiszen általában egy amerikai előadó szokta nyerni. Óriási lehetőség is ez egyben, hiszen a nyertesek anyagának promócióját, terjesztését átvállalja az Independent Music Awards csapata, valamint kiadóknak és rádióknak küldik el az anyagot.

Te magad neveztél a versenyre? Miért?                   

Teljesen spontán jött a dolog. Megláttam ezt a versenyt, elküldtem a dalomat, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Nem izgultam, nem készültem rá, csak jelentkeztem. Talán ennek a spontaneitásnak is köszönhető a siker.

Mik a közelebbi tervek?

Szeptember 14-én jött ki a Vocé e Eu című első lemezünk. Nagyon jó kritikákat kapunk, szakmai berkekből is, ami szintén nagy öröm. A közelebbi terveink közé tartozik, hogy szeretnénk minél több dzsessz-szerető helyen koncertezni és külföldre is utazni, illetve újabb dalokon dolgozunk, amelyek között már saját szerzemények is megtalálhatóak.

Ha egy mondatban kéne jellemezni a zenédet, mi lenne az?

Ez nagyon nehéz feladat. Amikor játszunk, a célom az, hogy megérintsem az embereket, átadjam a dalban megfogalmazott gondolatokat vagy sok esetben egyszerűen a szám hangulatával keltsek érzelmeket. Szeretnék örömet hozni mindenkinek, azt hiszem, ez az elsődleges.

(x) Szeptember 27-én több ezer hazai előadó dalait töltheted le ingyen. Bővebb infó: www.hallgasshazait.hu


interjú dzsessz pátkai rozina



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.