Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Sorbonne Sexual zenekar négy éve működik, posztalternatív, szövegcentrikus zenét játszanak, ahogy ők mondják,
gondolati alapú zene szőrős riffekkel egy csipetnyi pszichedéliával.
Eddigi működésük során kiadtak egy kislemezt Évek vastüdőn címmel, aminek az Ivan And The Parazol billentyűse, Beke István volt a producere. Ők azt mondják a most bemutatkozó Fáma nagy előrelépés a zenekar történetében, hiszen alapvetően az alkotói metódus alakult át.
A tudatosság és az ösztönösség arányát nézve kicsit a tudatosság felé libbent a mérleg. Persze ettől még rock n' roll van.
A lemezbemutató január 31-én lesz a Kis Á-ban. Alább a nagylemez, illetve dalról dalra kommentár a csapat frontemberétől, Karádi Gergőtől.
MAGÁBA PÖRÖG
Tavaly májusban felvettem a telefonommal egy kromatikus menetet, melyre szöveget improvizáltam. Két használható sor volt benne : "Nézd ez a szív hogyan ver/ Zsírkrétával rajzolom hogy kitalálj". Számos élethelyzetből próbáltam kitalálni ekkor. Hippibulikba forogtunk, semmi sem érdekelt minket csak a pillanat, nem számoltunk semmifajta következménnyel. Addig facsartuk magunkat amíg el nem gondolkodtunk azon hogy ezt már tényleg nem kéne, nem kívánkoztunk visszamászni az amúgy igen kényelmes mókuskerékbe, nem akartunk magába pörgő cédékké válni. A versék a hármas metrón születtek valahol a Nyugati pályaudvar és a Gyöngyösi utca között, miközben magamban dúdolgattam a dallamot a szívem ritmusára. Ösztönt kapcsoltam, lehunytam a szemem, elkezdtem visszafele számolni.
VÉGIG BEDŐLÖK
Jól emlékszem. Hajtottuk a cigiket, szlopáltuk a körtelét és faltuk a gyrosokat. Elhittük. Hittünk saját ripacs énünknek, hogy ebben a langyos mocsárban ahol ázunk koktéllal a kezünkben, tudunk valami olyasmit nyújtani pár ócska akkorddal, pár kacsintással, félmondatokkal hogy a nedves bugyik lemásszanak a tinilányok borostás csülkein, hogy a pénztárcák már messziről nyíljanak. Bedőltünk önmagunknak. A szöveget először egy orgonapontos E hangra mantráztam rá, aztán a tördelős gitártémának és Viti slaptémájának találkozásával, illetve Dörögdi kolléga négerezésével a kínain ért be a dal.
CSÁBÉKSZER
Elfogadom a szerelmet poptopszként és elismerem azon alkotótársaimat kik eme témát mesterien emelik a piedesztára, de én akárhogy is próbálkoztam vele mindig elbuktam mert az én valóságomnak inkább a karom kellett mindig a kisujjam helyett. Kiszálltam egy olyan folyamatosan fejlődőképes lelki kapcsolatból mely segített eljutni önmagamhoz és megtanított hinni, így válság helyett ömlöttek belőlem a dalok amiket egyenesen a szemeteskukába hajítottam. Kivéve a Csábékszert, ami inkább önreflexió mint szerelmi bánat szülte ömlengés. Amikor megérdezi ka dúsosított refrén akkor mindig "happy end in the USA" flashem van, de ezzel együtt mégis egy komor lezártságot érzek mindvégig. Nálam belefér ez a giccses megszemélyesítés miszerint a hölgy ékszerré válik , örökké hordom, húúú, hát erőteljes Kozsó hatás. Szerencsére a hangszerelés, a zene-szöveg kohézió, a refrén szemtelen erőltetése evvel a giccsel folyamatosan szembemegy.
CSUROMVÉRES
A lemez balladája. Egy vidéki parasztlány érzelmei állnak a középpontban.Nevelőapjával és anyjával élnek távol mindenkitől. A mostohapa gyakran bántalmazza az amúgy visszahúzódó lányt aki a a nagy lelki nyomás alatt szörnyű elhatározást tesz: ölni fog. Szenved, bűnt követ el, s bűnhődik ( Thanks to Arany Jani ).
NEM IS LÁTOM A BALATONT
Nálunk voltunk Vitivel (Vitányi Dávid – basszusgitár ) és ilyen szokásos jammelős estét tartottunk. Egy enyhe tudatmódosítás után nejlonhúros gitáron elkezdtem szürreális szövegrészleteket improvizálni, ezen jókat nevettünk. Felvettük. Mocskos rossz hamis nyávogás és gitározás. Puff. Félreraktuk. Aztán később még meghallgattam és megtetszett egy részlet, mely részlet aztán ez a dal lett. Egy grungeőrület szexről, titkokról, nyárról, chillről. Kezdődhet az ugrálás.
LÁNCHŰTÉS
A Népszínház u. 53. szám alatt született a gitártéma egy haloween party végjátszmájában körülbelül hajnali háromnegyed ötkor, mikor is Rigó Marci barátom a füstös szoba szűrt fényében egy chillstep-ambient témát kezdett el játszani vöröslő ceglédi kannáján. Masszív kilétben véresre játszottuk a témát, én mélyen bevéstem tudatomba és pár hétre rá - ihlet hiányában - elkezdtem ráilleszteni különböző szövegrészleteket. Végül egy régi porosodó, már-már haldokló blogom egyik bejegyzése lett a befutó, mely bejegyzésben mély őszinteséggel vallok anyám és apám kapcsolatárol és annak alkotói tevékenységemre való hatásáról. A refrént utólag toldottam hozzá hogy nyomatékosítsam hogyha családom története nem így alakult volna, talán nem is ezzel foglalkoznék.
TRANSZFORMERMÁMOR
Az internetet jül kell tudni használni. Nem szabad hagyni hogy az emberi kapcsolatok rovására menjen. Ne legyenenek virtuális szeretőink, és ne csak kommentben merjünk véleményt nyilvánítani. Emellett szól a dal. Egy enyhe prevenciós oldala is van a számnak hiszen a végén Makay Mia ( Makay Andrásnak producernek és hangmérnöknek a kishúga ) mondja ki a tételmondatot avagy tételkérdést : „Te tudsz ilyet?”
WURLITZER LEHETTEM
Az ösztönösség és az tudatosság helyes aránya fontos a zenében. Ha krónikus dalhányók vagyunk érzelemmentesen az nem előrevezető. Hol van ebben az „Én” ? Ha eltűnt akkor hova tűnt ? Egy idő után az ember már csak menekülni akar saját magától.
ÉDESAPÁM, ÉDESANYÁM
A „Lánchűtés” párjaként fogható fel. A lényeg benne van a címben. A téma ugyanaz szinte. Csak itt még durvább ambivalenciákon megy keresztül. A refrén egyértelmű Nirvana-hatás.
TÁVOLODUNK
Egy tipikus kiszakadós dal. Ez is egy jammelős estén született. A részek is majdnem ugyanazok, csak hozzátoldottunk pár szőrős zenei témát. Felcsendül a héthúros Ibanez és megtudjuk hogy találtam valamit amit igenis én találtam és nem csak úgy elémrakták. A Dalt még én is fejtegetem, de valószínűsíthetően az emberiség gondolatalapú létfelfogásának elhalványulásáról szól.
