2015.09.02. 13:05 – Nihil_AK

Ha már itt vagyunk, akkor alkossunk!

Interjú kreativitásról és a Ki Mit Tube hátteréről

dscn0184x1000.jpg

Ahogy nálunk is olvashattatok már róla, most szombatig még lehet jelentkezni a Ki Mit Tube-ra, az ország legnagyobb online videoversenyére. Ennek kapcsán Bodrogi Bozán András Youtube-szakértővel, a projekt szakmai tanácsadójával beszélgettünk az operatív feladatok lebonyolításáért felelős BugTV irodájában a tehetségkutatókról, az internetezők új generációjáról, és a verseny hátteréről. Aki Tóth Gabi legújabb villantásánál többre is kíváncsi ebben a témában, annak érdemes tovább olvasnia.

Idén már a második évadát kezdte el a Ki Mit Tube. Mi volt az alapgondolat, amikor tavaly elindítottátok?

Felnőtt egy generáció, amely most már pusztán saját tehetségére támaszkodva önálló tartalmakat képes előállítani, amivel közönséget és közösséget teremt, legyen szó zenéről, videóblogról, vagy bármi másról. Maga a Ki Mit Tube projekt ezeknek a tehetségeknek ad platformot, és segít eljutni nekik egy szélesebb közönséghez.

Mintha kicsit ódzkodnál a tehetségkutató kifejezéstől.

A televíziós tehetségkutatásnak lett az utóbbi években egy ilyen kicsit keserédes mellékíze, hiszen gyakorlatilag egy komplett iparág épült már rá, és elég kiszámítható lett az egész. Másrészt számomra például semmi másról nem szólnak azok a műsorok, csak arról, hogy valaki milyen előadó, el tud-e énekelni egy dalt, ami ráadásul nem is a sajátja. És az emberi kreativitásnak, ami miatt végül is itt vagyunk Földön, sokkal mélyebb vetületei vannak annál, hogy kiállsz egy színpadra, és elénekled valaki másnak a dalát.

A Ki Mit Tube alkotó kedvű emberek számára jött létre, nekik ad egy csatornát, és sokkal szabadabb annál, mint ami általában a nézőknek a tehetségkutató szóról manapság beugrik. Hiszen ezen a platformon alkothatsz bármilyen területen saját kútfőből, ami lehet hogy rossz lesz, igazi trash, de lehet hogy egyedi lesz és meghökkentő, vagy akár annyira jó, hogy eláll tőle az emberek lélegzete.

Természetesen a Youtube közösségi irányelvei korlátozzák minimálisan, hogy mit csinálhatsz, hiszen nem szerepelhetnek mondjuk például kirekesztő vagy pornográf tartalmak, de ennek is annyi a célja, hogy a produkciók megmaradjanak a jóízlés határain belül. Illetve még egy kikötés van, ami sajnálatosan kizár néhány művészeti területet, az pedig az, hogy szerepelned kell a videóban és a bemutatkozó kisfilmben. Szerepelni azért szükséges, mert ezáltal tudjuk ellenőrizni azt, hogy saját alkotásról van szó. Emiatt például bizonyos képzőművészeti vagy mozgóképes alkotások számára ez nem annyira megfelelő fórum. De ezen kívül bármivel lehet jelentkezni, és jelentkeznek is.

A másik nagy különbség, hogy nincs a verseny mögött egy olyan iparági nyomásgyakorlás, mint mondjuk a Megasztár, vagy épp az X-Faktor,esetében. Itt nem írat alád veled senki szerződést, nem kell elkötelezned magad, hogy onnantól kezdve két-három évig csak velük, csak nekik dolgozol. Persze léteznek már itthon is az úgynevezett Multi-Channel Network cégek, akik akár a Ki Mit Tube tehetséges alkotóit is tovább segíthetik, például a YouTube-on való optimális bevételek megszerzése érdekében, de itt is maga a kreatív videós, a zenekar, az alkotó döntheti el, hogy kivel szerződik és mire.

Ha a Ki Mit Tube-ra jelentkezel és netán meg is nyered, akkor te döntöd el, hogy mit kezdesz evvel a figyelemmel, evvel a lehetőséggel. Szerintem aki ezen a versenyen elindul, valahol mindenképpen nyer. Mégpedig figyelmet. Maradhatsz a kisszobádban is, de az egészen biztos, hogy így, ennyire szabad platformon jóval többen ismerik meg a saját tehetséged, kreativitásod.

És persze azonnal véleményezhetik is. Ez nem riasztó szerinted azoknak, akik még nem szerepeltek közönség előtt?

Nézd, a trollokat a netről nem fogod tudni kiirtani. Ha bárki fönnakad azon, hogy valaki névtelenül, vagy akár névvel azt mond neki, amit akar, akkor ne is kezdjen bele az egészbe. Bárkinek, aki zenélt valaha is, volt már olyan élménye, amikor a színpad elé odaáll valaki részegen, és elkezd kötekedni, hogy miért ezt játszod, meg miért így. Ezt persze le lehet reagálni százféleképpen. Van, aki leugrik a színpadról, hogy leverje az arcot, van aki csak nevet rajta, de a lényeg, hogy azt el kell viselni, amikor kiállsz egy produkcióval, hiszen a közönség abban a pillanatban véleményezni fog, legfeljebb a színpadról nem mindig hallod meg.

dscn0174x1000.jpg

Időtartamban, vagy tartalmilag van bármilyen kikötés?

A maximális időkorlát öt perc, de ezen belül a korábban említett szabályokat betartva bármit csinálhatsz. Ha beküldesz egy öt perces virga gitárszólót, lehet, hogy a zsűritagok érdeklődését nem fogod felkelteni, és a közönség nagy többsége nem is fogja érteni. De ha jó vagy, akkor azok, akik tudják, hogy milyen egy jó gitárszóló, találkozhatnak veled, és ezáltal nézettséget generálsz magadnak, vagy akár a saját csatornádnak, videóidnak. Napi szinten több ezren megnéznek, mivel elég sokan követik a produkciókat. Tehát ha mondjuk van egy jó dalod, akkor minimum fel tudod hívni magadra a figyelmet. Mondj egy olyan klubot, ahol tök ismeretlenül kétezren elmennek a koncertedre!

Volt valamilyen külföldi mintája ennek a formátumnak?

A Ki Mit Tube mondhatni magyar formátum, a világon teljesen egyedülálló kezdeményezés, még magán a Youtube platformon is. Egyetlen hasonló volt, az X-Faktoros Simon Cowell csinált Next Generation néven egy csatornát Angliában, de annak is eléggé más a koncepciója. Vicces, de tavaly az első 24 napban a Ki Mit Tube jobb eredményeket produkált, mint az a műsor. Pedig az ottani környezet teljesen más, hiszen ott sokkal hamarabb felnőtt az úgymond youtuber generáció, vagy maga a videóblogolás is például egy felnőtt iparágként van kezelve. A másik, hogy sehol a világon nincs olyan, hogy egy öthetes időszakban ezres nagyságrendű videós tartalom kerül fel bármilyen csatornára, ez is az egyik különlegessége az egésznek.

A magam részéről úgy látom, hogy egy paradigmaváltás zajlik a mozgóképes tartalmak fogyasztásában, és ebben a Youtube-nak nagyon nagy szerepe van. Akik ebben a környezetben szocializálódnak, úgy gondolkodnak, hogy az szeretném nézni, amit én akarok, akkor, amikor időm van rá, kedvem van hozzá, olyan eszközön, amin én akarom. Ha telefonon, akkor azon, ha okostévén, akkor okostévén, ha számítógépen, akkor azon. Ennek a generációnak nincs különbség a különböző monitorok között, és ezek a tartalmak már nem online videók, hanem maga a műsor. Ennek a szabadságigénynek a Ki Mit Tube is teljes mértékeben megfelel.

Ez eleve jól felfogott érdeke lehet a Youtube-nak, hiszen ha a fogyasztói szokások ebbe az irányba változnak, akkor ez közönséget vonhat el a hagyományos médiahordozóktól is. Arról nem beszélve, hogy azért óhatatlanul a nézők elé kerülnek, mondjuk ki, dilettáns produkciók is.

Előbb vagy utóbb minden ódivatúvá válik, ezzel együtt kell tudni élni. Ha viszont rendelkezésre áll egy eszköz, akkor azt nem szégyen használni. Ha belegondolsz, a Facebookon az összes létező haverod folyamatosan tartalmat gyárt neked az életéről. Lefotózza, videót tesz fel, megosztja a kedvenc videóklipjét. Ez a féle tartalomgyártás fokozatosan beépül az életünkbe. És ha arra gondolok, hogy mondjuk egy Francy Godhy, aki a nagyapád lehetne, nyugdíjasként fogja magát, felveszi a saját dalát kamerával, ráteszi azt a hópelyhes vagy buborékos effektet, akkor annak nem tudom elvitatni a báját, még akkor is, ha mondjuk egy zenész erre nyilván azt mondja, hogy zenei szempontból értékelhetetlen. Ezért is mondtam, hogy ez a tehetségkutató cimke kicsit szerencsétlen ebben az esetben. Nekem személy szerint sokkal többet jelent az, hogy ha már itt vagyunk, akkor alkossunk! Egyre több eszköz van ehhez a kezünkben, akkor csináljuk meg, próbáljuk ki magunkat, ne féljünk ezt megmutatni, találjunk magunknak néhány embert, aki ezt valamiért értékelni fogja, és ne arra a töménytelen mennyiségű romboló dologra koncentráljunk, ami a világban körülöttünk történik.

Neked amúgy van olyan, aki kifejezetten a kedvedre való dolgot csinált?

A múlt évről volt egy arc, akire azóta várok, hogy esetleg dob valami nagyot, ő a Tsabu volt. Azóta harmincezres nézettséggel - ez egy induló, egydalos arcnak nagyon szép eredmény.

Aztán az idei eresztésből Zoller Zsolt is simán megtalálná a helyét a hazai piacon, persze az itthoni piac sajátosságait, a közönség igényeit is figyelembe véve. Játszik hangszeren, jól énekel, kellőképen szomorkodó-melankólikus-érzelmes cucc.

De hogy olyat is mondjak, aki végképp kompatibilis a Lángolóval, a Napokon dala is az elmúlt napokban került ki. Én ismerem őket és látom az értékeit a zenekarnak, itt láthatja más is. Vagy Roncsák Marcell instrumentális dala is nagyon bejön, azt is érdemes meghallgatni.  

Ehhez mi már csak annyit tennénk hozzá, hogy szombatig még bárki előveheti a hangszereket és a kamerát. Hamarosan további infók és ajánlók nálunk is!

Jelentkezés és folyamatosan új produkciók itt: www.kimittube.hu


interjú verseny szponzoráció háttér ki mit tube bodrogi bozán andrás



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.