2018.02.17. 09:50 – Juhász Edina

Az emberek többé nem hallgatják meg egymás érveit - Heaven Shall Burn-interjú Maik Weicherttel (+ játék belépőért)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

hsb.jpg

Március 15-én lép fel a Barba Negrában a Heaven Shall Burn az August Burns Red, a Whitechapel és az In Hearts Wake társaságában. A német metálzenekar eléggé elbaltázott címadása miatt most mindenki azt hiszi, hogy ez lesz az utolsó Heaven Shall Burn-turné, de ez nem így van. Erről, a világot eluraló gyűlölethullámról, a fociról, a Balatonról, meg még sok mindenről beszélgettünk Maik Weichert gitárossal.

Nemrég adták át a Grammy-díjakat, szerinted egy ilyen elismerés mennyit tud hozzátenni a zenei színtérhez?

Pont ezen gondolkoztam ma, mert eddig abban a tudatban éltem, hogy baromira jártas vagyok a zenei életben, aztán megnéztem, hogy kik lettek a nagy nyertesek, és fogalmam sincs például, hogy Bruno Marsnak új lemeze jött ki mostanában, arról a másik csávóról, aki szétnyerte magát, arról a rapperről (Kendrick Lamar – a szerk.) meg soha nem is hallottam, szóval rá kellett jönnöm, hogy közöm sincs ehhez az egészhez. Az is jó kérdés, hogy mit jelent ez az egész annak a zenei körnek, amiben én mozgom. Persze a Foo Fighters vagy a Mastodon ikonikus zenekarok, tök jó lemezeket adnak ki és megérdemelnek ilyen díjakat, a Mastodon ráadásul tök jó kemény kézműves zene, ami széles réteghez eljut, de nem hiszem, hogy ez a rajongóiknak bármit is jelent. Az emberek megveszik a lemezeiket, elmennek a koncertjükre, vesznek pólót, de pont leszarják, hogy a Grammy bizottsága elismeri-e őket vagy nem.

Azt mondta Brent Rambler az August Burns Red zenekarból, hogy nagyon várja a turnét, mert biztosan jó lesz a buli a buszban. Hogy kell ezt elképzelni? Mint egy osztálykirándulást, ahova csak a rossz gyerekek mennek?

Az az igazság, hogy még sosem voltunk velük turnén. Persze fesztiválokon találkoztunk, meg vannak közös barátaink, de tudod ez egy tök érdekes sztori, és nagyon örülök, hogy ezt mondta, mert a múltban rengetegen akartak falat húzni a két zenekar közé. Ők ugye nem tagadják, hogy keresztények, sokszor rájuk is sütötték, hogy keresztény metált játszanak, mi meg egyszerű kelet-német hülyegyerekek vagyunk, ráadásul a zenekarunk neve is milyen már, tuti utálnak minket meg mi is utáljuk őket. Közben meg semmi baj, csak sosem volt alkalmunk több időt tölteni egymással. De általában jól szoktak elsülni ezek a turnék, heteket vagyunk összezárva, megismerjük egymás hülyeségeit meg rigolyáit, pingpong bajnokságot tartunk. A tollasozásra meg a Parkway Drive-turné alatt szoktunk rá, viszünk most is.

Mikor megjelent a turné neve, hogy Final March, elkezdtek az emberek találgatni, hogy ez lesz-e az utolsó körút. Mi a helyzet ezzel?

Ennek a lemeznek ez lesz az utolsó turnéja, az biztos. A turné márciusban lesz, a Final March pedig az egyik legsikeresebb dalunk címe, gondoltuk milyen poénos ezzel játszadozni. Aztán a hírek elkezdtek arról szólni, hogy utolsó turnéra megy ez, utolsó turnéra indul az, befejezi a Slayer, mi meg ott álltunk egy szintén Final nevű turnéval, ráadásul el is hintettük, hogy utána hosszabb szünetet tervezünk, úgyhogy mindenki azonnal azt hozta ki, hogy mi is feloszlunk. De nem, csak egy kicsit pihenünk. Ja, amúgy most egészen biztosan nem ezt a nevet adnánk a turnénak, mert nagyjából csak mi találtuk ezt vicces szójátéknak, mindenki más félreértette, szóval lehet nem mindenki másban van a hiba.

Ha már itt tartunk, szerinted van korhatára annak, hogy hány évesen lehet még ilyen extrém metált játszani és mikortól lesz önmaga paródiája az egész?

Nehéz kérdés, mert ezt éreznie kell jobb esetben a zenekarnak. A Slayer úgy érezte, hogy eddig. Ott van a Cannibal Corpse. Nemrég láttam őket, még mindig ugyanaz a mindent elsöprő energia jön belőlük a színpadon, ami letapos, mint egy tank. Pedig ők sem fiatalok, de amíg ezt így tudják csinálni, addig remélem csinálják is. Vagy ott a Sick Of It All, ők sem a mi korosztályunk, de én még soha a büdös életben nem láttam tőlük rossz vagy erőtlen koncertet, azt meg mindenki irigyli tőlük, ahogyan tudják mozgatni a közönséget, meg amilyen színpadi jelenlétük van. Szóval én hiszem azt, hogy van élet 50 felett is a színpadon akkor is, ha az ember ennyire kemény zenét is játszik, sőt én hiszem azt, hogy ezek a zenekarok 60 felett is tudják hozni ezt a szintet.

Mit várhatunk most tőletek? Nem ez az első koncertetek itt, szóval bizonyára tudjátok, hogy mit vár a közönség.

Na igen, a magyar közönség mindig baromi nagy hőfokon ég, és erre emlékeztetni kell magunkat. A magyarokban azt bírom, hogy nincs megjátszás. Ha utálnak, akkor nem illedelmeskednek a koncert alatt, hanem éreztetik veled, hogy utálnak. Ha pedig szeretnek, akkor igazán szeretnek. Ugráltok, táncoltok, feljöttök a színpadra, hogy a szám közepén megöleljetek, de nem baj, már megtanultuk, hogy nálatok ez van, és baromi jól esik. Meg amúgy is szeretünk Magyarországra járni, hát kelet-németként mindig ott nyaraltunk nálatok a Balatonon, nagyon jó nyarak voltak, szóval igen, erős a kötődés.

De azért elég kemény turné lesz, ha jól láttam egész hónapban két szabadnapotok van, egyébként minden este koncerteztek. Hogy lehet ezt bírni?

Nem tudom, ezer éve így csináljuk, és el sem tudom képzelni, hogy milyen az, amikor nem így van. Mindig kérdezgetik tőlem, hogy hogyan lehet ez kibírni, de nekem ez a természetes állapot. Tudom, hogy minden más zenekar úgy csinálja, hogy 3-4 koncert után van egy szabadnapja, de nekünk sosem volt ilyen. Biztos ez a mi punkrock- hardcore-gyökereinkből fakad, de egyelőre jólvan ez így, remélem nem vagyunk még annyira öregek, hogy megviseljen minket.

Támogatjátok a helyi focicsapatot. Hogy álltok a bajnokságban?

Nagyon jól, harmadosztályban játszunk, ami elég menő Németországban. Jól haladnak, pont a minap is nyertek egy fontos meccsen, szóval bizakodóak vagyunk. A mezükön van a logónk, és baromi jó érzés, hogy a mi zenénktől zeng a stadion, mikor pályára lépnek. Van köztük néhány játékos, aki szereti is a zenénket, de az edzőjükről tudom, hogy nagy metálos, néha össze is futunk koncerteken. Sőt, egyszer mikor otthon játszottunk, elhozta az egész csapatot. Az volt az edzésük, hogy beküldte őket a buli közepébe, nekik pedig állniuk kellett a lökdösődést meg a pogót, ez egyébként még a színpadról nézve is elég vicces volt.

Ti híresek vagytok arról, hogy kiálltok a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben és gyakran emelitek fel a szavatokat a rasszizmus ellen is. Nehezebb az elmúlt években terjedő gyűlölethullámban ezt az üzenetet közvetíteni?

Igen, sokkal nehezebb az elmúlt években, de nem az üzenetet eljuttatni, hanem megértetni az emberekkel az álláspontodat. Az emberek többé nem figyelnek egymásra és nem hallgatják meg egymás érveit. Persze, valóban összetett kérdésekről beszélünk, aminek több vetülete is van, de manapság, ha antirasszista észrevételed van, akkor azonnal megkapod, hogy szélsőbalos köcsög vagy, ha pedig utalsz arra, hogy az egész rasszizmus kérdés ennél összetettebb, akkor azonnal szélsőjobbos köcsögnek tartanak. A baj az, hogy ez a két árnyalat van, és nincs közte semmi. Ha kinyitom a pofám valami miatt, akkor én is megkapom ezt, minden fekete-fehér lett és nem ismerik az emberek a szürke színt. Meg sem hallgatják egymást, ezért sok ember teljesen közömbös lett és nem is akar állást foglalni, sőt véleményt sem fogalmaz meg még magának sem. Teljesen közömbösek lesznek a politika témájában, azzal mentegetik magukat, hogy az ő véleményük úgysem számít, hogy az senkit sem érdekel, ők csak kisemberek. Ez azért szomorú, mert pont azok éreznek így, akik tudják, hogy az igazság valahol középen van, de ezek az emberek, ha elhagyják a csatateret, azzal szabad utat biztosítanak a két szélsőségnek. Amikor az emberek nem érvelnek, nem kételkednek, nem vitatják meg a dolgokat és nem látják be, hogy a másik oldalnak is lehet igaza, az mindig nagyon-nagyon veszélyes.

JÁTÉK!

Ha HSB-játék tárggyal elküldöd a jatek@langologitarok.hu címre, hogy a Heaven Shell Burn melyik nagylemezén található a The Final March című dal, akkor egy páros belépőt nyerhetsz a március 15-i koncertre.


interjú metál death metalcore heaven shall burn



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása