2018.09.24. 12:00 – Prieger Zs.

Nem tudom, hogy pontosan mi az, amit csinálok - Yapo-premier a Lángolón

fullsizerender_1.jpg

Yapo a dubbal nyakonöntött magyar kortárs elektronika megkerülhetetlen alakja, az ASAN kiadó és crew egyik alapítója. Nem egy gyors fickó, pár évet mindig szöszmötöl a kiadványaival, de az eredmény mindig sajátos finomság, csak rá jellemző gyöngyszem. Új EP-jét a Lángoló mutatja be, és ennek apropóján le is ültünk beszélgetni vele. 

Az ASAN-on belül egy kicsit külön világ vagy, nem?

Ha a kemény magot vesszük, akkor egy kicsit igen, mert az ízlésem lájtosabb-szállósabb, mint az övék, de ha az egész crew-t vagy katalógust nézzük - például a nagyon hasonló világban utazó SABW lemeze jut most eszembe, ami szintén a légiesebb formákat részesíti előnyben - akkor meg nem,  mert nálunk annyira színes a paletta, hogy valójában mindenki külön univerzum.

Te a kísérleti elektronika felől jössz, ez tisztán hallható. Mintha a Boards of Canadát hallanánk dubstepes, yapós “neszezéssel”.

Nagyon szeretem őket, de sok hatásom van. A korai Mount Kimbie-dolgok még náluk is nagyobbat ütöttek rajtam, pár sáv az egész, butuska dallamok és hallani rajta, hogy fogalmuk nincsen semmiről, mert nem képzett zenészek, de pont ettől működik. Pofonegyszerű ügylet. És ez nagyon nagy hatással van arra, aki bátortalan, mert az ilyen jellegű zenék hallgatásánál van egy élményed, hogy "erre én is képes lehetnék”. És akkor nekiállsz csinálni és megtapasztalod.

Te az egyszerűséget fontos zenei erénynek tartod akkor.

Amikor nem értettem a zenekészítéshez, akkor nagyon komoly mágiának tartottam, nem értettem, hogy akik 20 éve csináltak például elektronikát, azok hogy és miből, miképp tették mindezt. Nekem akkor a gitár-dob-basszusgitár volt az alapszitum, az meg ugye egy teljesen másik világ. Most mindenkinek elérhető ez a korábban rettentő misztikusnak gondolt világ, és persze ennek az az átka, hogy rengeteg szar születik, de ugyanakkor meg mindenki meg tudja magát mutatni. Ráadásul azonnal. Az is, akinek fogalma sincs a zeneelméletről. Hozzáteszem, hogy szerintem ennek a kultúrának vége van. Mára a “bénázás” elveszítette a báját.

A gitár említéséről beugrott, hogy nagyon szép gitárokat vettél fel a lemezedre, és ráadásul te játszottad fel.

Tábortűzes gitáros vagyok, “semmilyen" dallamokat tudok csak. Rengeteg mintát is használok, de a gitárok élők mind a lemezen. Egyébként régen sokat zenéltünk egy haverommal, aki énekelt én meg gitároztam. Kísérleteztünk. Különben meg punkon meg indie rock-on nőttem fel. Én a zenei struktúráimat is rockosnak érzem. Úgy épülnek fel, mint a posztpunkos alternatív rockdolgok, mint például a Tortoise.

Nekem inkább lírainak és álomszerűek tűnnek.

Lehet. Vagy inkább szállósak, így már pontosabb. De nem tudom, hogy pontosan mit csinálok. Az biztos, hogy hajnal háromkor nem azokat a zenéket rakod fel egy buliban, amiket létrehozok. De nem is tudnék olyanokat csinálni. Képtelen vagyok rá.

Sokat dolgozol ezeken a trackeken?

Én nagyon lassú vagyok. Elkezdem éjszaka, aztán félbehagyom, reggel kinyitom a projektet és már délután van és még nem ettem, és a zenén rugózom. Ülök ezen az EP-n is egy ideje. Sok skiccem van, de mondom, lassú vagyok és pepecselős. Ami tetszik, azt befejezem, ha beledöglök is, de sok minden nem tetszik, amit csinálok és akkor azt hagyom is félbe, negyedébe. Van aki leül este 10-kor és reggel 4-kor kész a zenéje, és többet hozzá sem nyúl. Nem is értem.

De te nem ez vagy.

Én biztosan nem. Vonnegutnál olvastam hasonlót, ő persze az írókra értette, hogy van, aki a piszkozatot adja le kábé és abból lesz a kész regény, a komplett, lezárt mű. Van, aki meg százszor átrágja magát minden soron és szón. Néha arra gondolok, hogy a másik verzió jobb. Mert akkor laza és intuítiv maradsz, mert amikor túlgondolod, kieshetnek belőle olyan dolgok, amiknek bent kéne maradniuk. Nem akarom erőltetni, hogy más legyek, de látom a másik alkotófolyamat előnyeit.

Nemcsak te, hanem a darabjaid is lassan építkeznek.

Öcsém mondta azt rájuk, hogy olyanok a track-jeim, mintha elnézést kérnének, hogy elkezdődnek. Nagyon lassan indulok be. A lemez is 3 év alatt készült, s a legújabb darab is már legalább 1 éve elkészült.

Gyermeked is született közben, mennyire volt ez rád komponistaként hatással?

Elég sok gügyögés van például a cuccon, az mind a Zorka. Az introban is az ő szívdobogását meg valami felhúzhatós zenélő masinát lehet hallani, a Girl meg azért Girl, mert akkoriban lett kész, amikor megtudtuk, hogy kislány lesz. De próbálok időtlen zenéket kreálni és nem tudom, hogy mi mikor születetett meg bennem, nem tudom mihez kötni sokszor. Én végig ugyanazt csinálom.

Most mondjuk van egy technósabb darab is az EP-n, mintha berlini hatású dubtechno lenne. 

Az se tudatosan lett olyan, egyszerűen csak az lett. Pörgetem a mintáimat, vasakhoz nyúlok, szintiket veszek fel, szoftvereket is használok, most éppen lemezjátszós mintákat szeretnék beépíteni, kb ebből jönnek a számkezdeményeim. Berakom, elhagyom,  mikrofonozok, a gyerek arcába tolom a felvevőt, aztán beigazítom ritmikára, étterem- és utcazajokat gyűjtök, de mindenből teljesen más lesz, mint ami eredetileg volt. De most a megjelenés után le akarok minden mintámat törölni, mert mást akarok innentől. Hogy ne maradjak bent ebben az OCD-s mánikákusságba, hogy mindig ugyanazt, ugyanúgy. Friss indulásra vágyom. Dobgépekre, új impulzusra. Ez a lemez egy lezárás. Legalábbis remélem.

Dolgozol másokkal is, mint producer. Az más attitűdöt kíván az alkotótól?

Sosem csináltam még másoknak zenét. Nekik tetszik meg egy-egy skiccem és akkor abból készül valami közös, de én még soha nem írtam senkinek dalt, hogy azt neki szánom. Loopok vannak, aztán egy későbbi fázisban már lehet, hogy tudatosan alakítom olyanná, hogy az éppen Gazsi, Fedora vagy SÉF legyen. Az már egy későbbi fázis, amikor összefonódnak a dolgok. De ebben sem vagyok tudatos, ahhoz talán "igazi zenésznek" kellene lennem.

Az új EP-n semmilyen emberi hang nincs, a korábbiakon azért felleltem, sőt még rapet is. Ezt direkt döntés?

Nem. Semmi tudatosság nincs benne, talán csak felhasználtam már minden ilyen mintát a gépemen.


premier yapo



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.