2018.12.10. 15:31 – Lángoló Gitárok

Az erő az egységben lakik - Delinquent Habits-interjú

delinquent_habits_press_photos_2.jpg

Ugyan a Los Angeles-i Delinquent Habits sosem lett akkora gigasztár, mint a fűpusztító cimboráik, a Cypress Hill, de mindenképp úttörői voltak a kilencvenes évek első felének Amerikájában felbukkanó, erős latino befolyás alatt álló hip-hopnak. A zenekar holnap érkezik Budapestre, hogy a Dürer Kertben a magyar rajongókat is megitassa tequilával: az esemény apropójából a zenekar alapító-rapperével, Kemo The Blaxicannel beszélgettünk.

A Delinquent Habits-bulikon hagyományszerűen tequilával traktáljátok a közönséget. Ezt már a kezdet kezdetén csináltátok? Egyáltalán hogy jutott eszetekbe a dolog?

A Deliquent Habits-koncertektől elválaszthatatlan a tequila. Valamelyik kilencvenes évekbeli koncertünkön kezdődött ez a móka, azóta pedig betonbiztosan a show része maradt, legalábbis Európában. Amerikában ugyanis jó pár államban törvényileg van szabályozva, hogy egy zenekar itathatja-e a közönségét tequilával, vagy bármi mással.

Ha választanod kéne, a fűre vagy a szeszre tennéd le a voksod?

Imádok inni. Engem nagyon megnyugtat. Ugyanakkor mindig is magaménak éreztem azt az F. Scott Fitzgerald-idézetet, ami úgy szól, hogy: „Először benyelsz egy italt, utána az ital kortyol el még egy italt, végül az ital téged nyel le egészben.” 

Ha otthon vagytok Los Angelesben, mivel foglalatoskodtok?

Los Angelesben igazán pezsgő a kulturális élet. A helyi kaják isteniek, és maga a város is nagyon sokszínű. Az ottani atmoszféra igazán sajátos. Rendszeresen lejárok bárokba, klubokba, ilyen-olyan partikba de ugyanúgy törzsvendég vagyok a galériákban és a múzeumokban is. Van, hogy önkéntes munkát végzek, máskor pedig beveszem magam a stúdióba, és alkotok, vagy a feleségemmel együtt dolgozunk a közös gyerekkönyveinken, esetleg egyszerűen csak eltöltöm az időt a három csodálatos kölykömmel.

Annak idején hogyan ismerkedtetek össze Ives Irie-val?

Úgy ’91-’92 körül futottunk egymásba, és azóta hegesztjük össze a legkirályabb zenét, ami csak kipattan a fejünkből. Abban a generációban nőttünk fel, amikor a hip-hopban mozgó latin srácokat inkább csak megmosolyogta mindenki. Akkoriban a hip-hop még igazán új és fejlődőképes műfaj volt, úgyhogy ott volt az orrunk előtt a lehetőség, hogy valami igazán egyedi, meghatározó dolgot hozzunk létre. Szerencsések vagyunk, hogy részei lehettünk ennek a mozgalomnak. Forradalmian új elemeket építettünk be a műfajba, és mindent másképp használtunk, mint az átlagos rapbandák. Senki mással nem jártam volna be ezt az utat, csakis a Huero Locóval.

Ha minden igaz, ötödjére jöttök Budapestre. Hogy tetszik nektek nálunk?

Nagyon várom már, hogy megint megérkezzünk hozzátok. Imádom Budapestet, az ottani embereket és a kultúrát is. A nyelvetek elbűvölő és a magyar ételek igazán kegyetlenek: minél csípősebbek, annál jobbak! A magyar történelem kimondottan izgalmas, és az is nagyon tetszik, ahogy megőrzik nálatok a régi épületeket. Az az építészet ugyanis lélegzetelállító: azok a masszív építmények és művészien kidolgozott homlokzatok! Na, ilyenkor utálom igazán, hogy turnén vagyok, és nincs időm felfedezni rendesen a várost.

Melyik a kedvenc európai városod?

Nincs igazán kedvenc. Tudod, ez úgy megy, hogy csak átszaladunk ilyen-olyan városokon és országokon, és van, ahol csak pár órát töltünk, aztán már robogunk is tovább. Jó pár európai portyán volt már szerencsém részt venni, és néhány város valóban jobban a szívemhez nőtt, mint az átlag: ilyen például Budapest, Amszterdam, London, Prága, Párizs, Madrid, Tenerife, Zürich, Berlin vagy Athén.

It Could Be Round Two címmel tavaly jelent meg a legutóbbi Delinquent Habits-lemez, azóta pedig szinte folyamatosan úton vagytok. Mi jön ezután?

Írunk néhány még ütősebb zenét, ez nem vitás.

Ha csak egyvalamit üzenhetnél a rajongóidnak, mi lenne az?

Legyetek szabadok és élvezzétek az életet. Bólogassatok, miközben a rappelésemet hallgatjátok. A lelketek égjen ezer fokos lánggal, de amúgy ne nagyon feszüljetek dolgokon. Az erő az egységben lakik, úgyhogy találjátok meg azokat, akik a társaitok lehetnek az utatokon. Legyetek tudatában a saját erőtöknek, ne engedjétek, hogy elvegyék tőletek és ne hagyjátok, hogy bármi vagy bárki félelmet keltsen bennetek. A pénzt pedig nem lehet megenni, úgyhogy legyetek odaadók Természet Anyánkkal.

Mik a fő inspirációid a szövegírásnál?

Egyszerűen megfigyelek dolgokat, és áteresztem őket a képzeletem szűrőjén. A kockázat, a konfliktusok, a háború, az elszigetelődés és a kudarcok inspirálnak leginkább, és a gyarapodás, a formálódás, a költészet és az alkotás az, ami a mai napig a hajtóerőm minden egyes sornál.

Ki van rád leginkább hatással?

Jézus.

Mi volt a legfurább kérdés, amit egy interjú során megkaptál?

Egyszer például valaki megkérdezte, hogy mi van a hűtőmben, amin azért eléggé felhúztam a szemöldököm, de hát istenem: az igazán kíváncsi arcok még azt is tudni akarják, hogy mi rejlik egy magamfajta fekete-mexikói srác hűtőjében. Szóval lássuk csak... először is van benne rengeteg gyümölcs, zöldség, és persze rengeteg más finomság.

(Az interjút készítette: Cudi és a Sultz-family.)

További tudnivalók a koncert Facebook-eseményén.


interjú hiphop rap delinquent habits



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.