Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Richard Z. Kruspe, a Rammstein gitárosa - aki jelenleg nemcsak zenekarának új albumán dolgozik, de november végén megjelentette szólócsapata, az Emigrate harmadik lemezét is - nemrég interjút adott a Revolver magazinnak, melyben szóba került, hogy érzik magukat a teátrális rockzene fáklyavivőjeként, miközben a stílus egyre inkább az egyenes, lecsupaszított előadásmód felé halad mostanában. Kruspe olyan választ adott, ami a rockzene kedvelőit valószínűleg nem teszi boldoggá.
Mi csak csináljuk, amit szeretünk. De nincs min szépíteni többé, a rock halott. Ez szomorú, tudom. De néha meg kell békélnünk a valósággal. Minden alkalommal, amikor valami újdonságot hallok, az határozottan nem rock.
Az interjút készítő Jon Wiederhorn észrevételére, miszerint az olyan nagy zenekarok, mint a Metallica, a Tool, a Slipknot és természetesen a Rammstein még mindig nagyon sikeresek, a következőt mondta:
Mindig lesznek olyan dinoszauruszok, akik biztos pontnak tekinthetők, akik túlélnek. De most az új generációs rockzenéről beszélek, arról, ami jelenleg történik. A mai gyerekek nem érzik úgy, hogy bömböltetniük kell a kedvenc rockzenéiket, hogy bosszantsák a szüleiket. A gitárok ma már nem olyan bosszantók, szóval manapság, különösen Németországban a srácok a hangjukat, a szövegeiket használják erre, ami leginkább a hiphop sajátja. A lázadásuk filmzenéje a hiphop, amiről minden szól jelen pillanatban. Ez számomra elég kemény dolog, hiszen a hiphop mindig is olyan stílus volt, ami hidegen hagyott. Amikor elmegyek egy fesztiválra, és látok egy hiphop csapatot a színpadon, általában unatkozom. Ez az egyik előnye a rockzenének a hiphoppal szemben, a vizuális és a szónikus kapcsolat a zenekar és a közönség között.
Természetesen ez a vita évről évre újra előkerül, mondott már hasonlót Gene Simmons is, vagy legutóbb a Maroon5 énekese, Adam Levine, vagy teljesen ellenkezőt Barney Greenway, a Napalm Death frontembere. Hogy a végén kinek lesz igaza, az valószínűleg csak nézőpont kérdése.
