2020.08.12. 18:00 – Lángoló

Egy érzés, ami mindig fogva tart - Új PLASTICOCEAN-dal és -klip

Lángoló Premier

plasticocean_press2020_credit_somogyilajos.jpg

Féktelen címmel megjelent a PLASTICOCEAN új single-je. A dalszöveg a Békétlen lemezhez hasonlóan magyar nyelven íródott és egy nehéz élethelyzetet dolgoz fel. A zenekar énekese, Pap Gergő Geo mesél az alább bemutatkozó dalról és a videóról. (Nyitókép: Somogyi Lajos)

A karantén ideje alatt elkezdtünk új dalokon dolgozni és új hangzásokkal kísérletezni, ennek az időszaknak lett az eredménye a Féktelen című dalunk. Akik figyelemmel kísérik munkásságunkat észrevehették, hogy a szövegeink nagy része saját élményeinken és tapasztalatainkon alapszik, most viszont szakítottunk a hagyományokkal és egy olyan ember szemszögéből meséljük a történetet, aki egy szer függőségétől szenved.

A dalszöveghez egy cikk adott ihletet, ahol orosz drogfüggők meséltek az életükről és a szerről, ami fogva tartja őket. A cikk utáni pár napban nagyon sokat olvastam a témában és több riportot is megnéztem. Ekkortájt küldött Helmut és Bálint egy demóverziót egy elkészült dalról, amelyre már szinte csak az ének hiányzott. Általában van a fiókban több szövegem, amiket korábban megírtam, de úgy éreztem, hogy egyik szöveg sem illene igazán a dal hangulatához.

Miközben mentem munkába, próbálgattam az énekdallamot kitalálni “kamu szöveggel”, de volt egy sor, ami nem is volt annyira kamu: “Egy érzés, ami mindig fogva tart”. Olyannyira motoszkáltak bennem a fentebb leírtak, hogy már a “kamu szövegem” is erről szólt. Így már biztos voltam benne, hogy a szöveg erről fog szólni. Amint végre találkozhattunk, elkezdtük összerakni a számot élő hangszerekkel, és a próba végére világossá vált mindannyiunk számára, hogy ehhez a dalhoz szeretnénk készíteni egy videóklipet.

A dalt részben a zenekar maga rögzítette, az éneket viszont Diószegi Kikinél, a Down For Whatever énekesénél vették fel a Stray Heart Records stúdióban. Az utómunkát Simon Istvánnak (No Silence Studios) köszöni a csapat.

A klipről:

A képi világgal egy olyan utópisztikus teret akartunk ábrázolni, ahogy egy szerhasználó láthatja maga körül a környezetét. A helyszínt adó fenyvest már évekkel ezelőtt felfedeztük, viszont eddig nem igazán illeszkedett volna semelyik dalunkhoz. A kopár erdő az elszigetelődést, a gondok rengetegét és a szorongást hivatott szimbolizálni - egy elmosódott, zavart világot.

Azt mondja a csapat, hogy szerencsére a következő időszak már annyira nem kilátástalan, mint az év első fele volt. Augusztus 15-én Szigetváron, a ProgCamp-et zárják, 19-én pedig a Leander Kills előtt lépnek színpadra a Barba Negra Trackben, utána pedig ősszel egy több állomásos országos turnéra kísérik őket.


premier plasticocean



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.