Lángoló Gitárok

A Buso von Kobra-érzés ebből áll össze a sajtóanyag szerint:

Lehangolt gitárok, dallamos ének, középtempós dalok, széles terpesz, sok sör és energiaital, meg némi tömény szesz.

Ezt spékeli meg a 2008-ban indult zenekar vizuális effektekkel és filmmotázsokkal. Kedvenceikből válogatnak, a filmtörténet zs-kategóriás remekműveiből, mint például Ed Wood - Bride of The Monster vagy a Plan9 From Outer Space, de merítenek hangulatot a dögös csajokat, nagy fegyverekkel felvonultató fekete-fehér sci-fi filmekből és a vérgőzös zombie történetekből is. Na nekik jelent meg ma az új lemezük Chinese Tales From Outer Space vol.1. címmel, amit 2018-ban rögzítették az Abnormal és a Zengőkert Stúdiókban Jappan & Barnsz produceri munkája segítségével és olyan vendégekkel, mint Vörös Attila (gitár), Takács József "Jozzy" (gitár), Mári Péter (ének) és Kovács Gergely (ének). Meg is lehet hallgatni alább, koncert pedig ma este lesz a Dürer Kertben. (Fotó: Bobal Photography)

Hétfőn jelenik meg az idén 25 éves Anima Sound System dupla válogatásalbuma, amelyen különböző stílusú magyar zenei előadók - szám szerint huszonöten - tisztelegnek a negyedévszázados szombathelyi származású elektronikus úttörők előtt. A Lángoló az album utolsó előzeteseként a Lóci játszik Legyen így-ből készült feldolgozását mutatja be, mégpedig a hozzá készült stúdióklippel.

Vannak dolgok, amiket becsületes metálzenész nem csinál. Ilyen például az aktuális világslágerek feldolgozása, vagy a színpadon páros lábbal fel-le ugrálás, ami csak hardcore és punkzenekarok esetén bocsátható meg, esetleg azoknál, akiket személyesen is ismerünk. Ha azt hallom, hogy a közönségénekeltetést már az intróban ellövi valaki, pláne tizenévesek kórusával megtámogatva, akkor a napnál is világosabb, hogy azonnal menekülőre kell fogni a dolgot, pláne ha egy klasszikusan rajongótábort mozgósító dalba ágyazták azt. Ahogy nem olyan régen a Machine Head részéről is hallhattunk hasonlót, egy ilyen számba nem szabad túlságosan körmönfont riffeket tenni, bőven elég lesz valami metálos közhely, lehetőleg körönként négyszer ugyanaz minimális módosítás nélkül - a lényeg úgyis az, hogy minél hamarabb elérjünk a refrénig, és mindenki együtt énekelhesse a jól hangzó, valódi jelentés nélküli jelszavakat, amelyek aztán kitűnő kulisszát jelentenek majd ahhoz, hogy a hallgatóság szelfikkel lázadhasson a következő koncerten a nyugati életszínvonal és az egyre dráguló okostelefonok ellen. Gondolatok helyett lecsiszolt emészthetőség és kongó üresség, kölykök ízlésére finomhangolva. Ez az In Flames új dala, a (This is Our) House. A másik nyilvánosságra hozott szám, az I Am Above sokkal jobb, de attól még sajnos ugyanaz a kilúgozott plázametál a játék neve, hiába raktak mindkét dalba remekbe szabott gitárszólókat. 

Peter Murphy, a posztpunk/gothic rock egyik úttörő zenekara, a Bauhaus énekese jelenleg egykori zenésztársával, David J basszusgitárossal járja a világot a Bauhaus 40 éves megalakulását ünneplő turnéval. A többször is drogbotrányba keveredett, szebb napokat is megélt 61 éves frontember szerda este Svédországban koncertezett, amikor újra elszakadt nála a cérna.

Szerdán Budapesten lépett fel a Within Temptation. A holland metálzenekar koncertjére elment az Artlasso is, úgyhogy tudunk mutatni egy rakás jó képet a tüskecsarnokos buliról.

Fizikai formában először december 20-án, a Klinikában lehet majd hozzájutni a Tej ≠ című új lemezéhez, a Lángolón viszont már most végig lehet hallgatni az egészet. Ráadásul még Pálinkás Tamás frontember alapos, dalokhoz kapcsolódó kommentárjait is lehet olvasni a lejátszó alatt. Pálinkás egyébként ezt mondja magáról az lemezről:

A világ egyik rákfenéje manapság a látszólagos egyenlőségre való törekvés, ami egyszerűen lehetetlen. Az emberi fajjal összeegyeztethetetlen ez, sosem lesz ilyen, soha nem is volt. De amúgy az egész világban sincs egyensúly, illetve nincs is értelme ezen gondolkozni, hiszen az egész világ jelen tudásunk szerint egy robbanás folyamatos következménye. Az, hogy az anyag egy elhanyagolható mennyisége az univerzumban összeállt egy olyan egységgé, hogy saját magán gondolkozik, az nagyon ideiglenes sajnos. Inkább csak örüljünk magunknak, ha van rá okunk és próbáljunk vigyázni a dolgokra. 

Ezek után pedig itt van lentebb minden minden fontos.

A Dead Can Dance neoklasszikus dark wave-ként, világzeneként aposztrofált, sokféle hatást ötvöző zenéjét hallgatva kissé meglepő lehet, hogy Brendan Perry annak idején punkzenészként kezdte pályafutását. Pedig így volt: négy évvel azután, hogy családjával együtt az új-zélandi Auckland városába költözött, már basszusgitáros-énekesként állt első zenekara, az elegáns The Scavengers - magyarul "Utcaseprők" esetleg "Dögevők" - névre hallgató formáció élén. (Fotók: Dead Can Dance és Brendan Perry Facebook-oldala) 

Két évvel ezelőtti telt házas koncertje után 2019. április 12-én visszatér Passenger az Akvárium Klubba, hogy bemutassa legújabb, Runaway című albumát.

A minap volt 70, de nem nagyon érdekelte a születésnapja. Aznap kiültek a kertbe a barátaival, és ahogy meséli, “elvoltak". Október elején adott pár teltházas koncertet az Arénában, de erről sem beszélgettünk. Presser Gábor azonban ebben az interjúban szokatlan nyíltsággal vallott gyerekkorról, az első dalokról, mentorságról és a skatulyák értelmetlenségéről, “fekete" és “fehér" zenéről, zenei idézetről, lopásról, lassúságról és a Jóistenről. (Fotó: Erdélyi Gábor)

Ezen a héten már volt Rockmaratonhoz kapcsolódó hírünk, hiszen pár napja tették közzé az Akela idei fesztiválon adott teljes koncertjét. Emellett továbbra is szállingóznak a nevek, ezúttal ismét három nemzetközi fellépőt jelentettek be a szervezők, és a szokásos menetrend szerint újabb 11 hazai zenekart is. Ajánló a hajtás után. 

Ugyan a Ramones évtizedek óta feloszlott, és az eredeti felállásból senki sincs már az élők sorában, működésük ideje alatt a rockzene legendás csapatai közé tartoztak, és ha csak belegondolunk, mennyi zenekarra voltak hatással, már az alapján simán az év egyik legérdekesebb rockzenei témájú kiadványának ígérkezik a gitáros Johnny Ramone Commando című önéletrajza, ami néhány napja jelent meg a Konkrét Könyvek gondozásában. A könyvet maga a gitáros írta, az ilyenkor megszokott társíró nélkül, az előszót pedig a zenekar első dobosa, Tommy Ramone, azaz Erdélyi Tamás fogalmazta, szóval valószínűleg ennél autentikusabb kötet nem nagyon jelenhet meg a zenekarral kapcsolatban. A magyar változat a seregnyi hasonló témájú könyvet jegyző, legutóbb Al Jourgensen önéletrajzát fordító Dudich Ákos munkája. A könyv elérhető a Popshopon, a folytatásban pedig bele is olvashatsz egy rövid ízelítő erejéig. 

Igen kellemetlen hírek érkeztek a Cannibal Corpse felől, ugyanis Pat O'Brien gitárost betörés és hatósággal való fegyveres szembeszegülés vádjával letartóztatták. A WFTS Tampa Bay értesülései szerint helyi idő szerint hétfőn este 7 óra körül O'Brien betört egy szomszédos házba a floridai Northdale-ben, miután egy másik forrás szerint saját lakásában tüzet okozott, gyaníthatóan robbanó lőszerekkel.