Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

2019 utolsó hétvégéjén, 40 éves korában elhunyt Elijah Nelson, akit a Black Breath nevű seattle-i death metal zenekarból lehetett ismerni. A halál oka nem ismert, a nyilvánosság felé, legalábbis. A hír először olyan zenekarok oldalán jelent meg, akik közeli kapcsolatban voltak a zenésszel, majd a zenekar kiadója a Southern Lord is kitette. Végül pár órája megjelent a Black Breath Facebook-oldalán is, ahol egyrészt tisztelegnek elhunyt zenésztársuk előtt, másrészt leírják, hogy nincs tervben sem lemez sem koncert a zenekar részéről. Az ok valószínűleg nem Nelson halála, ugyanis a csapat oldala ezelőtt három éve frissült utoljára. Nelson egyébként többször járt Magyarországon is a zenekarral, a Dürer Kert kistermében kegyetlen jó koncertet adtak, de a nagyteremben sem voltak rosszak a Nasum búcsúja előtt. 

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A képen látható csávó a punkos death metalt játszó Black Breath dobosa. Pár napja elcsapta egy autó, több helyen eltört a lába, műteni kellett, de már jól halad a gyógyulása. Mindezt csak azért mondjuk el, mert a Black Breath az egyik legjobb Entombed-másolat zenekar, akik jelen pillanatban simán leverik az eredetit is. Megmutatjuk miért!

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nasum, Black Breath @ Dürer Kert, 2012.09.30.

A vasárnap esti Nasum-koncert beharangozójaként számtalan helyen leírták, hogy a svéd zenekar életművével megmutatta, hogy a kegyetlen gyors grindcore-ban is lehet keresnivalója annak, aki amúgy messzire szalad a műfaji sajátosságként alkalmazott millió bpm-es kalapálást hallva. Még ha én személy szerint nem is menekültem soha a cséphadaró elől, az biztos, hogy még Napalm Death-kedvelőként sem ástam a stílus mélyére zenekarok után kutatva, szóval akár még élő példája is lehetek annak, ahogy a Nasum elkezdte popularizálni a grindcore-t, ezzel rajongóvá téve az olyanokat is, mint én. A svédek ugyanis nem csak a keménységre, az öncélú gyorsaságra mentek rá, hanem dalokat, fogós témákat írtak, amiket aztán olyan hangzással öltöztettek fel, hogy a csodájára járt a világ. (Fotók: Juhász Edina)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Szeptember 30-án, vasárnap este fellép a Dürer Kertben a Nasum. A svéd grindcore zenekar épp karrierje csúcsán trónolt, mikor Mieszko Talarczyk gitáros-énekest a halálba sodorta a 2004-es indiai-óceáni szökőár. Ezután a csapat feloszlott, 2011-ben viszont úgy döntöttek, hogy egy világ körüli turnéval búcsúznak el a közönségtől, ahol Talarczyk énekét Keijo Niinimaa, a finn Rotten Sound frontembere pótolja majd. Rajta kívül csak volt Nasum-tagok alkotják a zenekart. A vasárnapi koncerten olyan 30 dalos szettet kell majd várni, de valószínűleg így sem lesz egy órás a fellépés. Az est vendége az amerikai Black Breath lesz, akiket akár annyival is el lehetne intézni, hogy nagyon fasza kis Entombed-számokat írnak, de azért bennük több a hardcore és d-beat, mint a svéd legendákban. Ők egyébként már jártak egyszer nálunk, és egész klassz kis koncertet adtak annak a néhány érdeklődőnek, akik ismerték egyáltalán őket akkor. Ráadásul ők lemezbemutatót is tartanak, lévén most jelent meg nemrég a második stúdióalbumuk. Lentebb tekerve kis ízelítő található a zenekarokból.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Washington állambeli Bellinghamből származó Black Breath eddig egy EP-t és egy nagylemezt jelentetett meg, mióta 2006-ban elindult. Az egyik legjobb Entombed-copy zenekar március 27-én adja ki Sentenced To Life című második albumát, amiről a Mother Abyss dalt akár itt a Lángoló Gitárokon is meg lehet hallgatni. Stílusbeli változást senki ne várjon, sőt, mi sértődnénk meg a legjobban, ha nem azt a láncfűrészhangzású  punkos death 'n' rollt kapnánk, amit élőben is bemutattak pár éve Budapesten. A lemez producere amúgy ismét a Converge-gitáros Kurt Ballou volt, ami hallatszik is az alábbi dalon.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A legegyszerűbben úgy lehetne a péntek (november 12.) este a Dürer Kertben fellépő Black Breath-t leírni, hogy ez a zenekar az Entombed amerikai kistestvére. A stílusuk szinte teljesen ugyanaz, mint a svédeké, de annyiban azért mégis különböznek, hogy sokkal több a d-beat a zenéjükben, ezen kívül a hangzásuk is olyan, mintha nem csak egy, hanem egyszerre négy láncfűrész pörögne az ember füle mellett. Persze ez nem csak a szerencsén múlott, hiszen az idén megjelent Heavy Breathing megszólalásáért a Converge zaj-atyaúrisetene, Kurt Ballou volt a felelős. A Nehéz légzést hallgatva amúgy a Doomriders is beugorhat többször az embernek, tehát ebből kiindulva a Black Breath igazi rock and roll zenekar, csak éppen a nagyon-nagyon morcos fajtából, abból, ami koncerten üt a leginkább, de ott aztán jó nagyot. Melegít nekik a hazai underground zászlóvivője, a groove-os death metalt játszó Nadir, valamint a Wasted Struggle, akik hardcore-ba gyökeredző zajzenét nyomnak rövid, egy-két perces kirohanásokkal.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Eheti klipválogatásunkban vannak öldöklő robotok a Flying Lotustól, autós-motoros akció hülye maszkokkal és jelmezekkel a My Chemical Romance-től, fight club lányoknak Juliette Lewistól, egy hatalmas nyúlszörny a Massive Attacktől, régi legendás rockernek öltözött mai trendi rapper Kid Cuditól és Kanye Westtől, szovjet űrdráma a Wolf Parade-től. Ezek mellet fává változtak az Anti Fitness Club tagjai, Ákos új klipjében pedig a tengeren vándorol.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A zenei élet egyik legrondább irányzata a crustcore, de a death metalból indult Entombednek köszönhetően elismert stílus a metál undergroundban. A d-beat ütemre, a zörgő gitárokra, a morgó basszusra, és az üvöltöző vokálra épülő hangzás egyik jeles képviselője a szűken ötéves Black Breath. A myspace oldalukon az új lemezükről két szám is fent van. A Kurt Ballou (Converge) szakértelmével készült hangzás pontosan olyan, amit egy ilyen zenekartól elvár az ember. Csúf, és zajos. A Black Breath abban jobb a többi, hasonló zenekarnál, hogy jó dalokat ír. A We Who Cannot Be Named például a stlíusra amúgy is jellemző doom hangulattal indít, amiből egy szokásosnak mondható d-beat csépelés alakul ki. A hangulat, és a lendület példaértékű. Nem mondható, hogy a kórus könnyen beleül a fülbe, de hallhatóan nem is a könnyű befogadás a célja a zenekarnak.