Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Bring Me The Horizon – Sempiternal
(Epitaph)
A metálzene jelenleg leginkább túljátszott, és a legkevesebb tartalékkal rendelkező iránya a metalcore vagy a deathcore. A fiatal korosztály, konkrétan a tinik ebben találják a legtöbb kapaszkodót, ha éppen nem dubstepre akarják szétcsapni az agyukat. A kiüresedett stílust még nem mindenki próbálja levetkőzni, de meglepő módon, éppen a közülük legnépszerűbb Bring Me The Horizon az, amelyik intenzíven dolgozik rajta, már az előző lemezével is ezt tette, de az újjal még inkább.
Pedig ha a kölyökképű zenekarra nézünk, az érett gondolkozás a legutolsó tulajdonság, amit feltételezünk róluk. Persze, ez prekoncepció, ami nem szép dolog, de az úgynevezett komoly zenehallgatók a Bring Me The Horizont messze elkerülik, és jó ha nem köpnek is mellé. A milliós rajongótáborral rendelkező zenekar nem valószínű, hogy fikázókat akarja meggyőzni, de önmagának is felállított egy mércét a legújabb albummal, a Sempiternallal. Felnőtt lemeznek lehetne mondani, ha Oliver Sykes kiabáló hangja nem hasonlítana egy kamaszodó kismalacéhoz.