Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ötödször rendezi meg a Budapest Folk Festet a Fonó Budai Zeneház. Április 21-27. között öt helyszínen lesznek nép- és világzenei koncertek és események, fellép mások mellett a Dresch Quartet, a Csík Zenekar, a CimbaliBand és a baszk Juan Mari Beltran. A Fonó 2010 óta minden tavasszal megrendezi a folk fővárosi ünnepét, bemutatva a nép- és a világzene legnevesebb hazai és határon túli képviselőit, valamint rangos külföldi művészeket. "Múltunk a népzenén keresztül találkozik a jelennel, ahol megannyi zenei virágot hajtva alakítja a jövő kultúráját. A Fonó hivatása, hogy ezt a folyamatot segítse" - fogalmazott Horváth László fesztiváligazgató a szervezők MTI-hez eljuttatott ajánlójában.
Kelet-Európa és Kurdisztán egy-egy nagyágyújának bevetésével veszi kezdetét a 3. Budapest Folk Fest, Magyarország egyik legjelentősebb világzenei fesztiválja a Művészetek Palotájában. Az április 29-ei este első részben Lajkó Félix és szabadkai barátai tartanak bemutatót energiafelszabadításból. Az ördög (népi) hegedűsként is ismert művész új lemezére készülve ezúttal citerázni fog. Második kedvenc hangszerén is szabad zenét játszik, mert számára teljesen mindegy, hogy amiből hangokat hív elő, azon négy húr van, netán több, vonóval kell megszólaltatni vagy pengetővel. A kifejezés vágya, a természetesség igénye, az ösztönvilágban való megmerítkezés képessége határozza meg zenélését, amely nemcsak őt szokta transzközeli állapotba sodorni, hanem közönségét is. Hasonló hatással van hallgatóira a "kurdok királyának" nevezett Sivan Perwer is, az 1976 óta németországi emigrációban élő, Törökországban született költő, előadóművész és tanár, aki a koncert második felében lép fel. "Virágok mögé rejtett ágyúk" – mondta egykor Schumann az ugyancsak politikai emigráns Chopin zenéjéről, s e jellemzés tökéletesen illik Sivan Perwerre is. Igaz, nála olykor nem is annyira rejtettek azok a bizonyos ágyúk. Nyíltan politikai művészet az övé, amelynek köszönhetően széles körben ismertté vált a hetvenes évek elején. Éppen akkor, amikor dalait Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban betiltották, és kazettáinak birtoklásáért börtön, szélsőséges esetben akár halálbüntetés is járhatott.