2009.07.14. 14:38 – _fá_

Spanom, a Jack

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

The Dead Weather - Horehound
(2009 Warner)

 „Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki sokszor elkísér.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki mindent elmesél.”

Énekelte Zalatnay „a sitten zavartak a csöcseim” Cini örökbecsűjében. Nos, ezek alapján nekem Jack White a barátom. Amellett, hogy baromi sokszor elkísért már hol a White Stripes-szal, hogy a Racounters-szel (meg Alicia Keys-szel is megpróbáltak már vállvetve kísérgetni, de leráztam őket), és eközben úgy éreztem, mindent elmesél. Nem a szóban (valljuk be, Jack soha nem a művészi igényességű dalszövegeiről volt híres), hanem nonverbális úton, csupán gitáron. Elmesélt mindent a könnyűzene történetéről, még a B.B. időkről is (Before Beatles), amikor a gitárzene leginkább kéregetéshez készült háttérzenének számított.

Szerintünk: (4,5/5)
Szerintetek: (4,7/5)

lemezkritika rock jack white dead weather ezt hallgasd



süti beállítások módosítása