Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Azt igazán nem mondanánk, hogy az Extrawelt lemezenként változik, de az a helyzet, hogy a német duónak olyan érzékkel sikerült megtalálni a szinte azonnal felismerhető saját hangját, a 2008-as Schöne Neue Extrawelt című bemutatkozó lemezen, hogy nem is lenne nagyon érdemes mást várni tőlük. A technóból induló zene lényegi kérdése: mennyire lehet rideg és sötét úgy a hangzás, hogy benne marad a house-os laza lüktetés, az acidos szétesés és a sokszor a Radiohead környékéről érkező intelligencia? Az Extrawelt szerint jó sokáig, és egyáltalán nem véletlen, hogy a zenéjüket már nagyon rég nem csak a technósok értékelik nagyra, de még azt a kört is meg tudja fogni, ami amúgy nem annyira fogékony az elektronikus zenére. Január 20-án, szombat késő este az Akváriumban már harmadik lemezüket is mutatják be, és mivel annyira gyakran azért nem járnak hozzánk, mindenképp érdemes kipróbálni, milyen meghitt tud lenni pár jókor elhelyezett zaj a dobgépre.