Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Schuster Lóránt P. Mobil-vezetőnek kijött egy könyve, a Kaptafa. Nem vállalta senki a kiadást, szóval szerzőiben jelent meg vécépapíron, ahogy Schuster mondja. Azért nem kockáztatott senki, mert alaposan alázza a zenésztársait benne, Schuster számít is a perekre. A Blikk idézett is belőle, aminek a lényege, hogy
- Révész Sándor nem mozdul meg egymillió alatt, de legalább udvarias.
- Vikidál Gyula a jellemtelenség szinonimája. Schuster állítja, hogy miközben a P. Mobillal lemondta a műsort betegségre hivatkozva, addig a Dinamittal lemezt vett fel, a kórházból kijárva. A Dinamit különben is egy nagy fika.
- Gyakorlatilag ő alapította a Hobo Blues Bandet azzal, hogy Hobót leválasztotta a P. Mobilról. Előtte másfél éven keresztül cipelték körbe az országba, de senkinek nem kellett, nem szerették, rühellte a közönség.
- Presser Gábor szerint a P. Mobil parasztrock, szóval akik hallgatják, azok parasztok.
- Som Lajos, mint zenész nem létezik, gyakorlatilag nem ismeri a hangszerét.
A könyv csak háromszáz oldalas, szóval hamar lehet vele végezni biztos. Csak a P. Mobil-koncerteken és neten lehet kapni. (Fotó: P. Mobil mediakommandó Kántor Attila)


Kedd hajnalban tragikus hirtelenséggel elhunyt Kőrös József, a Hobo Blues Band alapító gitárosa. Kőrös (a képen csíkos pólóban) eredetileg az Androméda gitárosa volt, ahonnan az Ikarusba került, majd ennek feloszlása után 1978-ban többedmagával megalapította a Hobo Blues Bandet, ahol egészen 1983-ig zenélt. Buksi, ahogyan a szakmában hívták, az első két Hobo Blues Band-lemezen játszott, fellépett a legendás Fekete bárányok koncerten, és a Kopaszkutya című filmben is szerepelt. Távozása után főleg popprodukciókban vett részt. Többek között zenélt Zalatnay Saroltával, Korda Györggyel, Koós Jánossal és Kovács Katival is. Később a vendéglátásban helyezkedett el külföldön. 2008-ban ő is fellépett a Hobo Blues Band harmincadik születésnapján a
Még pár éve is döngött a piac a folk és a világzene alatt, csőstül jöttek ki a lemezek, működtek a jól bejáratott kiadók, újak alakultak, és bár látszott a hanyatlás, mintha ezeket a színtereket kevésbé kezdte volna ki a körvonalazódó válság. Most azonban nem a zeneipari helyzet a főtéma, egyszerűen csak utánanéztünk, mik a megjelenések kedvenc kiadóinknál. Szomorúan konstatálhatjuk azonban, hogy a patinás, és különösképpen izgalmas katalógussal bíró kiadó, a Kiss Feri-féle Etnofon pár hónapja beszüntette tevékenységét, lemezeit akciósan kiárusította – nyilván ez utóbbi húzás persze a szemfüles, és a még vásárolni hajlandó zenerajongókat nem érintette rosszul. A hazai piac egyik legjobb terjesztője, a Hangvető mögött álló FolkEurópa kiadó is behúzta a kéziféket, ahogy hallani, nincs is tervbe véve mostanában semmi, utoljára a Magyar Népzenei Antológia című dupla, multimédiás kiadvány jelent meg, ami nem elsősorban a nagyközönségnek készült, inkább egy részletekre érzékeny szűk réteg ruház be rá, már ha egyáltalán.
A városi legenda szerint azzal önmagában még nem volt baj, hogy Tátrai Tibor egy méretes spanglival a zsebében érkezett a Három Kívánság tévéműsor felvételére valamikor a kilencvenes évek első felében. A dolog csak attól vált némileg pikánssá, hogy a Tátrai Band produkciója után következő attrakció egy olyan kissrác kérésének teljesítése volt, aki igazi rendőrkutyát szeretett volna megsimogatni. "És tessék, kedves gyerekek, máris érkezik a stúdióba Kovács III százados és beosztottjai, az őrmesteri rangban szolgáló Cézár és Morzsa, a két drogkereső németjuhász. Ööö... Látjátok, gyerekek, Tibusz bácsit mennyire szeretik a kutyák? Nagyon szeretik... Nagyon, úgy látszik, de azért Pistike, te is megvakarhatod a fülük tövét..."