2018.07.23. 13:35 – _fá_

Az új Deafheaven-lemezről érdemes beszélni

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

deafheaven_ordinari.jpg

A múlton való kesergés egyik alapvető része, hogy az ember felemlegeti, hogy például mennyivel jobb zenék születtek, és bárcsak ott lehetett volna igazán közel mondjuk a Revolver, a Number of the Beast, a Reign in Blood vagy a London Calling születésénél. A múlton való kesergés nekem mostanában egyébként is hobbim, egy egész cikket szenteltem a stadionrockzene szép lassú szomorú kimúlásának, utána még egy Rolling Stones-koncerten is keseregtem kicsit belül a gitárzene mai állapotáról, a lemezkritika műfaját pedig évek óta kerülöm, hiszen még csak igazán érdekes lemezeket is csak ritkán sodor elém az élet, azt a pár használhatót meg sokkal gyorsabb megkeresni Spotifyon, mint elolvasni róla az én vagy egy másik unatkozó hülye írását. A nagy bölcselkedésben pedig majdnem észre se vettem, hogy 2018-ban a poszt-black metálban utazó amerikai Deafheaven kiadott egy lemezt, amiről végre érdemes beszélgetni.


lemezkritika metál black post shoegaze ezt hallgasd deafheaven



2018.05.17. 14:34 – dankógábor

Magabiztos ugrás a sötétségbe - Az új Arctic Monkeys-lemezről

Arctic Monkeys - Tranquility Base Hotel & Casino (Domino)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

am2018allo.jpg

Az új Arctic Monkeys-lemez akkor lett volna igazán sokkoló, ha a tagok nem spoilerezik el több interjúban, hogy ezen aztán ne keresse senki a gitárokat és hogy ennek igazából Alex Turner frontember szólólemezének kellene lennie, aki ráadásul zongorán írta meg az egészet. Ezek után, még előzetes kislemez nélkül is nyilvánvaló volt, hogy nem a táncolható ütemeken lesz a hangsúly, és hogy valami teljesen másra kell felkészülni. Aki pedig hallott (hallgatott) már több Arctic Monkeys-lemezt is az életében, az nagyjából tudhatta is, hogy mire.


lemezkritika arctic monkeys rock ezt hallgasd



2018.03.09. 09:36 – Rácz Mihály

Ha már folk,

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

esszencia.jpg

akkor legyen egyértelmű, bár a sokadik körök is megfutottnak tekinthetők, jelennek meg máig megkerülhetetlen jóságok a műfajban (miközben persze fáj műfajként hivatkozni rá, és nem alappillérként), természetesen igen különbözőek. Mindenesetre most innen indulunk, autentikus tájékról, mégpedig olyanról, aminek szépsége és marasztalása kifejezetten jelenvalóság, azaz úgy tekintünk körbe, a múltat is beleértve, hogy itt minden csillanóan friss és az ember teljességét szólítja meg.


lemezkritika folk világzene ezt hallgasd



2017.12.03. 13:30 – Rácz Mihály

Csak nem itt van az év albuma? - Új lemezek, műfajokat és kategóriákat beelőzve - második kör…

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

takacseszter_1.jpg

Legutóbbi merítésünkkor fontos világzenei lemezek kapcsán jártunk be szédítő magasságokat és mámorító mélységeket, most sem lesz ez másképp, legfeljebb jobban elmerészkedünk autentikus folk, sőt popzenei irányokba is, de ebből az utazásból természetesen feltöltődve és megerősödve keveredünk ki, már ha szándékunkban áll ilyesmi.


lemezkritika folk világzene ezt hallgasd



2017.11.14. 09:13 – -dj-

Ez az igazi folkmetál – Az Aebsence és a Perihelion új lemezéről

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Két olyan zenekarról lesz szó, akik a rétegzene rétegműfajában zenélnek, ráadásul Magyarországon, ahol ez még alsóbb szinteket jelent, mármint népszerűségben, nem minőségben. Az Aebsence kettejük közül a kevésbé aktív, sőt, kimondhatjuk, hogy koncertek terén gyakorlatilag egyáltalán nem aktív, míg a Perihelion gyakran koncertezik, és egyre gyakrabban. A két együttesben van egy közös pont: mindkettő használja ihlető forrásként a magyar népzenét, amit rockkal és metállal kevernek. A végeredmény azonban eléggé különbözik, mivel a két zenekar teljesen más irányból érkezik.


lemezkritika folk rock metál black aebsence ezt hallgasd perihelion



2017.10.13. 09:39 – -dj-

Hé haver, ne rinyálj már! - Leander Kills-lemezkritika

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

elet_a_halal_elott_cover.jpg

Egy ismert magyar rockzenész kérdezte tőlem nemrég, hogy értem-e a Leander-jelenséget, mert ő csak azt látja, hogy egy Leander Kills-koncerten borzasztó nagy dráma van (mármint sírás-rívás). Azóta többször is gondolkoztam ezen, mert kapásból csak azt tudtam mondani, hogy biztos szeretik a lányok az énekes-basszusgitáros kisfiús mosolyát, meg hogy a zenésztársai is jóképű srácok, ez pedig vonzza a csajokat. Ez nyilván felületes megközelítés, alaposabban megnézve a dolgot viszont több tényező van, amitől ma Magyarország egyik legrentábilisabban működő metálzenekara a Leander Kills.


lemezkritika metál leander kills



2017.10.08. 10:05 – Lángoló Gitárok

"Tudod, az a hülye mozgású csávó" - Alex Cameron ismertető és az új album lemezkritikája

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!


Melodikus légkör, kissé groteszk, de nagyon is valós karakterek, kínosan ismerős élethelyzetek és karcolatok, kopottas, kora nyolcvanas évekbeli szintis, kongás, gitáros hangzás. Zene valahonnan az irónia és a paródia mezsgyéjéről. Önmagát Ausztrália első számú szórakoztatóművészének tartó Alex Cameron és üzlettársa, Roy Molloy szaxofonos előrukkoltak második albumukkal. A Forced Witness szeptember 8-án debütált a Secretly Canadian gondozásában. Ismertető és kritika.


lemezkritika Alex Cameron



2017.10.06. 10:25 – Rácz Mihály

Ha legközelebb újjászületek... - Új magyar lemezek, műfajtól függetlenül,

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

papaver_cousins.jpg

sőt, műfaji függőségben akár, és bár van ahol már a borítón megneveződik a zsáner, de ott ez elengedhetetlen is. Szóval van itt minden a folktól és pszichedéliától a hardcore-ig, és direkt a legfinomabb szövésű ambienttel kezdünk.


lemezkritika ezt hallgasd



2017.09.26. 12:12 – -dj-

Ez a Foo Fighters legjobb lemeze?

Lángoló Kritikák

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

foo-fighters-concrete-and-gold-album-cover-1497972953-1505837479.jpeg

Előre szólok, hogy néhány megjegyzésem lehet fel fogja bosszantani a Foo Fighters fanatikus híveket. Nekem egyébként már az is meglepő, hogy a Foo Fightersnek egyáltalán fanatikus rajongói vannak. Nem azért, mert rossz a zenekar, mert nem az, csak annyira kellemes, annyira simulékony, annyira vadulásmentes, hogy nem várna az embere ennyire szélsőséges érzelmeket. Nekem mindig is ez volt a bajom a zenekarral. Hallom, hogy jók a dalok, hallom, hogy tehetséges dalszerzők, de a bomba valahogy minden dalnál a vödörben marad, a zenei feszültség mindig elmegy a határig, de aztán nem lépi át azt, pedig annyira várnám.


lemezkritika rock foo fighters ezt hallgasd



süti beállítások módosítása