Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Edina Juhasz (@edicsek) által közzétett fénykép, 2015. Nov 22., 13:12 PST

 

„Arcfestés meg patacipő? Belőlem ti nem csináltok buzit!” – ha anno Gene Simmons hasonlóan reagált volna a KISS imidzsére vonatkozó elképzelésekre, akkor kaviár helyett jó eséllyel ma is sóletkonzervet tárolna a családi hűtőben. Ha a Lordi tagjai hasonló ruházatban lépnek színpadra, mint a Lord tagsága, akkor legfeljebb a Torzított Kantele Tehetségkutatót nyerik meg egy finn rockkocsmában és nem az Eurovíziós Dalfesztivált. És ha a Ghost zenészei nem vállalják, hogy életük egy soha véget nem érő Halloween-partyval lesz egyenértékű, akkor ma ők is Kék Yuk-méretű helyeken koncerteznének, mint a kísértetiesen hasonló zenében utazó Year Of The Goat. A békétlenebb metálrajongók számára már ez is elegendő indok arra, hogy utálják Papa Emeritust és a névtelen vérszopókat, ám legtöbben mégis a zenekart övező ajnározást kifogásolják. (Ez utóbbi pedig valóban jogosnak tűnhet – egészen addig, amíg nem szembesülnek vele, hogyan is teljesít élőben gyűlöletük tárgya.) Na, nem mintha a Barba Negrában bármi is utalt volna arra, hogy a Ghost jelenleg a rock/metálszíntér egyik legfelkapottabb csapata. Hasonló nézőszámot talán még az Iron Maiden kiégett kabalájánál, Eddie-nél is lerobbantabb Paul DiAnno is össze tudott volna hozni, ha nagyon megerőlteti magát. (Persze, azért nem volt nehéz párhuzamot vonni a gyenge félház és a 8-9000 forintos jegyár között.)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

November 22-én első alkalommal lép fel nálunk az okkultista popzenét rockzenét játszó Ghost. Lehet is tőlünk jegyet nyerni a bulira, amivel még találkozni is lehet a zenekarral. Akinek viszont ez nem jön össze, próbálkozhat máshol is Budapesten, akár már a koncert előtti nap. Ezt a jobbról az első jobbról a második balról az első balról a második balról a harmadik az egyik Nameless Ghoul árulta el nekünk telefonban, mikor rácsörögtünk.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

November 22-én a Barba Negra Clubban lép fel napjaink egyik legjobban hájpolt rockzenekara a Ghost. Ennek apropójából csütörtökön beszélgettünk is az egyik taggal (nem tudjuk melyikkel, de nem III. Emeritus pápával, mert ő a megszólaltatott Ghoul szerint csak kiscsicska a zenekarban), szóval majd lesz interjú hamarosan a Lángolón. Addig viszont lehet játszani, méghozzá két darab páros belépőért, amihez még egy meet & greet is jár, tehát valamilyen formában lehet majd találkozni a tagokkal. (Erről szeretnénk majd képeket a nyertesektől, ha lehet!) Ehhez az alábbiakat kell tenni:

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

November 22-én a Barba Negra Klub körül mászkálva lehet majd találgatni, hogy mégis ki van a maszkok mögött. A kamuokkult popmetál csapat augusztus végén adja ki harmadik lemezét, amin a harmadik Emeritus pápa énekel majd, aki természetesen tök ugyanaz, mint az első kettő, de így valószínűleg viccesebb. Az biztos, hogy az eddig bemutatott dalok alapján erősebb lesz a Meliora, mint az előző lemez volt. A koncert meg tuti érdekes szórakozás lesz bárkinek, nem csak metálosoknak. Alább a vágatlan sajtóanyag.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A The Devil’s Blood feloszlása óta még senki nem vált méltóvá arra, hogy elfoglalja a női énekessel felálló okkult-psych-prog-doom-retro rock/metal zenekarok trónját. Sem a Jex Thoth, sem a Blood Ceremony, sem a Jess And The Ancient Ones, sem a Purson, sem a Royal Thunder, sem az Avatarium – a sor tetszés szerint folytatható – nem igazán alkalmas a szerepre, mert bár a maga módján mind kiváló, azért mindből hiányzik valami a királynőséghez. Akár valamelyik jelző a fentiek közül a rock/metal előtt, akár csak úgy általában az ördögi szikra. A Mansion sem trónkövetelő, leginkább azért nem, mert az okkult jelző rá végképp nem érvényes.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

34 éves korában elhunyt Selim Lemouchi, a tavaly feloszlott Devil’s Blood alapítója, gitárosa és dalszerzője. A zenész halálának hírét először a Ghost zenekar írta ki a Facebookra, majd később a Devil’s Blood volt menedzsere, és a Roadburn fesztivál főszervezője is megerősítette. A pletykák szerint Lemouchi öngyilkos lett, ugyanis a gitáros már beszélt is korábban erről, illetve ez a bejegyzés is csak ezt erősíti, de hivatalos jelentés még nincs. 2013-as feloszlásáig a holland Devil’s Blood a bennfentesek számára az egyik legjobban körülrajongott okkult rockzenekar volt. Összesen két nagylemezt adtak ki, illetve tavaly megjelent egy demókból álló kvázi album. Lemouchi a feloszlás után, vendégek segítségével Selim Lemouchi & His Enemies név alatt összerakta az Earth Air Spirit Water Fire című albumot. Egyelőre úgy tűnik ez lesz az utolsó kiadott munkája, bár azt beszélik számos Devil’s Blood-felvétel lapult még a fiókjában. Ezek megjelenése viszont Lemouchi halálával teljesen bizonytalanná vált.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Uncle Acid & The Deadbeats @ Bécs, Arena, 2013.12.06.

Kebelparádé, erotikus jelenetek, fekete-fehér filmek részletei, Charles Manson – látvány szempontjából kifogástalan koncertet adott Bécsben napjaink egyik legfelkapottabb retro/okkult rockbandája, az angol Uncle Acid & The Deadbeats. A csurig telt Arenában persze szólt a zene is, nem is akárhogyan. Kiderült, hogy a Black Sabbath európai turnéján előzenekarként játszó csapat erejéből menet közben még tökéletes önálló fellépésekre is telik. 

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (5/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Az a helyzet, hogy annyira bírjuk a Year Of The Goat zenekart, hogy miattuk képesek lettünk volna még év végi listát is módosítani utólag. "Ezek a dalok jók. És nemcsak hogy jók, de többet is adnak, mint pusztán a hangok élvezetét – ez meg már olyasmi, amit úgyse lehet leírni, vagy érezzük, vagy nem." - ezt írtuk a csapat tavalyi lemezéről. Slágeres okkult rock amúgy, amit ez a svéd csapat játszik. A zenekar november 21-én játszik a Kék Yukban. Annak, aki még több támpontra vágyik, idézünk a buli sajtóanyagából: "Olyan neveket szokás emlegetni velük kapcsolatban mint például a Pentagram a Black Sabbath vagy a Wishbone Ash." Szóval igazi pszichedelikus retro rock party lesz sok koponyával, ahol az előzenekar szerepét a jóval durvább, de szintén okkult töltetű Svoid tölti majd be. Természetesen kicsit lejjebb tekerve van zene is.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Jex Thoth – Blood Moon Rise
(I Hate Records)

Tavaly azt jósoltam, 2013 nagy éve lesz a retró rocknak, de már most be kell látnom, hogy tévedtem. Ugyan az érdeklődés, egyelőre legalábbis úgy tűnik, nem csappan a közönség részéről, és újabb zenekarok is szép számmal bukkannak fel (ahogy az lenni szokott, egyre több a selejt), a húzónevek más-más okból sorra csalódást okoznak. A The Devil's Blood, legnagyobb sajnálatomra, visszatért a nemlétbe, habár a nemsokára megjelenő utolsó lemezük dalai még így, demós verzióban hagyva is messzemenően bizonyítják, lett volna még jogosultsága földi tartózkodásuknak. A Ghosttól az Infestissumam nem rossz, és hype-olják is rendesen, de szórakoztató mivolta sem feledtetheti, hogy sekély e kéj. A titkos reménységek közül az Uncle Acid & The Deadbeats rendesen feladta a leckét rajongóknak és kritikusoknak egyaránt, a Purson viszont könnyűnek találtatott, legalábbis nálam. A Blood Ceremony még villanthat május végén érkező harmadik nagylemezén, igaz, a már ismert két szám nem ígér túl sok jót. Csendben érkezett viszont egy album, amelyet kevesebben vártak, mint mondjuk a Ghostét, de jóval többet adhat percnyi élménynél.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (4,5/5) - 1 2 3 4 5