Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nagyon bírtam annak idején a Paradise Lost zenekart. Egészen az 1995-ös Draconian Timesig. Utána fokozatosan elvesztettem velük a kapcsolatot. A 2001-es Believe in Nothingot talán már nem is igazán hallottam. Az utóbbi albumoknál pedig csak a még mindig bizakodó öcsémet kérdeztem meg, hogy érdemes-e energiát fecsérelnem rájuk, ő meg mondta, hogy nem, unalmas. Most viszont olyan történt, amit nem hittem volna. Meghallgattam ezt a Beneath Broken Earth című számot, aminek itt van alább a próbatermes, de azért hangulatos klipje, és már vagy ötödszörre indítom újra.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A június elsején megjelenő új Paradise Lost-albumról felkerült a Youtube-ra a nyitószám, és első nekifutásra teljesen rendben van a zene. Aki valamennyire követte a Nick Holmes vezette csapat eddigi nyilatkozatait azt nem érheti meglepetésként, hogy visszakanyarodtak valamennyire a 20-25 évvel ezelőtti dolgaikhoz és egészen doomos, sőt death metalos elemeket is felhasználtak most a The Plague Within című, sorban a tizennegyedik  lemezükön. Holmes felülmúlja eddigi önmagát és a tavalyi Bloodbath-os figurához képest itt még változatosabban és mélyebben hörgi el fájdalmait, ám megtartva a dallamos tiszta éneket is. Akik a Host-lemezükkel ismerték meg a zenekart, azok messzire kerüljék el az újat, minden más Paradise Lost rajongónak viszont bőszen ajánlott a The Plague Within. (A többi új számba itt és itt lehet még belefülelni pár perc erejéig.)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A fél metalvilág döbbenten vette tudomásul, hogy a Bloodbath új énekese a Paradise Lostból jól ismert Nick Holmes lesz. Róla tudni kell, hogy a korai Paradise Lost-albumokon tényleg hörgött, ám a klasszikus Draconian Times albumra dallamosodni kezdett és a morgást teljesen el is felejtette. Részben azért ,mert műteni kellett a szemét a sok erőlködéstől (és most itt az hörgésről van szó még mindig) illetve, mert nem volt már kedve hozzá. Eltelt majdnem 20 év azóta és újra rájött, hogy okádni kell. Nekünk egyáltalán nem, mert elég meggyőző lett, hallgassátok csak meg alább.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Hiányzik a régi Paradise Lost, a vonszolós deathmetal, a nyomasztó hangulat? Élvezed ha egy szupergroup komolyan veszi magát és szívből zenél? Greg Mackintosh (Paradise Lost), Hamish Glencross (My Dying Bride), Adrian Erlandsson (Plost, At The Gates) a Vallenfyre képében újabb leckét ad az oldschoolból, most megjelent Splinters albumán. Új klip és egy másik új szám lentebb:

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Idén 25 éves a Paradise Lost, amit az angol metálzenekar turnéval ünnepel. Ennek keretében péntek este fellépnek a Rock Beach fesztiválon is Balatonszemesen. A fenti képen középen álló Nick Holmes énekessel beszélgettünk többek között arról, hogy volt-e olyan pillanat, amikor abba akarta hagyni, megbánt-e valamit és megrohanta-e most a nosztalgia.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Néhány óra múlva kezdődik a Rock Beach Fesztivál, amely három nap alatt harminc koncerttel várja a látogatókat. A magyar élvonal zenekarai mellett olyan külföldi sztárcsapatok is fellépnek, mint a Paradise Lost, az Overkill, a Gojira és a Sabaton. Mivel a hétvégére egyébként is hőség várható, érdemes Balatonszemes felé venni az irányt, és egybekötni a vízparti hűsölést három nap fémzenével.  A hajtás után videós kedvcsináló következik a fesztivál fő fellépőivel.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Paradise Lost – Tragic Idol
(Century Media)

A Paradise Lost visszafelé halad az időben. Már az előző lemezükre is ráfogtuk, hogy "vissza a gyökerekhez"-célkitűzéssel készült, de a Tragic Idolnál "gyökerebb" lemezt valószínűleg nem tudnak gyártani. Ez konkrétan visszatér az Icon-korszakhoz, amikor Nick Holmes szomorúan kiabálva énekelt három hangos dallamokat. Szóval érezhető, látható a cél, és ennek meg is felel a Tragic Idol, viszont nem jó lemez. Néhány szám üti meg csak a mércét, a többi maszatolás csupán, amiben van hangulat, de a zene öregesen és enerváltan szól. Persze, a metálszakma egyik legjobb dobosa (Adrian Erlandsson) zenél most velük, de a dinamika csak ott jelenik meg, a dallamok, a riffek, az ötletek viszont nem frissek. Az üveghangú gitártorzítás, a keserű szólók, a zúgó, búgó riffek ugyanolyanok, mint a Depeche Mode-időszakon kívül bármikor. Nick Holmes sem lett vidámabb, és kevésbé ironikus, de nem csak nem hihető, amit összehoztak, hanem sajnos nem is dicsérhető.

Szerintünk: (2/5)

Szerintetek: (3,8/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Heti válogatásunkban lesz Black Lips, Napalm Death, Samael és Paradise Lost, de benéz a Taken By Trees és a Hardcore Superstar is, a legdurvább viszont a végén van. Most csak annyit mondunk, hogy kötél.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Paradise Lost - Faith Divides Us-Death Unite Us
(Century Media)

Az úgy volt, hogy Nick Holmes énekes és Greg Mackintosh gitáros egy szép napon összedugta a fejét. „Húszévesek vagyunk, Greg, villantani kéne valamit. Adjuk ki a régi lemezeink újrakevert változatát díszes fadobozban? Az most egyre divatosabb!” „Halál, sötétség, világvége.” „Jó, akkor csináljunk egy jubileumi koncertet a spanokkal, aztán kihozzuk dupla DVD-n, na?” „Halál, sötétség, világvége.”

Szerintünk: (2/5)

Szerintetek: (4,1/5) - 1 2 3 4 5