Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az aktuális dalmegosztás akár az esti trip helyett is jó választás lehet, ugyanis legjobb darabjai valamilyen módon mind kötődnek a pszichedéliához, az elektro vagy a rock felől közelítik azt. Persze legtöbbjük azért bőven nem annyira elszállós, hogy élvezhetetlen legyen, mellettük pedig hip-hop, folk, punk rock, jegesmedve és meztelen csaj is szerepel a mostani válogatásban. Ha pedig valamelyik dal megtetszik, és támogatni szeretnéd kedvencedet, szavazz a poszt végén, amivel varázslatos föld körüli utazás helyett nagy-nagy örömöt szerezhetsz neki.
Cuki jegesmedvéket és jó csajokat mutogató klippel támogatja meg legújabb dalát a Bankrupt, ami Nem megyünk el címmel nem a tagok szomorú és válságos szexuális életéről, hanem a bevándorlás-kivándorlás kérdéséről szól. És persze hiába utalnak a videó feliratai is a globális felmelegedés miatt bajban lévő macikra, a szöveg áttételes, de annyira én most nem érzem erősnek, mint az előző videóiknál. Lehet, hogy ők is így érezték, és ezért próbáltak biztosra menni a klippel, de azért semmi baj nincs, a dal punk rock zenéje most is nagyon jó, és figyelemre méltó az is, hogy angol nyelvű verzióját többen látták, mint a magyart.
Legelső videóklipjét készítette el a pUnch nemrég, ami hamarosan Will Way címen kihoz egy nagylemezt is. Magát a videót a zenekar tagjai forgatták, a felhasznált szimbólumokat pedig tudatosan választották ki, hogy passzoljanak a szám történetéhez, ami az emberi jellem megromlását próbálja bemutatni. Méghozzá olyan stílusban, amiről nekem leginkább a Queens of the Stone Age jutott eszembe, ezek után pedig nem meglepő, hogy a Depravity a lista egyik legjobb száma egy nagyon vagány riffel.
A Kaktus érdekes keveréke az elektronikus zenének, a pszichedelikus gitárhangzásnak és az élő dobnak, de az egészben azért a pszichedélia a meghatározó. Ezt támasztja alá az a vetítés is, amit a Nizalowski Dóri Passed-énekesnő közreműködésével felvett Kimono című dal alatt láthatunk. Nekem alapvetően bejön ez a dolog, és nem csak én vagyok így ezzel, hiszen például az index idei dalversenyén is ott volt a zenekar a legjobb tizennyolcban. Ha már Kaktus és pszichedelikus zene, azt hiszem, egyszer kéne forgatniuk egy klipet valami fülledt sivatagban, tök jó stoner hangulata lehetne.
Sundowntempo – saját bevallása szerint ebben a stílusban alkot Kedves Péter a Belau projekt keretében, aki ez alatt azt érti, hogy a zenéjét a lassú ütemek és a napsütötte életérzés jellemzi. Ez utóbbit elég nehéz kiérezni az alábbi, Hegyi Dórival közös Island of Promise-ból, ami igazából egy modern elektronikus elemeket is felhasználó popdal, jól eltalált refrénnel. Kedves szerint a Belau üzenete az, hogy szakadjunk ki a hétköznapi pezsgésből és éljük meg a pillanatot. Ehhez a kiszakadáshoz persze passzol a szokatlanul explicit meztelenkedés a klipben, de nem vagyok biztos benne, hogy a fürdőruha olyan sokat tompított volna a videó amúgy ügyesen kialakított hangulatán.
Másfél évig tartott, mire elkészült a körülbelül ezerötszáz kézzel alkotott fázisrajz az alábbi kliphez, amelynek főszereplője egy testképzavarral küzdő, Olga nevű pénztáros. Olga a tükörbe nézve folyton kövérnek látja magát, és egy elérhetetlen férfiról meg a nagy, romantikus szerelemről ábrándozik. A kliphez tartozó dalt a Roy & Ádám-ból ismert Nagy Ádám jegyzi, illetve az ő sok vendégművésszel megtámogatott szólóprodukciója, a Wörk Projekt, ami sokkal-sokkal elvontabb az előbb említett zenekarnál, szóval ne egy újabb Trambulinra számítsatok, hanem valami egyedibbre. Szerencsére végül Olga is megtalálja a szerelmet egy Clash-pólós srác személyében, aminek köszönhetően többé már nem látja bálnának magát, szóval minden rendben.
Sok eszközében hasonlít egy Punnany Massif-dalra az EMLP újdonsága, a Hogy Klassz Legyen, de az az érdekes, hogy hiába nem tetszik például a sorvégek ismételgetése vagy vokálozása a Punnany esetében, valahogy ennek a számnak szerintem nem áll rosszul. Adott egy feltörekvő hip-hop zenekar az Akkezdet Phiai és a Punnany nyomdokán olyan stílussal és struktúrval, ami manapság nagyon népszerű itthon, szóval az előjelek nem rosszak, a csapat már a Petőfi Rádióba is bekerült. Aztán a jövőben majd kiderül, hogy mennyi hely van még a magyar zenei palettán az eféle hip-popnak, és hogy ők lesznek-e azok, akik ezt betöltik. Én egyelőre nem zárnám ki.
A MOX 1990 körül, a budapesti underground szcéna részeként alakult meg még Moszkva tér néven, az évek során pedig a kezdeti pszichedelikus poszt-punkjuk átalakult pszichedelikus elektróvá. Alábbi videójukat éppen a tér átépítésének apropóján készítették, még az eredeti állapotokat lefilmezve, így a képsorok szép emlékeket idézhetnek fel azokban, akik minden hétvégén „az óra alatt” találkoztak. Hasonlóan kezdődik a videó is, amelyben egy lány randevúra érkezik a térre, de végül csak a saját belső démonaival találkozik, akik különös emlékekkel kísértik, és lassan átveszik a tudata feletti uralmat, míg végül az egyikkel haza is megy. A Something aláfestő zene, ez nem kétséges, de annak kifejezetten jó, leginkább magunkba forduló, rágódó, önmagunkban kételkedő gondolatokhoz.
A hazai power folk-ot képviseli az Apnoé zenekar, amely legutóbbi klipjét a hamarosan megjelenő harmadik lemezén szereplő Valamikor című számhoz forgatta. Az Aurora segítségével készült videóban a zenekart láthatjuk kék fényben, más nem is történik benne, mint hogy a tagok zenélnek. Amúgy ez is egy olyan dal szerintem, aminek a zenéje rendben van, vagyis pont olyan, amire számítani lehet: rockot hallhatunk szaxofonnal kiegészítve. A szöveg azonban nem különösebben lenyűgöző, és a végén egyszerűen túl sok az ismétlés.
Ha már előbb powerfolk volt, akkor most jöjjön speedfolk, hardfolk illetve pirate punk, ahogy az előadó, a Scarlet meghatározza. Igazából nyugodtan nevezhetnénk pirate whiskey hardspeedpunkfolknak is, de azért nem lövünk nagyon mellé, ha maradunk a már bevált kelta punknál, ugyanis ebbe a kategóriába azért nyugodtan besorolható a nemrég klipet kapott Drunken Scallywag. Sőt, ezt igazából már a címéből is ki lehetne találni, mielőtt az ember rányomna a play gombra. Nekem amúgy a kiállás kifejezetten tetszik, de összességében azért egy elég tucat dalról van szó, ami sokat bukik az énekes szélsőségesen magyaros kiejtésén.
