Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az eredetileg miskolci (mára már inkább fővárosi) illetőségű Svoid zenekar kizárt hogy ismeretlen legyen az underground zenerajongók számára. A 2011-es Ars Kha EP és a két évre rá megjelent debüt (To Never Return) egy inkább blackmetalos megközelítést mutatott a csapat részéről, most viszont szerencsére tovább léptek ezen az unalmas zsáneren.
A Storming Voices of Inner Devotion című, április 18-án megjelenő (Sun & Moon Records) albumon sikerült egy olyan atmoszférát eltalálniuk, olyan hangulatot, amit én még magyar zenekaroktól nem nagyon tapasztaltam. Habár maradt sok helyütt a black metalos riffelés, mégis a dalok tempója vagy szerkezete már rég nem az. Lehet, hogy csak az influenza beszél most belőlem, de ennél szürkébb zenét én már régen hallottam. Nem, ne értse félre senki: nem az unalmasságot jelenti itt a szürkeség, hanem a dalok hallgatása közben állandóan szürke beton falakat látok magam körül, nyomasztó ködbe burkolva. Mintha egy szürke ürességben kellene egyedül tévelyegnünk, céltatlanul és ez lenne hozzá a háttérezene. Talán a Khold zenéje volt még ilyen jellegű hatással rám, mindenesetre objektíven is belátható, hogy a Svoid legújabb anyaga toronymagasan emelkedik a hazai zenekarok felé, mind hangzásban, mind hangulatban. Most ti is belehallgathattok az Eternal című számba, ami egyébként a legfogósabb tétel:
