2013.06.12. 15:49 – _Hóember_

Feketén-fehéren - The White Mandingos-lemezkritika

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

white-mandingos-ghetto-full-lp-lead_1.jpgThe White Mandingos - The Ghetto Is Tryna Kill Me
(Fat Beats Records)

A hiphop és a rockzene ötvözésében semmi újdonság sincsen, gondoljunk csak a Rage Againt The Machine-re, vagy a Beastie Boysra, ám a White Mandingos így is képes eredeti maradni. A csapat frontembere MURS, a hiperaktív rapper, a napfényes Kaliforniából, a Bad Brains-basszusgitáros Darryl Jenifer és Sacha Jenkins triója a The Ghetto Is Tryna Kill Me című debütálásukat a „hardcore hiphop, egy kis punkkal” frázissal aposztrofálja. Ebbe aztán belefér a zúzástól kezdve az öntudatos szövegeken keresztül a szörnyhangon előadott refrénig minden. A crossover stílus már a banda nevében is megmutatkozik: a mandingo egyrészt egy nyugat-afrikai nép, másrészt az amerikai szlengben körülbelül annyit tesz, hogy nagyfarkú néger. MURS-től egyébként nem esik távol a rockos megszólalás, számtalan projektje között volt már egy lemeze a The Invisiblez nevű punkzenekarral. A három nyitott elme egy kellemes, ámde komoly témákat boncolgató albumot rakott össze, a koncepció alappillérét az elfogadás, és a rasszizmus elleni küzdelem adja. MURS felteszi a kérdést, hogy a zenéjük vajon feketének vagy fehérnek hangzik-e, sőt, a Mandingo Rally videójában egészen addig megy el, hogy a Ku Klux Klan közismert egyenruháját ölti magára, és úgy szórja a rímeket. Az üzenet értékén kívül a zene szerencsére elég szórakoztató is. A rockos riffek mellett megfér itt egy kis hátradőlős alternatív hiphop és reggae is.

Szerintünk: (4/5)
Szerintetek: (0/5)

lemezkritika hiphop rap white mandingos



süti beállítások módosítása