Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Már hagyomány, hogy a Budapest Parkban mindig a Punnany Massif zárja a szezont. Ez idén is így lesz, és az előző évekhez hasonlóan most is másodjára lép fel a szórakozóhelyen a pécsi zenekar. A koncert apropóján a Class FM stúdiójában ültünk le beszélgetni az egyik alapító-frontemberrel, Farkas "Wolfie" Rolanddal és Meszes "Meszi" Balázs énekessel.
Mi várható tőletek a parkos záróbuliban, mondjuk ahhoz képest, ami a nyár elején volt ugyanitt?
Wolfie: Tavaly év végén egy akusztikus koncertturné keretein belül jártuk az országot, ahol végre a zenészeink is nagyobb teret nyertek. Az esetek nagy részében mindig a "frontvonal" van az események kereszttüzében, most viszont ismét megnyílik a színpad az instrumentálisabb hanghullámoknak. Már alig várjuk, hogy megmutassuk!
A Parkot mindig megtöltitek már évek óta, szóval simán felmerülhet a kérdés, hogy mikor lesz az első arénás koncertetek?
Wolfie: Ki tudja, mit hoz a jövő.
2016 számotokra a feltöltődésé volt. Most így a fesztiválszezon után kijelenthető, hogy sikerült a a tavalyi pihenés?
Wolfie: Igen, abszolút!
Meszi: A tavalyi évünk gyakorlatilag azzal telt, hogy az év végi akusztikus koncertünkre készültünk. Persze lenyomtuk a nagyobb fesztivál fellépéseket, de a pihenés nagyon kellett ahhoz, hogy olyan zseniális programot állítsunk össze, amivel decemberben kiálltunk a közönség elé a 12 állomásos akusztikus turnén.
Wolfie: Ez ráadásul nagyon összekovácsolta is a csapatot. Tavaly lett egy új tagunk is, Heilig Tomi basszusgitáros személyében, aki moog-ozik is, tovább színesítve a hangzásunkat. Annyira egybe került a banda, mintha pillanatragasztóval a talpát mindenkinek összetapasztották volna. Reméljük még évekig tudjuk hozni ezt az emocionális flow-t.
A pihenés mellet a kreatív folyamatok is mentek?
Wolfie: Igen, folyamatosan dolgoztunk, ment a dalszerzés is, de például lett egy saját stúdiónk is.
Mennyire könnyíti meg a munkát a saját stúdió? Vannak, akik nem szeretik, hogy teljesen szabadjára vannak időben engedve, és inkább a határidő szorítása alatt tudnak dolgozni.
Wolfie: Nekünk bejön eléggé. Ráadásul úgy van kialakítva az egész, hogy amolyan pihenő rész is van, amellett, hogy gyakorlatilag ez a próbatermünk. Teljesen összkomfortos. Bár csak PS3 és Xbox 360 van benne, szóval van még mit upgrade-elni. (nevet)
Mikor jön a Fel 3? Eléggé megcsúsztatok vele a tervekhez képest.
Wolfie: Be kell, hogy lássuk, hogy elég hülyeség volt úgy beharangozni, hogy majd gyorsan jön egymás után a trilógia három része. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de talán még idén megjelenhet.
A trilógián túl látjátok már a terveiteket?
Wolfie: Látjuk, igen. Jövőre szeretnénk egy dupla best of koncert CD-t is kiadni, utána pedig lehetséges, hogy nem lemezezni fogunk, hanem projekt alapon dolgozunk majd. Az az igazság, hogy mire elkészül egy lemez, az nagyon sok idő, sokkal gyorsabban kell dolgozni, és a felvevőpiac is más.
Alternatív terjesztési módon gondolkoztatok már? Mondjuk benzinkutas CD eladásokon.
Wolfie: Igen, volt már erről szó.
Meszi: De ha ez nem jön össze, nyilván otthon is tudjuk másolni, az is elég alternatív terjesztés.
Nagyon tervszerűen dolgozó zenekar vagytok. Az, hogy közben nagyon népszerűek lettetek, mennyiben befolyásolja az előre gondolkozást?
Wolfie: Hát, belülről nem tűnik mindig minden olyan eltervezettnek, mint kívülről.
Meszi: Nyilván az, hogy ennyi koncertünk lett az elmúlt években, az eléggé megfogta a kreatív folyamatokat. Ezért is volt jó a tavalyi év, hogy felszabaduljanak bennünk olyan dolgok, amik a nagy koncertes hajtás közben esetleg rejtve maradtak.
A közönség elvárásaival mennyire foglalkoztok?
Wolfie: Olyanokat nem vállalunk be, hogy mondjuk egy osztálybuliba elmegyünk zenélni, vagy lánykérést sem bonyolítunk a koncertjeinken. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy a közönség minden dalunk refrénét üvölti és énekli a koncerteken. Nem dobálunk tízezreseket helikopterről, vagyunk tízen a színpadon, és előadjuk a dalokat. Mi ezt szeretjük.
Meszi: Elsősorban magunknak kell megfelelni, egyfajta egészséges önzésnek kell bennünk lenni, hogy egyáltalán jól érezzük magunkat ebben az egészben. Ettől lesz jó a közönségnek is.
Wolfie: Nincs olyan, hogy most kifejezetten a közönségnek írunk dalt, mert ami ilyen, abban szerintem lehet is érezni az izzadságszagot. Amúgy az Élvezd az valamennyire a közönségnek íródott, de az be is ütött.
Meszi: Azért azt sem tudtuk előre. Egy éjszaka alatt összerántottuk, szép lett, kedves lett, aztán siker lett.
Wolfie: Volt két hang, Máté (Felcser Máté – a Punnany másik alapítója) meg mondta, hogy ebből világsláger lesz.
Meszi: Bár a vasfüggönyön nem ment nagyon át.
Volt multinacionális céggel szerződésetek korábban. Ez mennyire tudja befolyásolni a kreatív folyamatokat?
Wolfie: Magyarországon nagyon negatív felhangja van, ha egy zenekarnak szponzora van. Pedig ez fontos. Nekünk is nagyon jól jött, hogy az egész Balaton velünk volt kiplakátozva az OTP-s együttműködésünk miatt. Akármit csinál az ember, nagyon fontos a csomagolás, hogy a menedzsment hogyan dolgozik. Viszont nem az van, hogy mondjuk elmegyünk kereskedelmi csatornákra játszani, nem tesszük szét a lábunkat bárkinek. Figyelünk arra, hogy magunkhoz képest a hitelességi faktort meg tudjuk tartani.
Szerintetek mi az oka annak, hogy szinte az összes ma nagyon népszerű zenekar vidékről indult?
Wolfie: Rengeteg zenész, zenekar van Budapesten, rengeteg próbaterem működik. Ők már eleve úgy indulnak, hogy a fővárosban kezdenek el koncertezni, és gyakorlatilag belekényelmesednek a történetbe. Ugyanakkor egy vidéki zenekarnál ugye a vidéki életmód is teljesen más, illetve pont az van, hogy onnan ki szeretnének törni, más az indíttatás. Nincs annyi zenész vidéken, összeszoknak a tagok, Budapesten meg gyakorlatilag bárkit le lehet cserélni, nincs kényszer a kemény munkára. Nincs meg a kohézió Budapesten.
Meszi: Budapesten sokkal több az inger, Vidéken elindul egy zenekar a garázsban, rááll egy stílusra, és foggal körömmel kitart mellette, mire Pestre ér, már egy stabil zenekar képét mutatja.
Wolfie: Van sok budapesti zenekar, akik itt a fővárosban simán telt házas klubbulikat csinálnak, ha ezt nézzük, még népszerűnek is tűnhetnek. Ugyanezek viszont vidéken küzdenek, mert az emberek közel sem ismerik őket annyira.
A posztot a Cseh Tamás Program támogatta:
