Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nem lehet rájuk fogni, hogy túl sűrűn jelentkeznének új dalokkal, de amikor meg Stopsonic-megjelenés van, akkor az viszont vastag meglepetés a javából. Most új dal és klip is debütál egyszerre a Lángolón, illetve a trió tagjai beszélnek is a legfrissebb történésekről, illetve a fél kézzel készült klipről, ahol az íróasztalon buliznak a karakterek. (Fotó: Végh Andrea)
A Kovács Péter vezette sajátos hangulatú Stopsonic-nak 2017-ben jelent meg az első nagylemeze Jewel Hunter címmel, rengeteg hatásból összegyúrva. Peti amúgy is régóta dolgozik a sokszínű zenei múlttal rendelkező Varga Zsuzsával, ráadásul többféle zenei formációban is, szóval hektikus a munkatempójuk. Kovács mondja is a lángolónak, hogy
mivel a zenekar autonóm, saját projektekkel és komoly zenei múlttal rendelkező tagokból áll, nehéz összehangolni a közös munkát: Zsuzsa régóta dolgozik új szólóalbumán, Nita Imanexperiment néven saját dalokat ír, jelentet meg, klipet rendez, aktívan koncertezik. Zsuzsával volt egy másik közös projektünk is, Nemzeti Galériában egy alkalmi felállás, ahol jazz-zenész barátainkkal hangszereltünk át Zsuzsa old school-soul és -new wave-kedvenceit. Tavaly meghívták a zenekart szülővárosomba, Szombathelyre fellépni, sajnos a koncert nem jött össze, de mivel az időpont már adott volt, a szervező Salamon Júlia kitalálta, hogy ha van hozzá kedvem, dj- settel még felléphetek. Végül igent mondtam és egy hibrid szettel készültem, ami egy live act volt néhány saját dallal, illetve kedvenc acid, house számokat játszottam loopokkal szintikkel kiegészítve. Óriási élmény volt, karácsonykor meg is csináltuk a folytatását.
Nyilván egy ilyen jellegű felkészülési időszak új ötleteket szül, már gyűjti a gépén a szólóprojekt dalkezdeményeit, de most épp egy kiállításhoz ír zenét, érdekes a koncepció, a víz lesz a központi téma. Ami a lényeg: idén új dalokkal jelentkeznek, az előző lemez űrbéli, elszállós hangulatához képest kicsit pörgősebb dolgokkal, funkosabb, táncosabb színekkel: még eklektikusabb lesz az új lemez, amelyről most a nagyon pofás You and the Music című számmal jöttek ki, amihez Peti klipet is fabrikált.
Az aktuális klip megjelenésével párhuzamosan, már dolgozunk több új dalon is. Ezekben a 90-es évek hangulatát idézzük meg, természetesen a tőlünk megszokott progresszív felfogásban. A járvány okozta helyzet persze nekünk sem volt kényelmes, de mi az online platformokat régóta használjuk kommunikációra, ötletek vagy felvételek küldésére. Az új dal éppen a járvány kitörésekor készült el, első körben mi is klasszikus karantén-klipben gondolkoztunk úgy, hogy mindenki otthon rögzít felvételeket zenélés közben. Miután rengeteg zenekar ilyen klippel jött ki, úgy döntöttem, hogy inkább valami mást választok. Nagyon szeretem a stop-trükkel készült filmek hangulatát és már régóta szerettem volna én is egy ilyent csinálni. Ennek megvalósítása most duplán is aktuálissá vált, volt egy bringás balesetem: a vállam törtem szét, aztán összecsavaroztak, így a kényszerű pihenőt legalább hasznosan tudtam eltölteni. Igaz, nehezítette egy kicsit a dolgom, hogy kábé mindent fél kézzel csináltam. A klip csak fotókból áll, körülbelül két-háromezer fotót készítettem. Érdekes, hogy sokszor a kamera beállítás több időt vett igénybe, mint a mozdulatok rögzítése. A felvételek után a képekből rövid videókat vágtam össze és ezekből csináltam meg a végleges verziót. A klip története egyszerű, de szerintem működik és illik a dalhoz. Három playmobil karakter életre kel és egy nagy bulit csap az íróasztalomon.
Miképp készülnek és “találódnak ki” az énekrészek? - kérdeztük.
Már a Jewel Hunter lemezen is sokat kísérleteztem Zsuzsa hangjával, átjött hozzám, felénekelt sorokat, amiket szétvágtam, pitchelgettem. Tök jó loopokat csinálni az énekekből, ritmusként használni őket, de van olyan is, hogy egy adott énektémát teljesen átharmonizálok. Feszes basszus, sok szinti, pici funk, elektronika, pop: ilyen az új dal. A You and the Music nekem a zene szeretetéről szól. Arról hogy otthon, egyedül vagy szűk körben is jól tudjuk magunkat érezni zenehallgatás vagy zenélés közben.
Zsuzsa szerint az új dal
nagy vízválasztó a Stopsonic életében a Jewel Hunter című, bemutatkozó lemez csilles-visszafogott, őszintézős koncepciója után. Az alapot, mint az összes többit, Peti rakta össze. Az ének és a szöveg nagyon egyszerű, arról írtam, hogy csomószor csak ülök ott Petinél, agyalunk egy számon, jön valami ötlet, impovizálgatunk, amin tökjó elflesselgetni, kialakul egy kb 2-3 személyes házibuli, aztán másnap nem is emlékszünk, mi is volt a dal, pedig akkor tök jónak tűnt, de aztán örökre elvész.
Miképp működik a munka a karanténban-karantén után? - vetem fel.
Petivel átálltunk a küldözgetős munkára, és bizonyos szempontból talán jobb is, mert a munka így munka marad, kevesebb a sztorizgatásba, röhögcsélésbe fulladó időtöltés. Nagyon hiányzik már egy jó buli, szó se róla, de én így is, 'online bulizok' másokkal, tegnap például unokaöcsémmel, aki Angliában él, 10 éves, és elkezdett nekem UK Garage-t mutogatni, megzabálom. Közben a járvány miatt lemondták a féléves szerződésem Németországban. Fura módon megkönnyebbültem, mert most arra használom ezt az időt, hogy dolgozom magamon, magamban. Minden nap légzőgyakorlatokkal kezdek, és warmupolom a hangom. Soha nem unom meg a hangom fejlesztését. Az utóbbi időben sokkal többet abletonozok egyedül is, mert elég sok saját számkezdeményem van. Egy barátomtól kaptam egy midizhető zongorát, leszedek mindenféle random számokat. Szövegeket írok. Ez teljesen más tészta, mint a Stopsonic, magyar szövegek, sokszor előbb megvannak, mint a kompozíció, aztán megpróbálom térben elképzelni őket, hangszerelek, direkt minimál, egyelőre borzasztóan szól minden, de nem adom fel.
Zsuzsának ahogy meséli, néha bejön egy-egy side-projekt, most például egy mexikói népdalt dolgoz fel egy gitáros barátjával, ami egy végzős filmes diplomamunkához készül, nagyon érdekesnek és izgalmasnak talál minden ilyen műfaji kirándulást.
Nita is kénytelen volt megszeretni a karantént:
Mindenki elég elfoglalt a zenekarban, ezért sajnos sokszor kerül pihenősávra a projekt és koncertek is csak ritkán vannak. Pont akkor léptünk volna fel fél év pihenő után a Mikában, amikor beütött a krach. Ezt leszámítva viszont egész jó hatással volt ránk a karantén. Sokkal többet foglalkoztunk a teveinkkel, mint korábban, rengeteget beszélünk video-chaten, találgatjuk, hogy merre tovább. A munkafolyamat nem változott, ezt eddig is így csináltuk. Felveszem itthon a részemet, átküldöm Petinek és ő belegyúrja az adott dalba. Keverés után egyeztetünk, hogy ki hol hall még hibát, vagy olyasmit, amin javítani lehet. A karantént inkább a saját projectem, az imanexperiment sínyli meg, mert el kellett halasztani a betervezett klipforgatást és egy kicsit elveszítettem a motivációmat arra, hogy befejezzem az albumot így, hogy nem látni, mikor indulhatok vele turnéra. Így mixing helyett most inkább a hangszereimmel vagyok elfoglalva, nagyon sokat jammelek, skicceket rögzítek, dobolok, szintizek, gitározok itthon.
A korlátozások enyhítése után sem nagyon tervezek eljárogatni, mert a járvány ugyanúgy tart, de próbálom magam rávenni, hogy visszazökkenjek albumgyártás-kerékvágásba, amikor épp nem producerkedést tanítok vagy dolgozok.
És akkor itt az új dal, hangerőt feltekerni!
