Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Szeptember végén jelenik meg a norvég Vreid nyolcadik stúdióalbuma, a Lifehunger. A zenekart sokan aposztrofálják black and rollként, és bár nem lőnek nagyon mellé, felületesség lenne ennyivel elintézni őket. Az albumról felvezetőként most premiereztetett One Hundred Years alapriffje valóban erről a tőről fakad, de az öt és fél percbe elég sok más hangulat is belefér, az egyenes vonalú, old school csépelésektől egy kifejezetten szép, akusztikus gitárokkal díszített középrészig, amely egyértelműen a dal csúcspontját hozza el. A hallottak alapján kifejezetten érdemes lesz megismerkedni a teljes albummal is. (Fotó: Havard Nesbo)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Imádnivaló, amikor az élet egy kicsit az ember keze alá dolgozik. Alig derült ki, hogy a Kvelertak lesz a jövő áprilisi Metallica-koncert előzenekara, már meg is érkezett a norvég black 'n roll zenekar új videóklipje, amely a tavaly májusban megjelent Nattesferd album Bronsegud című dalához készült. Jobban mondva ez nem feltétlenül egy videóklip, inkább egy rövid, zenés dokumentumfilm hat és fél percben, aminek csak egy része a dal. A kisfilm ugyanis tele van mindenféle turnés bevágásokkal, fotózkodástól a backstage-jelenetekig. Ügyes megoldás, és nem csak azért, mert így egy kevesebb mint három perces alapanyagot több mint kétszeresére tudtak nyújtani. A folytatásban mindez a maga valójában.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Kvelertak 2010-ben kezdte el világhódító útját a papíron kissé furának ható rock and rollos blackmetallal, bár ez utóbbi címke azért maradt rajtuk leginkább mert egyes nótáikban hóviharszerű tempót diktálnak, valamint az énekes folyamatosan károg. Egyébként inkább a lazább, dallamosabb vonalat követik, ami a pop és a metal közt lavíroz, láthatóan sikerrel. A debütalbum (Kvelertak) a fél világot levette a lábáról, a 2013-as folytatás (Meir) szintén megnyert magának új embertömegeket, pedig sokkal gyengébb dalok születtek akkor, mint az első lemeznél. Elég csak nálunk is megnézni, hogy míg a 2010-es év végi Lángolós toplistán hány embernek került fel a listájára egészen előkelő helyre az első lemez, addig a második korongnál senki se érezte úgy, hogy égesse magát vele bármilyen listán is.