Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Közzétette a WMCE (World Music Chart Europe) a 2013-as világzenei toplistáját, aminek ötödik helyére Lajkó Félix Mező című nagylemeze került. A zenész augusztusban és szeptemberben a havi albumlista első helyét is megszerezte, most pedig 913 lemez közül választották az ötödik legjobbnak. Lajkó egyébként a legjobban szereplő európai, ugyanis minden előtte végző előadó Közép-Amerikában vagy Afrikában született, illetve ő az egyetlen magyar a mezőnyben. Ehhez hasonló sikerre legutoljára 1999-ben volt példa, akkor a Muzsikás együttes Bartók című albuma került a 18. helyre, 1996-ban pedig Sebestyén Márta lemezét választották másodiknak.
A nemrég a világzenei toplista 
A világszerte ismert hegedűs első, .jpg)
Majdnem pontosan egy éve 
Lajkó Félixről, az öntörvényű muzsikus tehetségről még a figyelmesebb érdeklődőben is az a kép élhet, hogy valamiféle tékozló fiúval van dolgunk. Lám én is az öntörvényű jelzővel kezdtem, ami igaz is, ám valójában nagyon is tudatos és kemény munka áll az életmű hátterében. Nemrég jött ki a 2009-es A bokorból című lemezének élő verziója Makovecz turné címmel, most pedig az a hír, hogy visszatért első, és sokak által a fő hangszerének tekinthető citerához néhány koncert erejéig, illetve Lajkó, a kurdok királyának nevezett Sivan Perwerrel nyitja majd a 
Kelet-Európa és Kurdisztán egy-egy nagyágyújának bevetésével veszi kezdetét a 3. Budapest Folk Fest, Magyarország egyik legjelentősebb világzenei fesztiválja a Művészetek Palotájában. Az április 29-ei este első részben Lajkó Félix és szabadkai barátai tartanak bemutatót energiafelszabadításból. Az ördög (népi) hegedűsként is ismert művész új lemezére készülve ezúttal citerázni fog. Második kedvenc hangszerén is szabad zenét játszik, mert számára teljesen mindegy, hogy amiből hangokat hív elő, azon négy húr van, netán több, vonóval kell megszólaltatni vagy pengetővel. A kifejezés vágya, a természetesség igénye, az ösztönvilágban való megmerítkezés képessége határozza meg zenélését, amely nemcsak őt szokta transzközeli állapotba sodorni, hanem közönségét is. Hasonló hatással van hallgatóira a "kurdok királyának" nevezett Sivan Perwer is, az 1976 óta németországi emigrációban élő, Törökországban született költő, előadóművész és tanár, aki a koncert második felében lép fel. "Virágok mögé rejtett ágyúk" – mondta egykor Schumann az ugyancsak politikai emigráns Chopin zenéjéről, s e jellemzés tökéletesen illik Sivan Perwerre is. Igaz, nála olykor nem is annyira rejtettek azok a bizonyos ágyúk. Nyíltan politikai művészet az övé, amelynek köszönhetően széles körben ismertté vált a hetvenes évek elején. Éppen akkor, amikor dalait Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban betiltották, és kazettáinak birtoklásáért börtön, szélsőséges esetben akár halálbüntetés is járhatott..jpg)