2010.06.11. 10:07 – maUgly

Minden ízében feminin

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Robyn – Body Talk Pt. 1
(Konichiwa)

Robin Miriam Carlssont a legtöbben csak Robynként ismerik. A svéd énekesnő mindössze tizenegy éves volt, amikor az első dalát írta a színészszülei válásáról, majd egy esztendővel később felénekelte egy tévéműsor, a Lilla Sportspegeln főcímzenéjét. A Robyn Is Here című debütáló album 1997-ben jelent meg. Az idén az electropop díva a tervei szerint egy háromrészes sorozattal jelentkezik majd. A Body Talk Pt. 1 az életmű ötödik lemeze és a trilógia első darabja egyben.

Robyn egy évvel Lady Gaga Bad Romance című opusza és a La Roux–Little Boots verseny után sem jött elő forradalmi újításokkal. Az új korong nem változtatja meg a nőközpontú electropopot, és valószínűleg nem is rengeti majd meg alapjaiban a slágerlistákat. A Body Talk első része egy harsányságot nélkülöző, sok esetben ábrándokat kergető hallgatnivaló. Viszonylag szerény, meglepően személyes és minden ízében feminin. Hol a tudatára ébredt fruskák csacskasága, hol pedig a felnőtt nő érzékisége hatja át a lemezt. Ráadásul mindez különböző hangulati aspektusokból szemlélve történik. A lényeg igazából a punciszagon van.

A kezdő Don't Fucking Tell Me What To Do hatásos nyitánynak bizonyul: Robyn végérvényesen leszámol valamennyi korlátjával. A Diplóval összehozott Fembotban M.I.A. jelmezébe bújva kóstol bele a modern afropopba. A megcsalás „élményét” megörökítő Dancing On My Own hallatán éjszakánként tinilányok tízezrei fakadnak majd sírva a bálványaik posztereivel teletűzdelt szobácskáikban. A Cry When You Get Older a szerelmes kamaszok szüleit vonja felelősségre, majd a Dancehall Queen egy ártalmatlan electroreggae lötyögésre invitál. A norvég Röyksopp közreműködésével felvett None Of Dem című számban az elidegenedettség és az elvágyódás egy kiüresedett valóságban talál egymásra. A hetedik és a nyolcadik dal a lemondás periódusa: a Hang With Me, férfiszíveket összetörve, az elektronikát hagyja maga mögött, a záró Jag Vet en Dejlig Rosa pedig az angol nyelvet is. Ez utóbbi talán nem is csoda, ha egy svéd népdal feldolgozásáról van szó.

Ilyen kecsegtető előjelek után izgatottan várjuk a második és a harmadik részeket. Mert az album legnagyobb negatívuma tényleg csupán az a hiányérzet, amely a hallgatás után bennünk marad. Bár Robyn egy nyilatkozatában kikérte magának, hogy ez nem EP, a harmincpercnyi anyag nagylemezként értelmezve egyszerűen túlságosan is kurta. Ez azonban ne bátortalanítson el senkit! A Body Talk Pt. 1 egy gondosan, odafigyeléssel lezárt, teljes, kerek egész. A svéd szuperlány számos arcát megmutatva lopja magát a férfi és női szívekbe egyaránt. Lányos apukák, vásároljatok ti is Robyn-lemezeket a csemetéiteknek! Higgyétek el, megéri a befektetést: hiperklassz kis punettik kerülnek majd ki a kezeitek közül.

Szerintünk: (4/5)
Szerintetek: (4,5/5)

lemezkritika pop robyn



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása