Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
.jpg)
A lemezmegjelenés előtt lehetőségünk nyílt arra, hogy a saját kis házi stúdiójában interjút készíthessünk a The Rion együttes frontemberével, agyával, fő dalszerzőjével, Christofer Johnssonnal.
Szia, Christofer, Chris! Köszöntelek a magyar rajongók nevében, mint a The Rion együttes frontemberét, fő dalszerzőjét!
Üdvözletem, Christofer Johnsson vagyok.
Mesélj, Chris, milyen a hangulat most felétek az új album megjelenése kapcsán?
Felfokozott hangulatban vagyok, mindig jó érzés, ha a megfeszített évek során sikerül végre méltó formába önteni a legújabb The Rion-albumot.
Beszélünk még az új lemezről természetesen, de hadd kérdezzem meg még így az elején, hogy Neked, illetve a csapat tagjainak melyik a kedvenc The Rion-lemeze?
Ezt még eddig senkinek nem mondtam el, de mindig az utolsó. Jelen esetben ez a Sitra Ahra. Tudom jól, hogy sokan a Theli vagy Vovin dolgokért vannak oda, de nem érdekel. Nézd, nem vagyok az a fajta művész, aki a régi dolgai után nyúlkál vissza. Képzelheted, van már egy csomó jó albumunk, és milyen lenne, ha mindig csak az első háromról játszanánk? Azért ez nem egy Iron Maiden vagy Motörhead, ahol ugyanazt kapod, csak más csomagolásban. Szeretek túllépni az előző The Rion-albumokon, azokat megfejelve még egyedibbet, még erősebbet, még monumentálisabbat létrehozni. Erről szól a The Rion, erről szól a legkedvesebb albumom, a Sitra Ahra is.
Utaltál két zenekarra is, ezek szerint figyelemmel kíséred a metálvilág történéseit?
Semmi időm nincs rá, és nem is nagyon érdekelnek a mostani zenék. Tudod, én a 80-as évek heavy metalján nőttem fel, jó nekem a Celtic Frost, mi kellhet annál több bárkinek is?
Mondjuk egy Sitra Ahra? (nevet)
Természetesen ez más. Az ember saját gyermeke mindig a legszebb mind közül, bár esetünkben szó nincs csúnyaságról. A bandám mindig is a tisztaság és művészet emlőjén nevelkedett. (nagyot kortyol a kávéjából)
Kanyarodjunk vissza az új albumotokhoz. Mondanál pár szót arról, hogyan zajlottak a felvételek, mit kell tudnunk a dalokról, a koncepcióról?
Természetesen, hiszen azért vagytok itt. Nos, maga a lemez már három évvel ezelőtt kezdte kiformálni magát a Gothic Kabbalah által felemelt kősziklából. Súlyos, végletekig monumentalitássá terebélyesedő őserő-kavalkádot akartam létrehozni. Úgy hiszem, vallom és érzem, hogy jelen albumunkon a korábbiakhoz képest a súlyosabb, metálosabb részek még súlyosabbak és metálosabbak, ugyanakkor, s ez nagyon fontos, a dallamos és operai megoldások még dallamosabbak és még operaibbak. Őrület az egész, de mindig sikerül egy szinttel feljebb tenni azt a bizonyos lécet, amit nagyon sok pályatársunk a saját dolgaival előszeretettel lever magának. Nálunk ez nem így van. (kitekint az ablakon, mintha várna valakit)
Chris, mondanál a csapat többi tagjáról is valamit, ki mennyire vette ki a részét a közös munkából? Ha jól tudom a szövegeket ezúttal is a barátod, Thomas Karlsson írta.
Igen, valóban így van, én szoktam elkészíteni a dalok vázát, felépítését, a refréneket és dallamokat otthon magamnak dolgozom ki, tehát gyakorlatilag kész dalokkal érkezem a stúdióba a felvételek idejére. A többiek aztán hozzáteszik a maguk színezgetéseit, kiegészítéseit, amennyire a téma megkívánja. Nyilván nem diktátorkodás folyik itt, hanem egy igazi csapatmunka, az én csapatom munkája.
Tudjuk, hogy szereted Magyarországot, nemrég Miskolcon, egy operafesztiválon léptetek fel, igazi vonósokkal, metálzenekartól teljesen idegen környezetben. Hogyan látod most az akkor történteket, illetve hogyan vélekedsz arról a megállapításról, miszerint a The Rion azon kevés együttesek egyike, amely összekötő híd, kapocs a zúzós igazi heavy metal zene és a klasszikus zene között?
Ahogy az mindenki számára ismert, hosszú évek óta a saját utunkat járjuk. Már korán kitaláltam, hogy milyen érdekes lenne a metált a komolyzenével keverni, és meg is tettem. Szeretem Miskolcot, az egyik legszebb városnak tartom.
Interjúnk végéhez közeledvén, kérlek, engedj meg egy könnyedebb kérdést! Van egy Tankcsapda nevű zenekarunk, amelynek az énekesére, Lukács Lászlóra feltűnően hasonlítasz. Mit gondolsz erről? (átnyújtom Chrisnek Laci fényképét)
Érdekes, van némi hasonlóság. És zenében is olyan jó, mint én? Nem? Na ugye. (nevet)
Köszönöm az interjút, Chris! Esetleg üzensz valamit a magyarországi rajongóknak?
Természetesen. Sziasztok, Christofer Jonsson vagyok a The Rionból. Megjelent az új albumom, Sitra Ahra címmel. Hallgassátok sokat!
