2010.09.27. 10:36 – Dankó János

Száz százalék improvizáció – Delov Jávor a Random Trip koncertsorozatról

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Random Trip a magyar underground, és úgy általában a zenész szakma egyik alternatív kezdeményezése. Az improvizációra épülő koncertsorozat jó alkalom, hogy az egymással nem feltétlenül találkozó zenészek együtt zenélhessenek, és mindezt ingyenesen bárki meghallgathassa. A Random Trip szervezőjét, Delov Jávort kérdeztük, aki egyébként a Turboban dobol.

Honnan indult az Random Trip koncertsorozat ötlete?

Még 2008-ban vetődött fel az Instant romkocsma egyik szervezője részéről az az ötlet, hogy jó lenne náluk is beindítani egy szabad, zenei kötöttségektől mentes improvizatív koncertklubot. Ez egyrészt egybeesett a hely vezetőségének azon szándékával, hogy úgymond felvegye a kesztyűt a szürke hétköznapokkal, illetve az azok által kínált szórakozási lehetőségekkel, és egy nem szokványos bulinapon, azaz keddenként tudjon valami izgalmas alternatívát nyújtani a hét elejére fittyet hányó embereknek. Másrészt egybeesett az én elképzelésemmel, amely tulajdonképpen egy olyan klub létrehozását fedte, amely egyrészről összegyúrta volna a külön-külön már jól ismert instrumentális, vokális/mc-s, dj-s jameket, freestyle örömzenéléseket, 'párbajokat', stb, másrészről meg az élőzenélés előtt-után, itthon alig ismert hamísítatlan amerikai old-school soul, funk, disco-funk, funk-rock stílusok és felvételeik szóltak volna anélkül, hogy abba a vezetőségnek bármilyen beleszólása lett volna. Ezen ötletek találkoztak össze 2008/2009 fordulóján, és tudott útjára indulni a klubest.

Hogyan kell elképzelni egy Random Tripet?

Mivel az est lényege a 100% improvizáció, vagyis a dalok színpadon történő születése, így a kulcsszó az „egymásrahatás”. A szetteket rendszerint úgy kezdjük, hogy még szól a zene a klubest állandó dj-jének, Q-Ceenek a jóvoltából, amire szép lassan rászáll az alkalmi zenekar, majd onnan átveszi a stafétabotot, és addig, és úgy viszi, ahogy csak szeretné. Tehát ebben az esetben a kezdő lökés, a „ránkhatás” egyértelműen maga a zene, amibe próbálunk beleolvadni. Később már nyilván mi magunk vagyunk a kezdet és vég, így bárki a színpadon bekezdhet akár egy basszustémát (akár szintivel is), amire rákerül a dob, a billentyű, a gitár, nyilván mikor, milyen hangszeresek vannak a színpadon, és a legtetején az ének- vagy akár a raptéma. A számokat nyilván célszerű verse-, refrén-, szóló-szerű részekre osztani nyilván úgy, hogy legyen helye akár kiállásoknak, elszállásoknak, zúzásoknak stb, szóval minden olyan jól ismert zenei eszköznek, ami pl. a halk-hangos, kevés-sűrű, szöveg-dallam, feszültség-oldás ellentéteket előidézi. De még mielőtt belemásznánk valami értelmezhetetlen zenetudományi hablatyba, röviden a kérdésedre a válasz az, hogy úgy kell elképzelni egy Random Trip-bulit, hogy minden zenész megpróbálja, nyilván a fent említetteket alkalmazva, egyszerűen jól érezni magát a csapattal és a közönséggel karöltve, függetlenül attól, hogy épp egy komorabb elszállós valamit ad elő, egy táncos drum'n'basst, vagy egy vicsorgó zúzdát.

Milyen hosszú egy koncert? Van-e bármilyen megkötés, hogy mit lehet, és mit nem?

Általában két felvonásban szoktunk játszani, és mivel kötetlen a muzsika, így maga a műsoridő is kötetlen, ezért inkább azt mondanám, hogy este 10 és éjjel 1 között történik az élőzenélés, mindig más-más elosztásban. Egyébként bármit szabad, semmilyen megkötés nincsen! A cél az, hogy mindenki úgy menjen haza - akár zenész, akár hallgató -, hogy jól érezte magát, feltöltődött, kapott valamit. Mivel a pillanat szüleménye minden, ami a színpadon történik, így az is benne van a pakliban, hogy hibázunk. Nem csak hangszeresként rontunk, ami egyébként szenzációs, már-már korszakalkotó dolgokat tud eredményezni, hanem kollektíve behajtunk egy zenei zsákutcába harmóniailag, ritmikailag, tempóilag, amit esetleg egy másik kedden, egy más felállással, hasonló szituáció esetén nem éreznénk annak, de az 'itt és most' jegyében valószínűsíthetően rövidebb próbálkozások után nem lesz más esély, csak hogy minél gyorsabban elhúzzunk abból az utcából, különben repülnek a paradicsomok a színpad irányába.

Megesett már, hogy egy koncert után hosszabb távon is összefogott néhány zenész?

Ha jól tudom az Óperencziás srácok itt találkoztak először Judie Jayjel, és el is hívták a már azóta megjelent nagylemezükre vendégénekesnek. De említhetném a francia rapper Trinita esetét is, aki a saját szólóestjére hívott meg közreműködő vendégként minket Bata Pistivel és Fábián Julival. És persze volt és van is még számtalan más, egyelőre nem látványos, de fontos kapcsolattartás, összedolgozás az eddigi fellépők között, akárcsak olyan szinten, hogy 'mi lenne, ha az én bandám a te bandáddal közösen nyomna egy bulit valamikor?'. Nekem feltett szándékom volt az elmúlt másfél évben, hogy egy kis belterjes „dzsemmelgetés” helyett hozzunk létre egy olyan fórumot, ahol kicsiben elkezdődhet a zenészek egymás közti megismerkedése, kapcsolat kialakítása, túl az üres, fesztiválon rohanós odaköszöngetések helyett. Itt mindenki rácsodálkozhat a másikra, hogy bár nem vagyok rajongója az X zenekarnak, de az adott illető baromi tehetséges, vagy/és piszok jó fej. Vagy akár az is előfordulhat, hogy rajongok a másik bandájáért, és ez az egyetlen esélyem, hogy együtt zenélhessek vele.

Az eddigi alkalmakon mi volt a tapasztalat, mennyire érdekli ez a különleges koncerttípus a zenészeken kívül a közönséget?

Úgy vettük észre, hogy egyre többen és többen tisztelnek meg a bizalmukkal minket keddről keddre, és egyre több az olyan ember, aki anno csak véletlenül botlott belénk, de azóta rendszeresen visszajár, sőt próbálja cimboráit, haverjait, barátait lerángatni egy ilyen kísérletezős bulira. Persze az sem elhanyagolható élmény, amikor azt látom, hogy olyan zenészek is lejönnek a bulinkra, akik ugyan aznap nem fellépők, de olyan jól érezték magukat azt megelőzően, hogy az amúgy sem kevés heti zenei dózisuk mellé még bevállalják a mi zenei kalandozásunkat is. 

A közeljövő koncertjein mi várható?

Megpróbáltam egy igazán színes programot összeállítani, és izgalmas párosításokkal előrukkolni ami az őszi menetet illeti. Így most e hét kedden Judie Jay fog énekelni, Huba a Napokon és Esclin Syndo zenekarokból gitározni, Tibi az Óperncziából billentyűzni, Jeró a Turboból basszusozni, és mi ketten a Vinyl Warriorzos dj Q-Ceeval társulunk hozzájuk. Anélkül, hogy lelőném előre az összes felállást, annyit azért elárulhatok, hogy lesz Zságer Balázs - Mc Columbo (Brains, Irie Maffia); Fábián Juli - Krsa (PASO) - Cséry Zoli (Special Providence, Subscribe); Harcsa Veronika - Qualitons párosítás. A megújult honlapunkra egyébként az aktuális csapatok mind ki fognak kerülni, és majd idővel újra beindítjuk kis házi szavazásunkat is. A koncertek pedig továbbra is ingyenesen látogathatóak, csak mindenki hagyja otthon a zenei előítéleteit.


interjú folk pop rock hiphop random trip



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása