Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Kollaps zenekar elkészítette első videoklipjét, a Red Bull Made in Garage támogatásával a Confused című számukhoz. A klip rávilágít arra a helyzetere, amikor nem a pénzért prostituálja magát valaki, hanem csupán olyan élvezetet keres, ami eléggé aberrált ahhoz, hogy szexuális vágyait kielégítse. A forgatásról, a rendszeres tagcserékről és az orosz maffiáról beszélgettünk Tooffal és Stanislavval. (A zenekar december 30-án lép fel a Corvintetőn a Turbo és az Óriás társaságában.)
Minden idők első "hard wave" bandájaként említenek titeket, ti hogyan definiálnátok a stílusotokat?
Stanislav: Szerintem egész egyszerűen rock’n’roll és kész. Ha jobban megnézzük, nem csinálunk semmi mást, csak lemegyünk egy viszonylag büdös pincébe, és elég hangosan zenélünk, valamint általában iszunk, és ettől jól érezzük magunkat. A többi mindig púder.
Koncepciót felesleges keresni mögötte - rengeteg zenét hallgat az ember, egy csomó megérinti, egy csomó nem. Egy csomó minden történik az emberrel, egy csomó minden meg nem, aztán mire kiázik a filter az egészből lesz egy ronda kis felöklendezett toll és csontkupac, na, ez lenne a Kollaps. Persze mindenki imád mindent elhelyezni, ez a „hard wave” meg nem mond semmit, szóval a célnak tökéletes.
Hogyan kerültél a zenekarba és egyáltalán az országba?
Tooff: Oroszországból, Habarovszkból jöttem.
Stanislav: Mondom én, mert könnyebben érthető szláv akcentus nélkül. Gondolom elég egyértelmű, hogy az ex-Szovjetunió délkelet ázsiai része nem pont a funk fellegvára a ’80-as évek végén, bár aki szereti a szép tájakat, az olcsó füvet, meg az utcai bunyókat, az elvileg még a paradicsomban is érezheti magát. Sok lehetőség nincs: melózol valami szar helyen, piti gengszter vagy komoly gengszter vagy, esetleg valami hobó, aki tojik az egészre. Rockzenét, na, azt felejtsd el, az olyan, mint a Ruhr-vidéken a kortárs balett, csinálhatod, de igény valahogy nincs rá. Egy vagányabb arcnak elég egyértelműen a piti gengszterkedést osztotta az élet, ha csak nem érzel késztetést arra, hogy fifikával, és elég sok vérrel a csúcsra küzd magad, mert akkor csinálhatod nagyban is, de ez ritka. Minden, ami nyugati az Japánból jön, szóval Tooff az izommeló mellett csinált egy szép kis glam rock bandát.
Mi lett ezzel a zenekarral?
Stanislav: Ha jól tudom a koncertszervezés úgy ment, hogy beöltöztek csillogó muszka cowboynak, ugye a színtérhez igazodva, pár nagydarab rokon közölte a kocsma tulajával, hogy holnap itt koncert lesz, ennyi és ennyi pénzért, vita nincs. Aztán ez a pár nagydarab rokon rájött, hogy ebben az egészben a zenekar tök felesleges, és egyszerűen közölték a kocsma tulajával, hogy nem lesz baja, ha fizet, különben viszlát, szóval a menedzsment lekopott. No sebaj, irány Moszkva. Ott csinált valami aránylag menő zenekart... mi is volt a neve?
Tooff: Toys for Thrills
Stanislav: Igen, micsoda beszédes név. Szóval itt is lett valami menedzsment, szintén egy rokon, de ez már közepes hal volt a húspiacon, szóval Tooffnak kijutott egy-két év, amikor minden nap kipipálhatta a noteszban a szexet, a drogokat, és a rock’n’rollt. Nekem ez idő tájt az első rubrikában semmi pipa nem volt, a többiben is csak piros betűs ünnepen, szóval akár el is küldhetném a búsba a rokonaival együtt. Itt is befuccsolt a dolog, jött Szentpétervár, onnan meg vízum híján Európa keleti blokkja, azon belül is Magyarország tűnt a legvonzóbbnak zenészkedni, bármilyen fura is ezt most kijelenteni mondjuk Prága havi koncertprogramjával a budapestit összevetve. Itt is volt kis piti gengszterkedés persze, majd nyugi, egy-két év utcazene (akinek megvan, hogy a Kálvin téren egy befont szakállú benga állat üvölt túl mindent egy bolgár gitárral a kezében úgy 10-12 éve, az tudja, kiről is van szó). Aztán nyugi volt, onnan semmi érdekes nincs. Akarsz valamit hozzátenni?
Tooff: Nem, így ok.
Honnan jöttek a művészneveitek?
Tooff: A nevem Oleg Zubkov, Tooff meg a becenevem, a fogam miatt.
Stanislav: Az enyém műmájer dolog, semmi különös. Gondoltam intellektualitást, meg állatiságot sugall egyszerre, de inkább röhejes lett, ha jó napom van maximum vicces.
Az utóbbi időben állandóan tagokat cseréltetek, a legutóbbi felállás szerint éppen hárman vagytok. Mi történik a zenekarban, miért kell ez a sok változtatás?
Tooff: Elég keményen bánunk mindenkivel, magunkat is beleértve.
Stanislav: Van, akivel nem találtuk meg a közös hangot, van, akinek ideje nem volt rá, van, aki nem játszott úgy, ahogy szerettük volna, illetve ezek a dolgok keveredtek valahogy. És igen, néha sajnos elég faragatlan bunkók tudunk lenni, de általában nem ok nélkül, mármint mindig van valami, amit jobbá akarunk tenni.
Meddig marad vajon a hármas felállás?
Stanislav: Ha rajtam múlik, akkor véglegesen.
Nem tartotok attól, hogy ha Tooff gitárt fog a kezébe teljesen elveszik az utánozhatatlan színpadi jelenléte?
Tooff: Majd kitalálunk valamit.
Stanislav: Ettől nem félek, hogy ne találna ki valamit.
Most készült el debütáló klipetek a Confused című számhoz, honnan jött a történet ötlete?
Stanislav: Mivel számunkra ismeretlen csapattal dolgoztunk, ezért fontos volt, hogy legyen valami önmagában is ütős története, aztán a büdzséhez mérten lefaragtuk a túlhabzó ötleteket.
Eredetileg is ilyen sztoriban gondolkodtatok?
Tooff: Nem, de ez így teljesen a helyén van. Mindenki másban gondolkodott, az sem volt biztos, hogy melyik számunkhoz csináljuk.
Kik valósították meg az elképzeléseiteket?
Stanislav: Idén mi lettünk az MTV Music és a Red Bull Made in Garage programjának nyertese, akik a Studio-X stábját bízták meg a klip elkészítésével. A producer nagyon rajongott az ötletért és a dal is bejött neki, még szerepel is a klipben (az apa szerepében). A rendező pedig Lengyel Andor volt.
Miért döntöttetek úgy, hogy a zenekar ne szerepeljen a kisfilmben?
Stanislav: Egy ilyen sztoriban semmi értelme nem lett volna, bár én mondjuk, pont szerepelek benne.
Igaz, hogy az orosz maffia pénzeli a bandát?
Stanislav: Szerinted akkor itt tartanánk? Amúgy volt róla szó, ha jól emlékszem nőket kellett volna biztonságosan behozni Ukrajnából, cserébe elég jó koncertstátuszért, de egyrészt nem lett belőle semmi, másrészt nem az orosz maffia volt, harmadrészt, elég röhejesen hangzik így végiggondolva az egészet.
Már 4 éve, hogy elkezdtetek zenélni, készültök lemezt is kiadni?
Tooff: 2011-ben valamikor, pontos menetrend még nincs.
Mi másra készültök még 2011-ben?
Stanislav: Megpróbálunk majd rohadt jól játszani a koncerteken, ilyesmivel még senki nem próbálkozott. Őszintén szólva én nem szeretem, ha valami többnek néz ki, mint amiről szól, szóval mi soha nem készülünk tudatosan semmilyen provokációra, vagy egyáltalán mi provokáló van bármilyen produkcióban, kivéve, ha annyira szar, hogy az már fáj.
Tooff: Majd kitalálunk valamit.
Fotók: Mészáros László
