Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Iamyank magyar producer munkásságról többször is írtunk már korábban, most pedig a Lángoló Gitárokon debütál tőle a négyszámos (plusz két bónusz instrumentált tartalmazó) Cold Summer EP, ami látszólag szakít a glitch-hop hagyományokkal és sokkal nehezebben körbeírható területekre merészkedik. Kis túlzással állítható, hogy a látszólag éles váltásnak meg lett gyümölcse és az idei év egyik legjobb elektronikus zenei hanganyagáról van szó. Az előadó egyébként produceri munkája mellett a Lions of Suburbia ska-reggae zenekarban, illetve a Sunrise Circus progresszív rock formációban dobol, utóbbinak bemutatkozó EP-je pont nálunk debütált tavasszal. A hajtás után tehát bemutatjuk a Cold Summer EP-t, ami az első száz letöltő számára ingyenesen megszerezhető, illetve olvashatnak egy rövid beszélgetést a producerrel is, aki mesél a maszkjának elhagyásáról, a műfaji váltásról, a rá komoly hatást gyakorló előadókról és a közösségi finanszírozás fontosságáról.
A váltás helyett inkább úgy fogalmaznék, hogy elengedtem a műfaj meghatározást. Sokkal inkább koncentráltam arra, hogy azok a dalok, amelyek a fejemben motoszkálnak, milyen környezetben éreznék a legjobban magukat. Na meg ha egy élő zenekarnak lehet akusztikus gitáros balladája és pörgős buliszáma akár egy lemezen belül, akkor egy producer miért ne gondolkodhatna legalább ilyen szabadsággal?
A polgári név kérdése túl összetett, még én sem fejtettem meg igazán. Röviden: egyszerűen nem szeretem használni. Miután tinédzserként kitaláltam a Yank nevet és kiléptem az egyetemről, már az első munkahelyemen kierőszakoltam, hogy így hívjanak, aztán a többin is. Ezt érzem sajátomnak. A maszk elsősorban egy védőhálóként működött a tesztidőszakban, az arcom vállalása nélkül felbátorodva bármibe belekóstoltam, elengedtem magam a színpadon. Továbbá az induláskor nagyon sokat segített, hogy terjedjen a nevem, és aki látott akár egyetlen buliban is, biztosan engem jegyzett meg, akárhányan játszottak előttem, utánam. Most viszont úgy érzem, megtaláltam magam, a Cold Summer én vagyok, nincs szükség már a védőhálóra ezután.
Ha választanod kéne az evés, ivás, alvás, lélegzés közül, mit választanál?
Milyen zenék voltak rád a legnagyobb hatással a Cold Summer EP elkészítése alatt?
A Mount Kimbie angolos merengős hangulata ébresztett rá arra, hogy nagyon szívesen süppedek az ilyesmibe. Habár nincs semmivel semmi bajom, ez csak amolyan sajátságos alfaállapot amiben az ember elgondolkodik saját magán. A számok többnyire innen indultak, ehhez a hangulathoz kezdtem háttérzenét írni. Teljesség igénye nélkül még néhány fontosabb: Mala, The XX, Lunice, Cashmere Cat, Catching Flies.
Nemrég crowdsourcing felhívást intéztél a követőidhez, számos alkalommal teszed ingyenessé a zenéidet és különleges akciókkal promózod az alkotásaidat. Ez most per pillanat az egyetlen járható út egy elektronikus zenei producernek vagy inkább csak marketingről van szó?
Producerként, zenészként gyakran nem tud objektíven ítélni az ember, hiszen amin dolgozik fél évig, neki az a legfontosabb dolog a világon. Amíg el nem készül, ezzel kel, fekszik, minden egyes semmibe bámulás a buszon ezt építgeti. Így publikáláskor szinte már úgy érzi, hogy elég csak elérhetővé tenni. A hallgatók viszont erről mit sem sejtenek, így érthető módon (főleg ha még nem érte el a széles körben ismertséget az ember) önmagában a megjelenés nem elég. Ezért terveztem az elejétől úgy, hogy igyekeztem bevonni a fanokat az "in progress" részbe is, hogy kíváncsiak legyenek, mi lesz belőle, és hogy tudják min dolgozom éppen. Szükségből kezdtem el foglalkozni videóvágással és grafikával, de végül megszerettem, és az alkotói folyamat részévé vált, hogy a zene után a promóciós anyagokat is - kisebb nagyobb segítséggel - én gyártom. Van még egy-két gyerekbetegségem, például, ha elkészült egy új zeném, nagyon nagy harcot vívok magammal, hogy publikáljam-e, vagy még várjak vele. Ezekből lesznek az ingyen trackek, örülök, ha a reggelt megbírom várni. Bizonyos szempontból persze ez marketing (nem mintha az valami okkult, bűnös dolog lenne), de a legfontosabb szempont nekem a folyamatos, lehető legszemélyesebb kapcsolattartás a fanokkal. És amennyire csak lehet, igyekszem ezeket újabb és újabb zenékkel tenni.
