Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Coldplay - Prospekt's March (EP)
(EMI)
2008
Most, hogy az egész világ megnyugodott (vagy éppen dühöng, kinek mi), hogy mégsem oszlik fel Coldplay a közeljövőben, nyugodt szívvel eshetünk az új EP-nek. Előre leszögezem, azok közé tartozom, akik kedvelték a zenekar nyáron megjelent, Viva La Vida (Or Death And All His Friends) című lemezét, minden ún. hibája ellenére is (naiv pozitivitás, túllihegett felvételi körülmények és latinkodás). Lehetett szidni, de legalább újító szándékú volt, és hiteltelené sem nagyon vált. Kialakult koncepcióra épülő lemezt adtak ki a kezükből, ami nem túl gyakori jelenség manapság a mainstreamben.
Ezért is állok értetetlenül ezelőtt a nyolcszámos EP előtt, mert szépen szólva tisztességesen beleszarik a Viva La Vida egészébe. Az arról lemaradt számokból, továbbgondolásokból áll, átvezető is jutott közéjük, rögtön második számnak. A lemez mélypontja egyértelműen a Lost+ című Coldplay-Jay-Z kollaboráció, ahol is az eredeti Lost dalra magyaráz rá a rapper, minden beleépítés, neadjisten kultúrák közti hídépítés nélkül. Volt az eredeti szám, rákúrjuk a rapsávot, találkozik a pszeudo-alternatív-pop-rock és a hiphop, hurrá.
Kár, mert érdekességek tényleg vannak rajta, hiába érdektelenek a teljes értékűnek szentelt számok (Glass of Water). Itt újra felzendülnek a Violet Hill karcos gitárjai, amit mellesleg pont az újrázás ront el, valamint hiába szép a záró egyszerű Now My Feet Won't Touch The Ground, ahol Chris Martin egyszerre Bob Dylan és Jack White, ha egyik sem áll jól neki.
Alapjában véve az a bosszantó ezzel a lemezzel kapcsolatban, hogy pénzért adják, és hogy a Viva La Vida deluxe kiadásán túlmenően külön is kapható. Sokkal szimpatikusabb megoldás lehetett volna egy ingyenes letöltés, csak ugye az beismerése a ténynek, hogy ezek a számok csokorba szedve sem érnek pénzt. Esetleg elő lehetett volna túrni még az X&Y, a Rush of Blood to the Head mellékzöngéit, és mondjuk egy hatvanhét CD-s ritkasággyűjtemény formájában megvetetni a rajongókkal, mert ez így lóg a levegőben, nem tart sehová, fölösleges.
