Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Junkies – Degeneráció
(2009 Edge Records)
A Junkies már 1992 óta létezik. Akkor még Csordás Tibi volt az énekes, aki ma a Fiesta oszlopos tagja, ráadásul az első Rock & Roll című lemezt egy az egyben ő is írta, nem a mostani dalszerző, Barbaró Attila. Akkor még ilyen glam rockkot nyomtak, aztán szép lassan átmentek punk & rollba, és úgy is maradtak. Mint az lentebb is olvasható, a Junkies elég megosztó zenekar, és ez az új lemezükkel sincs másképpen:
Egyszerű, mint egy szelet sajt. Néhol Bad Religion- máskor Guns 'n' Roses-utóérzés. Kicsit unalmasak a panelek és, ami még a drogoknál is rosszabb, az a kellemetlen klisépuffogtatás a szövegekben. A hangzás nekem tetszik, vannak a lemeznek kellemes pillanatai, de ide a rozsdás bökőt, hogy álmomból felkeltve is tudok húsz sokkal szebb, és jobb magyar zenekart, akik megérdemelnének hasonló hype-ot. Közepes. (Frostdemon)
Kissé gyermeteg ritmusok, zúzósnak szánt, de iszonyú primitív riffek, botrányosan szar szövegek (A drog az rossz - mintha a South Parkból idéznének) kiszámíthatóan unalmas, önismétlő fos témák, de legalább jobban szól, mint egy átlag magyar album. Ettől persze még ugyanolyan szar, mint az előző anyagok, de hát mi is várhattunk volna tőle, a Junkies szar volt, szar most is, és szar is lesz ezután is. A Hjumenrész című számért pedig egy ótvaros nagy faszkorbács jár az egész zenekarnak. (Sixx)
A kollégák tele vannak előítéletekkel, vagy pusztán rosszindulatúak. Nincs ezzel a lemezzel nagyobb baj, állítom, ha Backyard Babies vagy mittudomén, Wildhearts név alatt jönne ki, és persze angolul gügyörésznék benne a közhelyeket, akkor simán bekajálnák. Punkos rock and roll, ami már eleve szinte csak klisés lehet, szóval miért kellene egy picike magyar zenekartól többet várni, mint amit itt kapunk? A drog az rossz szövege meg nyilvánvalóan gunyoros, ez a káka meg a csomókeresés tipikus esete. (Thorz)
Csatlakozom az előttem szólóhoz! Soha nem értettem, hogy ha valaki hallgatja a külföldi rock&roll csapatokat, az a Junkiest miért utálja szívből? Vagy, ha a szintén hazai, ugyanilyen zenét játszó Joystix az menő, akkor a Junkies miért nem? Mert csak tinik hallgatják? Ciki olyan zenét hallgatni, ami a tizenéveseknek is bejön? Ráadásul életvitelben sem hiszem, hogy olyan nagy különbség lenne mondjuk Dregen, és Barbaró között (az előbbinek talán több pénze van). A Degeneráció sem ciki lemez, néhol kifejezetten hallgatható, még ha én nem is fogom gyarkran ezt tenni. (DankóG)
Hát egy faszt! A Junkies pontosan annyira cinkes, mint a Joystix. És az csak az egyik érv, hogy tizenévesek is szeretik. Sokkal idegesítőbb, hogy minden egyes létező dallamuk ugyanaz, minimális változtatással, és az sem jó. Az Ezt érezni kell pedig a legrosszabb Nirvana-utánérzés amit az utóbbi sok időben hallottam. A dalszövegekért bárki pofont érdemelne, és nekem ne jöjjön azzal senki, hogy csak mert magyar, mert érdekes módon a hip hop-színtéren meg tudják oldani a nyelvi kérdéseket. Azt meg hogy milyen ez a lemez a többihez képest, nem tudom. Ugyanis már 14 évesen is cikinek éreztem Junkiest hallgatni. (fá)
Nem is az a fő baj a Junikes-zal, ami a leginkább taszítóvá teszi ezt a zenekart - tudniillik ők a tizenéves boroskóla-rokkergeneráció fő kedvencei, bár ezt köszönhetik maguknak is kicsit, az image és a szövegek egyértelmű vonzataként - hanem az, hogy hiába vannak egyébként ügyes megoldásaik és valóban dúdolható slágereik, mégis afféle biztonsági játéknak tűnik nekem ez a lemez. Amíg a Hellacopters simán átment retro hard-rockba, amikor Nicke Anderssonnak elege lett a punkos csépelésekből, addig Junkies-ék pontosan ugyanazt játsszák, mint '97 környékén, és ez még mindig kevés és enervált mondjuk egy Space Age Playboyshoz képest. (enba)
Szerintem azért nem hallgatni valamit, mert tizenévesek (is) hallgatják, cikibb, mint a Junkies valaha is volt (pedig a kannásboros attitűd, és a Tankcsapda-copy időszak bőven az). A lemez a gyakran szar szövegek miatt lehet csak bukó, a Hjúmenrész pl. tényleg faszkorbácsos. A zenei oldalon a sok tumtata ütem unalmas (és nem is mindig feszes), amikor elkalandoznak, az sokkal izgalmasabb (A civilizáció fogja), a félig lírai Alagút második része pedig a lemez egyik legjobb riffjével kezdődik. Ez stabil közepes. (-dj-)
Megmondom őszintén, hogy kellemesen csalódtam. Sőt, a Szabadság Himnusza című nóta még tetszik is, jó ötlet a halvány népzenei hangulat. Egy nagy bajom van úgy összességében, a szöveg. Van, ahol egész jópofa, de olykor megmosolyogtató (játszik-látszik, hugom-dugom féle rímpárok ugye). Tényleg érzem a már rég látott boroskóla ízét a számban, de baszki, nem bánom! Ezzel persze nem azt mondom, hogy ez a Junkies odabasz, sem azt, hogy a Degeneráció az év lemeze, de hogy lenyűgözően frappáns legyek, azért rákenrollból adnék egy háromnegyedet. (Beth)
Kezet kell fogjak Fekő kollegával, ezt tényleg mentségtelenül vérciki. Egyrészről ugye ugyanazt az albumot nevezik át újra cirka '95 óta, másrészt meg, még ha csak magukat ismételnék, de zeneileg eleve egy elképesztő kliséhalmaz az egész, pont mintha egy paródiazenekar vette volna fel, csak ugye ironikus humor nélkül. A szövegek jó része szintén vállalhatatlan minden szempontból, nem arról van szó hogy sznobként ne tudnék azonosulni a boroskólával, ezek egyszerűen rímileg is borzalmasak. Még valamit hozzátennék: szerintem mostanság 14 évesen is teljesen ciki a Junkies, kivéve egy egészen kicsi szubkultúrát, akik vélhetőleg telefonukon az Alagút című szörnyűséget teszik be ébresztőnek, és nagyon jót pogóznak a Drog Az Rossz alatt. Lehet a myspace-kort szidni, meg támadni sok szempontból, de mindenképp áldani kell, amiért fiatalon is alternatívát biztosít ilyen trágyák helyett. (eron)
A Junkies a kezdetektől hozza ugyanazt a színvonalat. Azon lehet vitatkozni, hogy ez a színvonal alacsony vagy magas, viszont tény, hogy aki megszerette egyszer az nem csalódik bennük most sem. A szövegvilágban pedig az a jó, hogy végtelenül egyszerű, semmi összetettség, világmegváltó gondolatok, a drog az rossz, apám meg japán. Nagyon hamar úgy érzi az ember, hogy kívülről fújja a szövegeket, és az összes dal úgy van felépítve, hogy három hallgatás után együtt tudod ordítani a zenekarral a refréneket, még részegen is. Az meg, hogy kannásboros kólától, vagy 18 éves whiskeytől vagy részeg nem mindegy?! (Edicsek)
